Független vizsgaközpontokat akarnak létrehozni

Egységes követelményrendszerű, független vizsgaközpontok létrehozásával szorítanák vissza a használható tudást gyakran nem is adó alibiképzéseket. A hamarosan megalakuló akkreditált központokban egyes nem állami, felnőtt OKJ-képzések, illetve tanúsítványt nem nyújtó szakmai, munkahelyi tanfolyamok résztvevőinek kellene vizsgázni.

Csak a minőségi képzésnek lenne helye az oktatásban Fotó: Havran Zoltán

A jövőben már nem lehet mindenféle kétes színvonalú gyorstalpalón, nevenincs oktatóhelyen OKJ-bizonyítványt szerezni, a képzések egy részének ugyanis szigorúbb követelményekhez kell alkalmazkodnia. A szakképzés átalakításának során egységes követelményrendszerű, akkreditált vizsgaközpontokat hoznának létre a felnőttképzésben, várhatóan ötvenet. A kormány által elfogadott, lapunk által is több ízben ismertetett ágazati stratégia szerint pontosan meghatározott kimeneti követelményekre van szükség, hogy a képzések valóban reagálni tudjanak a munkaerőpiac igényeire és hogy az eredményesség mérhető legyen.

A szabályozás ugyanakkor nem vonatkozna mindenre. A dokumentum emlékeztet, hogy az iskolarendszeren kívüli képzések egy része jelenleg is erősen szabályozott. Ilyen például az idegen nyelvi, a gépjárművezető-oktatás és más hatósági képzések. Nem nyúlnának azokhoz a kurzusokhoz, hobbiképzésekhez sem, amelyek nem tartalmaznak állami támogatást. Független központokban kellene viszont vizsgázniuk a nem állami rendszerben szervezett OKJ-s és engedélyezett egyéb szakmai képzések résztvevőinek, illetve egységesen értékelnék a munkahelyi betanítások egy részét is, ahol az állami finanszírozás eléri az ötven százalékot.

Csak a minőségi képzésnek lenne helye az oktatásban
Fotó: Havran Zoltán

A kormányzati intézkedések – elsősorban a második szakma ingyenes megszerzésének lehetősége – miatt az elmúlt években jelentősen nőtt a felnőttoktatásba jelentkezők száma. Ez a tendencia főleg a kétkezi munka terén dominál. Közel egymillió fő vesz részt ma felnőttképzésben, ami megfelelő mennyiségi alapot jelent, a probléma inkább a minőséggel van – állapítja meg a stratégia. Az ipar hatékonyabb kiszolgálása érdekében a jövőben mindenképp előtérbe helyeznék azokat a képzéseket, amelyek a távoktatást a személyes jelenlétet követelő tanórákkal ötvözik, elektronikus tananyagot használva. A szaktárca szerint ez a vegyes tanulási forma, amelybe tízezer főt szeretnének bevonni, 40-50 százalékkal is csökkentheti a költségeket.

A felnőttképzések esetén leginkább a rövid ciklusú vállalati képzéseket fogja támogatni az állam, és megteremtik annak a lehetőségét, hogy a képzések során beszámítsák a hasonló munkakörökben előzetesen szerzett szakmai tudást, elismerjék a külföldön szerzett szakmai végzettségeket, a felkészültek pedig akár a képzés elvégzése nélkül is letehetnék a szakmai vizsgát. Létrehozzák a Digitális munkaerőpiaci program nevű informatikai rendszert is, amely a már működő digitális adatgyűjtésre és a nyilvántartásra is alapozva nyomon követi az állami finanszírozással képzettséget szerzők munkaerőpiaci útját. Biztos továbbá az is, hogy csökkenteni fogják az iskolarendszerben elérhető szakmák számát, mert jelenleg az innovációs tárca fenntartásában 381 tagintézményben összesen 238 különböző szakma oktatása zajlik, ami az ágazatirányítás szerint is átláthatatlan.

Már működő újítás, hogy a felsőoktatás mintájára a szakképzési centrumokat is kettős irányításúvá tették. A szakképzési centrumok élén márciusban kezdték meg munkájukat a főigazgatók mellett a kancellárok, akik gazdasági területen szerzett jártasságukkal a menedzsmentszemléletet biztosítják. A fejlesztés részeként a főigazgatók és a kancellárok egységes teljesítményértékelést kapnak, és folyamatos továbbképzésekre is számíthatnak például a stratégiai tervezés, a vezetéstudomány, a minőségmenedzsment és a humánerőforrás-fejlesztés területén.