Magyar zászló kitűzése miatt büntetik meg a kézdivásárhelyi polgármestert

A román kormány Kovászna és Hargita megyei képviselői tavaly először bírságolták meg Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely polgármestereit a március 15-én közterekre kitűzött piros-fehér-zöld zászlókért, szalagokért. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke akkor úgy vélekedett, „nem tudnak annyi bírságot kiszabni, mint ahányan mi tudunk ünnepelni”.

A Kovászna megyei város lakói sem hagyják magukat Fotó: MTI/Kátai Edit

Ki kell fizetnie Bokor Tibornak, Kézdivásárhely RMDSZ-es polgármesterének azt a bírságot, amelyet ­Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa rótt ki rá a tavaly március 15-re kitűzött magyar zászlók miatt. A Kovászna Megyei Törvényszék még kedden jogerős ítéletben utasította el a 2018. március 14-i bírságolási jegyzőkönyv érvénytelenítésére benyújtott polgármesteri keresetet, és hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, amely 5000 lejről (350 ezer forint) 500 lejre (35 ezer forint) csökkentette a bírságot – adta hírül tegnap az MTI.

A kormány Kovászna és Hargita megyei képviselői tavaly először bírságolták meg Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely polgármestereit a március 15-én közterekre kitűzött piros-fehér-zöld zászlókért, szalagokért. Az 1994/75-ös törvényre hivatkoztak, amelynek értelmében „más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában”.

A prefektusok a kiszabható legnagyobb, 5000 lejes (350 ezer forintos) bírságot rótták ki a magyar elöljárókra, és némelyiküket két, egymás utáni napon is megbírságolták az állítólagos szimbólumhasználati vétség miatt.

A Kovászna megyei város lakói sem hagyják magukat
Fotó: MTI/Kátai Edit

Az RMDSZ helyi vezetői akkor (tavaly március 19-én) azt hangoztatták, hogy a Kovászna megyei prefektus vagy a kormány helyi képviselője nem tartja be a kormány utasításait, vagy – ami még ennél is rosszabb – nem a kormánytól kapja az utasításait. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke úgy vélekedett, „nem tudnak annyi bírságot kiszabni, mint ahányan mi tudunk ünnepelni”. A székely emberek a szívükre hallgatnak, hisz „ez legszentebb nemzeti ünnepük”, és ha büntet a prefektus, ha nem, ők akkor is ünnepelnek.

A bírságolási jegyzőkönyvek érvénytelenítésére indított pert Székelyudvarhely első embere jogerősen, Sepsiszentgyörgy polgármestere első fokon megnyerte. A polgármesterek arra hivatkoztak, hogy a kitűzött jelképek nem azonosak Magyarország hivatalos zászlajával, és idézték a román jelképtörvény végrehajtási utasításait, amelyek szerint „azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják saját jelképeiket is”.

Hargita megye prefektusa később hasonló bírságot rótt ki Székelyudvarhely polgármesterére a 2018. október 23-án és 2019. március 15-én kitűzött nemzeti jelképek miatt, Kovászna megye prefektusa pedig Sepsiszentgyörgy polgármesterét bírságolta meg idén is a március 15-én kitűzött jelképek ­miatt. Egyebek között e hatósági fellépés késztette az RMDSZ-t arra, hogy februári kongresszusán határozatban nyilvánítsa ki: a magyar és a székely zászlót, valamint a magyar és a székely himnuszt nemzeti szimbólumnak tekinti.