Halogatás helyett: fogászat

A magyarok szájhigiénés állapota az európai átlagnál rosszabb, a fogágybetegség ma már népbetegségnek számít. Más fogászati gócok is jelentkezhetnek, amelyek sokszor nem a megjelenésük helyén, hanem a szervezet távolabbi részein járnak tünetekkel, és akadályt jelenthetnek a műtéteknél is. A leghatékonyabb prevenció, ha legalább félévente jelentkezünk a fogorvosnál.

A fogászatok dolgozóinak már nagy rutinjuk van az óvintézkedésekben Fotó: Kurucz Árpád

A fogászati gócok megnövelik a műtétek utáni szövődmények, utólagos gyulladások előfordulási gyakoriságát – figyelmeztetett a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának szakorvosa. Drajkó Zsombor elmondta, gócnak azt a kis területre koncentrálódó gyulladást nevezzük, amely helyileg akár teljesen fájdalom- és tünetmentes is lehet, viszont a szervezet távolabbi részein megbetegedéseket okoz. Fogászati góc lehet például egy rossz gyökértömés, egy elhalt fog, a félig kinőtt bölcsességfogak, valamint a fogágybetegség, illetve annak előszobája, az ínygyulladás – fejtette ki Drajkó Zsombor. A szakorvos szavai szerint a gócfertőzés lényege, hogy a gyulladás következtében a vérkeringésbe jutó baktériumok vagy azok toxinjai szétszóródnak a szervezetben, és sokszor egészen távoli helyeken okoznak lappangó, elhúzódó problémát: hajhullást, pikkelysömört, ízületi panaszokat, szemproblémákat, belgyógyászati, de akár ideg­gyógyászati betegségeket is.

Drajkó Zsombor elmondta, a legkisebb, legegyszerűbb műtétek esetében is kockázatos, ha a páciens például fogágybetegségben szenved vagy van egy félig kinőtt bölcsességfoga, bizonyos operációknak azonban szigorúan vett előfeltétele, hogy a beteg szervezete gócmentes legyen. Minden olyan műtétnél, amikor idegen anyagot, szövetet helyeznek a szervezetbe – például a protézisműtéteknél, műbillentyű-beültetésnél, szervtranszplantációknál – különösen nagy kockázatot jelent a gócfertőzés. – Az idegen anyagok felületein könnyebben megtapadnak a baktériumok, ezért az ilyen műtétek előtt a pácienseknek kötelező góckutatást írnak elő – fogalmazott a parodontológus.

Ajánlott legalább félévente szűrésre járni, akkor is, ha nincs érzékelhető probléma
Fotó: Kurucz Árpád

Kiemelte, a hazai lakosság szájhigiénéje európai viszonylatban nagyon rossz. – A magyar emberek szájából átlagosan tíz fog hiányzik, ami nemzetközi összehasonlításban rendkívül sok, másrészt amíg az ajánlott fogkrémfogyasztás tizenkét tubus lenne egy főnek évente, Magyarországon átlagosan 2,4 tubust használunk el ugyanennyi idő alatt – fejtette ki Drajkó Zsombor.

A klinikai szakorvos felhívta a figyelmet, hogy a fogászati gócok nagy százalékát képező fogágybetegség hazánkban népbetegségnek számít – a felnőtt lakosság több mint fele érintett valamilyen mértékben –, és a fogak elvesztésének elsődleges okozójaként tartják számon. Mint mondta, előrehaladottabb állapotban több hónapot is igénybe vehet a fogágybetegség terápiája, itt ugyanis egy többlépcsős, íny feletti és alatti fogkőleszedés után akár a műtéti kezelés is indokolt lehet.

Drajkó Zsombor megjegyezte, a fogágybetegség kardiovaszkuláris betegségeket okozhat, összefüggésbe hozható koraszüléssel, de ezeken kívül a cukorbetegséget is negatívan befolyásolja. – Egy fogászati góckutatás során pontosan ugyanaz történik, mint egy hagyományos fogászati szűrésen: egyesével ellenőrzik a páciens fogait, felmérik a látható klinikai állapotot, illetve röntgennel is megvizsgálják a fogsort, valamint az állcsont területét, majd ha szükséges, terápiát javasolnak – mondta el a szakorvos, és hozzátette: 3-6 havonta végzett kontrollvizsgálattal idejében ki tudják szűrni a potenciális gócokat.