Még zsebpénzt is kapnak a külföldre utazó diákok

Nemcsak a nyelvi kurzusok tandíját, a diákok szállását, valamint utazását finanszírozza a kormány, hanem még zsebpénzt is biztosít a 9. és 11. osztályos tanulóknak a kéthetes külföldi nyelvtanfolyamokon — mondta el lapunknak Bartos Mónika, a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos. Kiderült: az utazások előtt nem kell szintfelmérőt írni, jelentkezni pedig a tanév során folyamatosan lehet.

Bartos Mónika szerint a cél az, hogy az érintett korosztályból mindenki élhessen a lehetőséggel Fotó: Kurucz Árpád

Ezerkétszáz külföldi nyelviskolával, illetve képzőhellyel vette fel a kapcsolatot a Tempus Közalapítvány a középiskolások ingyenes külföldi tanulmányútjai kapcsán. Ebből ötszáz az Egyesült Királyságban, további ötszáz helyszín pedig Németországban van – tudta meg lapunk Bartos Mónikától, a 9. és 11. évfolyamos tanulókat érintő kéthetes nyelvtanfolyamok megszervezéséért felelős miniszteri biztostól.

Mint ismert, a 2019/20-as tanévtől minden nyári szünetben elutazhatnak a két kijelölt évfolyam diákjai az általuk elsőként tanult idegen nyelvet anyanyelvi környezetben gyakorolni.

A célországok között az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Franciaország, Málta, Írország és Kína szerepel. A kormány évente 140 ezer résztvevővel számol, ha minden jogosult jelentkezik a kurzusokra.

Bartos Mónika szerint a cél az, hogy az érintett korosztályból mindenki élhessen a lehetőséggel
Fotó: Kurucz Árpád

– Engem május 1-jével neveztek ki, azóta több szinten és különböző formában dolgozunk a program előkészítésén. A megvalósítást segítő szakmai munkacsoport számos alkalommal ülésezett már, és igen széles körű egyeztetésekbe kezdtünk, hiszen a munkába nemcsak a külképviseleteket, nagykövetségeket és az idegen nyelvi intézeteket vontuk be, hanem rengeteg szakértőt is, jogászokat, pénzügyi szakembereket, utazási irodák képviselőit, iskolafenntartókat, nyelviskolákat, nyelvtanárokat, sőt még biztonságpolitikai és bűnmegelőzéssel foglalkozó szakértőkkel is folyamatosan tárgyalunk.

A technikai hátteret biztosító Tempus Közalapítványon belül külön egység is létrejött nyelvterületi referensekkel, akik csak a program előkészítésével, szervezésével és lebonyolításával foglalkoznak. Az informatikai és az adminisztrációs feladatoknak ugyancsak önálló felelősei vannak – tette hozzá Bartos Mónika, kiemelve: szeptembertől egyeztetünk az iskolákkal arról, hogy melyik intézmény tervezi, s ha igen, akkor hová szeretné csoportos pályázatokkal utaztatni a diákjait.

– Az a célunk, hogy az érintett korosztályból lehetőleg mindenki élhessen a lehetőséggel, és senki ne maradjon le az utazásról anyagi okok miatt. Ennek érdekében a költségeket úgy tervezzük, hogy az állam nemcsak a nyelvtanfolyamok díját, valamint a gyerekek utazását, elszállásolását és ellátását finanszírozza, hanem zsebpénzt is biztosít a számukra.

Hiszen ha ­például az iskolától távolabb esik a szálláshely, akkor a tömegközlekedés is pénzbe kerül, és ehhez még adódik számos egyéb megélhetési kiadás is. Diákonként kétezer ­eurós ráfordítással számolunk, de a helyi viszonyokhoz igazodva természetesen lesznek eltérések a pontos összegekben, hiszen nem egyformák sem a kurzusok díjai, sem a napi kiadások az egyes célországokban és azok különböző régiói­ban – magyarázta a miniszteri biztos.

Kiemelte továbbá: a 2020-as költségvetésben 35 milliárd forint áll rendelkezésre az utazások lebonyolítására, de ez az előirányzat felülről nyitott, tehát ha ennél a keretnél nagyobb a felmerülő igény, akkor növelni fogják a forrásokat.

– Ez az első kormány, amely segíti a fiatalok nyelvtanulását, és több százezer forintos anyagi terhet vesz le a szülőkről azzal, hogy ingyenessé tette az első sikeres nyelvvizsgát, illetve bevezeti a középiskolásoknak a kétszer kéthetes, ingyenes külföldi nyelvtanfolyamokat. És ne felejtsük el azt sem, hogy ősztől a nyelvtanulásra is felhasználható lesz a diák­hitel, akár kamatmentesen – fűzte hozzá Bartos Mónika.

A pályázati feltételekről elmondta: korábban szó volt arról, hogy a minimális nyelvtudás előfeltétele lesz a részvételnek, ez azonban biztosan nem jelenti azt, hogy például szintfelmérő dolgozatot kellene írniuk a kurzusra jelentkezőknek.

– A szülői beleegyezésen túl az iskoláktól is ajánlást kérünk majd minden diák utazásához. Úgy gondoljuk, ez elegendő, hiszen ha a tanulót jól ismerő szaktanárok úgy látják, a jelentkező alkalmas arra, hogy anyanyelvi közegben töltse ezt a két hetet, akkor mi mindenképpen szeretnénk lehetőséget biztosítani a számára. Annál is inkább, mert a program célja, hogy a diákok kedvet kapjanak a nyelvtanuláshoz, legyen motivációjuk. Biztosítás nélkül viszont senki sem indulhat útnak. Ennek díja az állami támogatásból szintén finanszírozható – mutatott rá.

Bartos Mónika hozzátette: konkrét jelentkezési határidőt nem szabnak meg, ehelyett a tanév során folyamatosan lehet majd jelentkezni a soron következő nyári szünetben megvalósuló utazásokra.

Így menet közben bekapcsolódhatnak azok is, akik a tanév elején még esetleg nem gondoltak rá, hogy éljenek a lehetőséggel. Persze ajánlatos mielőbb pályázni, mert a nyelviskolák kapacitásai végesek, a helyek betelhetnek.

A miniszteri biztos beszámolt arról is, hogy már 2020 nyarán mindkét érintett évfolyam utazhat az összes célországba. Kínába meghívásos alapon egy kijelölt intézmény, a Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium diákjai jelentkezhetnek, hiszen ez az egyetlen iskola, ahol első nyelvként ­kínait tanulnak. A többi országnál azonban nem lesz ilyen kikötés.

Leszámítva persze azt, hogy mindenki csak az általa első helyen tanult nyelvterületre utazhat. Mindkét évfolyam választhat egyéni és csoportos utazási formát is, de a tárca számítása szerint a 9. évfolyamosok ­várhatóan inkább a csoportos utazást részesítik majd előnyben. A kísérő pedagógusokkal kapcsolatban elvárás lesz, hogy vagy nyelvtanárok legyenek, vagy megfelelő szinten beszéljék az adott célország nyelvét.

A programban részt vevő diákoknak a kurzusok végén beszámolót kell majd készíteniük, amelyben részletesen leírják élményeiket, de minősíthetik is a képzést, a nyelviskolát vagy éppen a szálláshelyüket, valamint értékelhetik, hogy mennyit fejlődött a nyelvtudásuk.

– Az még kidolgozás alatt áll, hogy miképp monitorozzuk a programot, de az biztos, hogy szükség lesz értékelőrendszert működtetni. Fontos a minőségbiztosítás is, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatalok számára évről évre megfelelő színvonalon tudjuk biztosítani a külföldi nyelvtanulási programot – zárta szavait Bartos Mónika.

Átfogó oktatási stratégia

Lapunk korábban beszámolt arról is, hogy nemcsak a középiskolások utazhatnak ingyenes nyelvi kurzusokra a következő tanévtől, lapunk információi szerint az intézkedést a felsőoktatás egyes területeire is kiterjesztenék, sőt a pedagógusok is élhetnének a külföldi utazások lehetőségével.

Orbán Viktor miniszterelnök a februári évértékelő beszédében jelentette be, hogy a 2020/21-es tanévtől minden 9. és 11. évfolyamos tanuló a kormány költségén vehet részt külföldi nyelvtanfolyamon. Az már a bejelentéskor kiderült, hogy az intézkedés nem önmagában áll, hanem egy átfogó nyelvoktatási stratégia része.

A kormány a nyelvtudás javításában az ország versenyképességének kulcsát látja, nem véletlen, hogy már tavaly felkérte a minisztériumokat konkrét intézkedések kidolgozására. A tervek között szerepel például az anyanyelvi idegennyelv-tanárok alkalmazásának ösztönzése, a nyelvtanulási diákhitel bevezetése, sőt a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezése is. Ugyanezt a célt szolgálja az ingyenes nyelvvizsgázás lehetősége is: tavaly óta a kormány minden 35 év alatti fiatalnak megtéríti a sikeres középfokú nyelvvizsga díját.

Némi javulás már most is látható, hisz tavaly négyezerrel többen tettek nyelvvizsgát, mint a megelőző esztendőben, Kásler Miklós miniszter pedig nemrég arról beszélt: 2017-ben Magyarországon az emberek 45 százaléka beszélt egy idegen nyelvet saját bevallásuk szerint, míg tíz évvel korábban ez az arány mindössze 25 százalék volt.

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának statisztikája szerint egyébként tavaly összesen 120 ezren nyelvvizsgáztak. A legtöbben angolból (csaknem 90 ezren), németből (22 ezren) és eszperantóból (kétezren) mérették meg magukat. A vizsgák elsöprő többsége (97 ezer) középszintű volt. A korosztályi bontásból pedig az derült ki: főleg a 14–19 évesek vizsgáztak, de csaknem másfél ezren még ötvenen túl is nekivágtak.