Készültségben a koszovói misszió

A magyar katonai kontingens készültségben várja, hogy be kell-e avatkoznia támogató tartalék erőként egy esetleges belső konfliktusba Koszovóban. Egyelőre visszahívták a magyar misszió katonáit, mert a helyi NATO-parancsnok megítélése szerint a napokban maffiatagok letartóztatása zajlott a térségben.

Molotov-koktélos támadás elhárítását is gyakorolták a katonák a hazai kiképzésükön Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az elmúlt napok eseményei miatt magasabb készültségi fokozatba helyezték a magyar katonákból álló KFOR Harcászati Tartalék Zászlóaljat Koszovóban – tudta meg lapunk. Ez azt jelenti, hogy a katonák nem mozdulhatnak ki a pristinai laktanyából, és rövid időn belül segítséget kell nyújtaniuk a helyi rendvédelmi erőknek, ha újabb konfliktushelyzet alakul ki a térségben. A helyzetet bonyolítja, hogy egyelőre nem tudni, hogy egy korrupciós ügy miatt alakult-e ki konfliktus Pristinában a napokban, vagy pedig a helyi albánok megfélemlítő akciójáról van szó.

Alekszandar Vucsics közlése szerint a KFOR magyar tagjai közbe akartak lépni, de a parancsnok visszahívta őket azzal az indokkal, hogy korrupció elleni harcról van szó. A KFOR, vagyis a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő parancsnoka, Vincenzo Grasso erről úgy nyilatkozott, hogy azért nem avatkozhatnak be, mert a koszovói rendőrség a pristinai ügyészség utasítására tartóztatja le egy szervezett bűnözéssel gyanúsított csoport tagjait, de az akció nem a szerbek ellen irányul.

Molotov-koktélos támadás elhárítását is gyakorolták a katonák a hazai kiképzésükön
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Mint ismert, kedden legalább huszonhárom koszovói szerbet és bosnyákot, köztük rendőröket fogott el szervezett bűnözés gyanújával a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat Észak-Koszovóban. A koszovói elnök a szervezett bűnözés elleni harc támogatására szólított fel, míg a szerb elnök közölte: ha szerbek is veszélybe kerülnek, Belgrád lépni fog. A helyszíni beszámolók szerint a Rosu akciója idején több helyen lövöldözés volt, ketten megsebesültek.

Alekszandar Vucsics szerb elnök erre reagálva teljes harckészültségbe helyezte a hadsereget, összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, és felhívta az EU figyelmét arra, hogy Szerbia cselekedni fog, ha a Rosu tagjai nem hagyják el Észak-Koszovót. Azt mondta, azért helyezte teljes harckészültségbe a hadsereget, hogy szükség esetén – vagyis ha a koszovói szerbek veszélybe kerülnek – Belgrád azonnal lépni tudjon. A magyar békefenntartók beavatkozása egyébként csak különleges esetben, tartalék erőként lehetséges. A misszió elsősorban a rendfenntartó erőket segítheti a tömegkezelési feladatokban. A folyamatos jelenlétfenntartó járőrtevékenységek ellátása mellett a Koszovóban állomásozó erők egyik legfőbb feladata a mozgásszabadság biztosítása.

Koszovó, Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem ismerte el. A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb–koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a szóban forgó különleges rendőrségi egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, és azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.