Tovább emelik a bölcsődék kialakítására fordított összeget

Országszerte több mint 90 milliárd forintból bővítik a bölcsődei férőhelyek számát – jelentette be Kásler Miklós miniszter keddi sajtótájékoztatóján.

A családtámogatási rendszer lényeges pontja az édesanyák szülés utáni munkába állásának megkönnyítése, amelyhez szükséges, hogy gyermekeiket megfelelő körülmények között tudják elhelyezni – mondta Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások minisztere kedden tartott sajtótájékoztatóján Budapesten.

A miniszter bejelentette, hogy éppen ezért a kormány – uniós forrásból – 95 milliárd forintra emelte a bölcsődei férőhelyek bővítésére szánt idei összeget, amelyre megyei és helyi önkormányzatok, nonprofit szervezetek, egyházak, és alapítványok is pályázhatnak idén július 1-jétől.

Az elnyert összegeket régi bölcsődék felújítására, bővítésére lehet fordítani, amennyiben az hozzájárul a férőhelyszám növekedéséhez. Továbbá új bölcsőde épületek építését, vagy eredetileg más célra használt ingatlanok bölcsődének való átalakítását is lehet a pályázati összegekből fedezni – ismertette Kásler Miklós.

A miniszter szerint mintegy 7700 új bölcsődei férőhely kialakításához nyújthat fedezetet a megnövelt keret országszerte. A megyékben összesen 424, a megyei jogú városokban 32 kérelem benyújtása várható az Irányító Hatóság felmérése alapján – sorolta a miniszter, aki elmondta, a legtöbb férőhelyet – összesen 787-et – minden bizonnyal Győr-Moson-Sopron megyében, alakítják ki. Ezt követi Fejér megye, ahol 747-tel bővül a férőhelyek száma.

Kásler Miklós bejelentette, hogy az uniós források mellett további 2 milliárd forintnyi költségvetési támogatást biztosít a kormány, amelyből húsz településen 346 helyet alakítanak ki.

A miniszter a Magyar Nemzet kérdésére megerősítette, hogy a forrásokból vállalatok illetve magánszemélyek is nyerhetnek el támogatást, munkahelyi, vagy úgynevezett mini és családi bölcsődék kialakításához, hiszen a kormány célja, hogy minden család, ahol az édesanya dolgozni szeretne, meg tudja oldani a kisgyermekek elhelyezését.

Csökkent az orvoselvándorlás

Csökkent a külföldön munkát vállaló orvosok száma, a 2010-ig tapasztalható kedvezőtlen trend mára megfordult – mondta az emberi erőforrások minisztere kedden, budapesti sajtótájékoztatóján.

Kásler Miklós elmondta, jelenleg hatezerrel több orvos dolgozik az egészségügyben, mint 2010-ben. „Elindult az orvosok visszaáramlása, jelenleg még nem nagy számban, de a tendencia kedvező, ugyanakkor az elvándorlás dinamikája jelentősen csökkent” – fogalmazott.

Ez a javulás számos intézkedésnek köszönhető, így például nőtt az orvosegyetemeken a hallgatói létszám, az ösztöndíjprogramoknak köszönhetően többen tudnak a rezidensképzésbe bekapcsolódni, és javultak az orvosok munkakörülményei is – ismertette. Hozzátette: az orvosegyetemeken 30 százalékkal emelkedett a hallgatók száma, 20 százalékkal a külföldieké.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az egészségügyi infrastrukturális fejlesztések mellett kimondottan hangsúlyt fektetnek a szakmai minőség javítására, és arra, hogy a fiatal orvosok bekapcsolódhassanak a nemzetközi tudományos életbe is.

Az egészségügyi bérekről szólva azt mondta, 2010 óta az ágazatra fordított juttatások összege jelentősen nőtt. Emlékeztetett: 2012-ben megkezdett béremelés nyomán összesen 207 ezer forinttal nőtt a szakorvosok és szakgyógyszerészek alapbére. Példaként elmondta, hogy 2019-ben egy négy-öt éve végzett orvos alapilletménye 470 ezer forint körül van, egy nyugdíj előtt álló orvosé pedig 575 ezer forint.

A miniszter közölte, jövőre a közszféra béremelésére 4100 milliárd forintot szán a kormány, ebből jövőre az egészségügyi szféra béremelésére 280 milliárddal jut több, mint 2010-ben.

A traumatológiai és érsebészeti ellátásról szólva Kásler Miklós azt mondta, mindkét területen megfelelő a betegek ellátása. Ironikusan úgy fogalmazott, hogy „az utolsó időkben minden hónapban összeomlik a traumatológiai ellátás”, azonban azt hangsúlyozta, hogy egyetlen egy beteg sem maradt ellátatlanul.

Kifejtette: a legsúlyosabb traumatológiai betegek folyamatos ellátását végző három budapesti intézet megfelel a lakosságszám szerinti nemzetközi standardoknak, egy negyedik intézet pedig készenlétben áll. A miniszter egyben cáfolta azokat az ellenzéki kritikákat, miszerint a traumatológiai ellátás az elvárt kapacitás 75 százalékán működne.

Szomorúnak nevezte, hogy hírré vált egy orvos kolléga halála, és ezt úgy aposztrofálták, hogy a haláleset miatt összeomlott a fővárosi érsebészeti ellátás. A miniszter szerint ilyenről nincs szó, szavai szerint az „ellátás egyetlen egy másodpercre sem állt meg”, minden egyes beteg, aki ilyen ellátásra szorul, megfelelően ellátják.

Kásler Miklós hangoztatta, a különböző szakmapolitikai programok célja, hogy javuljon a magyar emberek egészségi állapota, nőjön az egészségben eltöltött évek száma.