Migránsvédőket keres a Helsinki Bizottság

Leendő, jogász végzettségű munkatársat keres a Magyar Helsinki Bizottság. A migránsokat segítő szervezet kifejezetten a menekültügyi programjába várja a jelentkezőket. A külföldről támogatott civil szervezetet többek között Soros György alapítványa tömi ki pénzzel, ám migránsok jogi képviseletéből is jelentős összegekhez juthat.

A Fidelitas már korábban tiltakozott a bevándorláspárti NGO ellen Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Magyar Helsinki Bizottság olyan jogászok jelentkezését várja, akik elkötelezettek az emberi jogok és sérülékeny csoportok jogainak védelme iránt. „Jelentkezz, ha magadra ismersz a hirdetés alapján!” – olvasható a Soros György által is támogatott bevándorláspárti szervezet Facebook-oldalán. A Helsinki Bizottság budapesti irodájába keres embert, aki legalább heti harminc órában venne részt a bizottság menekültügyi programjának munkájában. Mint írják, előnyt jelent a menekültügyi területen vagy bármilyen jogi segítő munkában szerzett gyakorlati tapasztalat.

Korábban az országgyűlési választások előtt is toborzott a bevándorláspárti szervezet, és most, az önkormányzati választások előtt is hirtelen igény támadt a menekültügyben jártas jogászokra.

A Fidelitas már korábban tiltakozott a bevándorláspárti NGO ellen
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Helsinki Bizottság külföldről támogatott civil szervezet, amely komoly forrásokban részesül Soros György Nyílt Társadalom Alapítványától, de kiemelt támogatójának számít az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is. Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy pontosan mennyi pénzzel tömik ki a Helsinki Bizottságot. 2016-ban a szervezet egy alapítvány közbeiktatásával 250 millió forinthoz jutott a Soros Alapítványtól.

Szintén abban az évben a „Hozzáférés a jogi segítséghez és a rehabilitáláshoz” elnevezésű, a balkáni útvonalon érkező migránsok támogatását és a határsértők „jogellenes fogva tartásának felszámolását” célzó, 24 hónapos programot több mint 133 millió forinttal támogatta az Európai Bizottság. További hat, a migrációval összefüggő projektet támogatott az EU-s szervezet mintegy negyvenmillió forinttal.

Busásan fizetett Brüsszel a „szavahihetőség vizsgálatának objektivitását és minőségét” javító kutatásért, valamint az ehhez kapcsolódó „innovatív képzési módszerek” kidolgozásáért is: 2015-ben 118 millió forintot adtak erre a projektre. A sor hosszan folytatható.

A bevételek tekintetében nem sokat változott a helyzet a 2018-as évben. A bevándorláspárti szervezet tavaly több mint 417 millió forintból gazdálkodott, legbőkezűbb patrónusa a Soros Alapítvány volt, amelytől forrásai 31,7 százalékát kapta. Az Európai Bizottság (12,9 százalék) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (12,2 százalék) szintén tetemes összeggel járult hozzá a Helsinki Bizottság működéséhez.

Ezeket az összegeket a migránsok támogatásán és más projekteken kívül olyan vitatott ügyekben költötték el, mint amilyen a Szögi Lajost me­ggyilkoló ifj. H. Dezső jogi képviselete. Az olaszliszkai gyilkos a börtönkörülményekre panaszkodva fordult az Emberi Jogok ­Európai Bíróságához, és végül ötmillió forint kártérítést harcoltak ki neki. Ezenfelül a bizottság 2,7 millió forintot nyert a peren, perköltség címén. De a szervezet képviselt két bangladesi bevándorlót is, akik 23 napot tartózkodtak a tranzitzónában, majd ismeretlen helyre távoztak.

A Helsinki Bizottság még a tranzitzónában jogi megbízást szerzett be tőlük, majd az ügy eljutott a strasbourgi bíróságig, amely fejenként hárommillió forint kártérítést, valamint a Helsinki Bizottságnak majdnem hárommillió forint ügyvédi költséget ítélt meg.

Mivel a migránsok eltűntek, a pénz a Helsinkinél landolt. Szintén ez a szervezet védte a Törökországban terrorizmusért elítélt, majd illegálisan Magyarországra szökött kurd Hassan Kilicet, akinek már hét alkalommal visszautasították a hatóságok a menedékkérelmét, de a Helsinki Bizottság rendre fellebbezett.