Ismét kiterjesztik a Klebelsberg Ösztöndíjat

A gyógypedagógus hallgatók után az alsós tanítónak készülő fiatalokra is kiterjesztik jövőre a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat – derül ki a Magyar Közlönyben olvasható friss kormányrendeletből. A pedagógusok utánpótlását biztosító anyagi támogatás keretét folyamatosan bővítik: a 2020-ban 108 milliós állami ráfordítás 2022-re a félmilliárdot is meghaladja majd.

Nem csak pénzt, de állást is kínálnak a diploma megszerzése után Fotó: Havran Zoltán

Megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely kiterjeszti a pedagógus hallgatók speciális ösztöndíját. Eszerint a 2020/21-es tanévtől az egyetemek és főiskolák tanítói alapszakára járó hallgatók is részesülhetnek az anyagi támogatásban, amelynek összege a tanulmányi eredmények és a választott szakterületek függvényében félévenként 125 és 375 ezer forint között mozog. Ismert, a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat a pedagógus utánpótlás biztosítása érdekében hozták létre 2013-ban, eredetileg az osztatlan tanárképzésben tanulók számára, de 2017-től a gyógypedagógus hallgatókat is bevonták a támogatottak körébe.

Az ösztöndíjszerződés sajátossága, hogy nem csak pénzt, de a diplomaszerzés után állást is kínálnak a végzetteknek. Feltétel azonban, hogy ezt a munkaviszonyt legalább annyi ideig fenntartsa a fiatal, mint ameddig az ösztöndíjat folyósították neki, máskülönben visszafizetési kötelezettsége keletkezik. A munka helyszínét, vagyis az iskolát a Klebelsberg Központ (KK) választja ki, de a hallgató jelölheti meg azt a három megyét, ahol hajlandó állást vállalni.

Nem csak pénzt, de állást is kínálnak a diploma megszerzése után
Fotó: Havran Zoltán

Elindítása óta egyébként összesen 3,4 milliárd forintot fordított a kormány erre az ösztöndíjra, ami már csaknem háromezer pályakezdő anyagi segítését és elhelyezkedését tette lehetővé.

Most kiderült: a ráfordítás a következő esztendőkben tovább emelkedik majd, a kormány ugyanis felkérte a pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon a tanító szakosok bevonása miatt szükséges többletforrások bevonásáról. 2020-ban 108 millió forintot irányoznak elő erre a célra, 2021-ben az összeg már 270 millióra emelkedik, 2022-ben már félmilliárdnál is több, 540 millió forintos költséggel számolnak, a 2023. évtől pedig beépülő jelleggel 702 millió forintot különítenének el a költségvetésből az Emberi Erőforrások Minisztériumának a fenti célra.

Újdonság lesz továbbá, hogy a hallgatóknak a szerződés aláírásakor vállalniuk kell: a záróvizsga teljesítését követő hat hónapon belül megszerzik oklevelüket, majd az ezt követő hatodik hónap végéig munkába állnak.

Ami a tanítói pálya, vagyis az általános iskolák alsó tagozatain való munkálkodás népszerűségét illeti: az idei felvételin 3116-an adtak be jelentkezést ilyen képzésre (95 százalékban ingyenes helyeket megjelölve), azonban csak a felvételizők harmada, 1030 fő került be valamely felsőoktatási intézménybe. Pedig a követelmény igazán nem volt teljesíthetetlen: a szakot 14 intézmény hirdette meg, ezek mindegyikére elég volt a minimum környéki 280-290 pontot összegyűjteni a maximális 500-ból. Gyógypedagógiára 1828-an jutottak be, ami a jelentkezők 47 százaléka, míg az osztatlan tanári képzésekre a jelentkezők fele, összesen 2014 fő nyert felvételt.

A felsőoktatást több más módosítás is érinti: ugyanez a rendeletcsomag rögzíti például, hogy a hallgatók nem csak korábban elvégzett tanegységek beszámítását kérhetik az intézményekben, de a jövőben nem formális és informális úton szerzett kompetenciák – tehát például munkatapasztalat – tanulmányi eredményeként történő elismerését is lehet kérvényezni.

Megteremtik továbbá az informatikai hátterét annak, hogy elektronikusan is érvényesíteni lehessen a diákigazolványokat, így előbb-utóbb várhatóan nem lesz szükség az ezt jelző matricák felragasztgatására. Változás lesz az is, hogy az oktatási igazolványok a kiállításuktól számított nyolc helyett kilenc évig lesznek érvényesíthetők.