Magyarország legnagyobb volumenű műtárgy költöztetése zajlik a Néprajzi Múzeumban – videó!

A kiállítóterek alkalmasak lesznek a legkorszerűbb muzeográfiai megoldások alkalmazására, így nagy nemzetközi, színvonalas tárlatokat is képes lesz majd fogadni a múzeum.

„Európa egyik legkorábbi, 1872 óta működő etnográfiai intézményeként, több költözésen túl, 1973 óta működött a múzeum a korábbi Igazságügyi Palota épületében. A kiemelkedő gyűjteményére méltán büszke Néprajzi Múzeum első alkalommal költözik számára tervezett, minden szakmai és látogatói igényt kielégítő új épületbe, ahol a tervek szerint a kevésbé ismert kincseket is megismerheti a közönség” – mondta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója. Kiemelte: „A kiállítóterek alkalmasak lesznek a legkorszerűbb muzeográfiai megoldások alkalmazására, így nagy nemzetközi, színvonalas tárlatokat is fogadni tudunk. A városligeti épületben jelentősen megnő majd a látogatók által közvetlenül megismerhető műtárgyak száma és aránya: az eddigi 1200 négyzetméteres kiállítási felülethez képest az új épületben összesen 4000 négyzetmétert teszünk bejárhatóvá, emellett az időszaki tárlatok is több ezer négyzetméteren kapnak helyet. A Néprajzi Múzeum új épülete lehetőséget teremt arra, hogy átfogó kiállításokon mutassuk be az emberiség kulturális sokszínűségét.”

A főigazgató beszámolt róla, hogy a költözés előkészítésének komplex folyamatai feszített munkarendben folynak. Az új állandó kiállítások koncepciójának kidolgozásával, az épülettervezési és kivitelezési feladatokban való szerepvállalással, valamint a gyűjteménygondozással, a nyilvántartással, a revíziókkal mind párhuzamosan foglalkoznak a muzeológusok. Összesen több, mint száz munkatárs dolgozik azon, hogy a költözés biztonsággal mehessen végbe. Minden műtárgyat kézbe kell venni, megtisztítani, azonosítani, fotózni, akár egy egyedi, óceániai darabról beszélünk, vagy a hatalmas kerámiagyűjtemény több száz bokályáról. A nagyságrendet elképzelni is nehéz: körülbelül 250.000 tárgy kel majd útra – az afrikai törzsi maszkoktól a japán getán át, a több száz darabból álló ikonosztázon keresztül a papírbetlehemekig. Emellett az archívumi adattárban őrzött milliónyi dokumentum, kép, fénykép és negatív is költözik ebben az időszakban. A Néprajzi Múzeum munkatársai a 2017-es bezárás óta a 250.000 műtárgyat egyedileg készítik fel a költözésre méretük, koruk és állapotuknak megfelelően, legyen az egy kisebb miskakancsó, vagy egy óriási székelykapu. „A költözés előkészítés nyilvántartási szakaszának háromnegyedén már túl vagyunk, a terv szerint nyár végére pedig már 90 %-os lesz a készültség. Az országos múzeumok közül szerintem most a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiről áll rendelkezésre a legpontosabb kép” – emelte ki Kemecsi Lajos. A tárgyakat egyesével megvizsgálják, befotózzák, egyedi QR kód alapú azonosítóval látják el, és amennyiben szükséges megerősítik a szerkezetüket. Ezt követően speciális védőcsomagolással látják el őket, majd előkészítik a szállításra. A precízitást és gondosságot igénylő tevékenység egyben óriási felelősség is, hiszen egyes példányok már a megfogástól is összetörhetnek, van olyan műtárgy, melyet 40 éve nem mozgattak meg. A munkafolyamatok segítésére ideiglenes restaurátor állomásokat alakítottak ki a Kossuth téri épület egykori kiállítótereiben.

A gyűjtemény jeles darabjai a Néprajzi Múzeum új, ikonikus épületének mutatkozhatnak majd be, melynek kivitelezése 2017 év vége óta zajlik. A magyar Napur építésziroda által tervezett épület tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően az alaplemez és a szigetelés kialakítása van folyamatban, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz.

Sámánizmustól az óceániai gyűjteményig

Míg a Néprajzi Múzeum korábbi, 1991-ben megnyílt állandó kiállítása csak a magyar kulturális anyagot mutatta be, a városligeti épületben a világ civilizációját átfogó gyűjteményt is megtekintheti majd a közönség. Többek között az Afrikában gyűjtött Torday-anyagot, aminek társtárgyai a British Museum legértékesebb kollekciói közé tartoznak, vagy a Bíró Lajos által Pápua-Új-Guineában gyűjtött anyagot, továbbá a Diószegi Vilmos által végzett mongol sámánkutatás kollekcióját. Az egyik legizgalmasabbnak az állandó kiállítás terveiben is szereplő, nemzetközileg is elismert óceániai gyűjtemény ígérkezik, amelynek darabjait Gróf Festetics Rudolf szerezte be a Csendes-óceáni szigetvilágból. Az épületben gyerekmúzeum is helyet kap, amely a múzeum küldetését, kiállításait, programjait a legkorszerűbb múzeumpedagógiai eszközök felhasználásával a gyerek- és ifjúsági korosztály számára komplex módon közvetíti és értelmezi.