Milliárdokat fordít az állam a tanárjelöltekre

Elindítása óta összesen 3,4 milliárd forintot fordított a kormány a tanár szakos hallgatók speciális támogatására, a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjra. Mindez már csaknem háromezer leendő pedagógus anyagi segítését és elhelyezkedését tette lehetővé. A legtöbb ösztöndíjas az ELTE-ről került ki — tájékoztatta lapunkat az állami iskolafenntartó.

A pályakezdők megjelölhetik, hol dolgoznának szívesen Fotó: Havran Zoltán

Nemcsak anyagi támogatást, de munkahelyet is biztosít a leendő tanároknak a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj. A 2013-ban bevezetett rendszer célja, hogy hivatástudattal és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkező, képzett pedagógus-utánpótlást biztosítson Magyarországon.

Mindezt azzal próbálják elérni, hogy a tanár szakos – és 2017 ősze óta a gyógypedagógus szakos – hallgatók részére félévente 125 és 375 ezer forint közötti támogatást fizetnek, a diploma megszerzését ­követően pedig felajánlanak egy állást is, ahol az ösztöndíjasnak legalább annyi ideig fenn kell tartania a főállású munkaviszonyát, mint ameddig az ösztöndíjat folyósították neki.

A pályakezdők megjelölhetik, hol dolgoznának szívesen
Fotó: Havran Zoltán

A munka helyszínét, vagyis az iskolát a Klebelsberg Központ (KK) választja ki, de a hallgató jelölheti meg azt a három megyét, ahol hajlandó állást vállalni. Az ösztöndíj mértéke a tanulmányi eredmények függvényében szemeszterenként változhat, és függ attól is, hogy ki milyen szakos.

– A támogatási összeg megítélésekor a legmagasabb ösztöndíj kategória elérését elsősorban a „kiemelt szakoknál” (informatikatanár, matematikatanár, biológiatanár, fizikatanár, kémiatanár, természetismeret-környezettan tanár, technika-, életvitel- és gyakorlattanár, valamint a testnevelő tanár) biztosítják, ha a pályázó legalább egyik szakpárja a felsoroltaknak megfelel.

Kiemelt szaknak kezelendő a gyógypedagógiai alapképzés is – közölte lapunkkal a KK.

Kérdésünkre jelezték azt is, hogy a programra, elindulása óta, már több mint 3,4 milliárd forintot költött a kormány, ami összesen 2904 hallgató támogatására volt elég. A csaknem háromezer ösztöndíjas közül 2192-en még mindig a tanulmányaikat folytatják, és 249 fia­tal éppen a mostani tanévben szerzi meg a oklevelét, így az ő elhelyezésük még folyamatban van, a többiek pedig már sikeresen elhelyezkedtek.

A KK azt is közölte, hogy a programban 22 különböző felsőoktatási intézmény hallgatója vesz részt: legtöbben (29,2 százalék) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatnak osztatlan tanárképzésben vagy gyógypedagógia alapképzési szakon tanulmányokat. Az ösztöndíjasok 12,3 százaléka az egri Eszterházy Károly Egyetem, 10 százaléka a Pécsi Tudományegyetem, 9,95 százaléka a Debreceni Egyetem hallgatói. A legjobban fizető, kiemelt szakok közül a matematika- és a testnevelő tanári képzéseken tanulók pályáztak eddig legtöbben az ösztöndíjra.

Egy pályakezdő, egyetemi végzettségű pedagógus egyébként jelenleg bruttó 230 ezer forintot keres (az életpályamodell bevezetése előtt ez csak 130 ezer forint volt). Húszéves munkaviszony után ma már bruttó 304 ezer forint a fizetés, aki pedig sikeresen minősítteti is magát, az havi 335 ezret vihet haza. A bérekkel kapcsolatban egyébként Rétvári Bence parlamenti államtitkár a minap közölte a jobbikos Ander Balázs írásbeli kérdésére, hogy míg 2012-ben a pedagógusok fizetése a diplomás átlagbér 55 százalékát tette ki, 2016-ra ez 74 százalékra nőtt, miközben a diplomás átlagbérek maguk is emelkedtek 12 százalékkal.

Hozzátette: a magyar pedagógusok tanítással töltött óráinak száma évente 608, miközben az uniós átlag 680 óra, az OECD-átlag pedig 735, vagyis itthon némileg kisebb a terhelés.