Benkő Tibor: A béke és a biztonság megőrzése össztársadalmi kötelesség

Sokan úgy gondolják, hogy a béke és a biztonság megőrzése katonai feladat, ez azonban össztársadalmi kötelesség – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot ismertetve kedden Kecskeméten.

Benkő Tibor a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalban tartott előadásában hangsúlyozta: Közép-Európa térségének és állampolgárainak biztonságáról az itt élőknek kell gondoskodniuk, éppen ezért döntött úgy a kormány, hogy „a hazája iránt elkötelezett, jól kiképzett, kiválóan felkészített” katonákra van szükség.

Modern, ütőképes, jól felszerelt honvédség kell, amely a térség meghatározó erejeként képes a régió kihívásait, kockázatait és fenyegetéseit kezelni – tette hozzá a miniszter.

Mint mondta: a világnak mindig van olyan pontja, ahol éppen nincs béke. A huszonegyedik század kihívásai között pedig ma már éppen úgy megtalálható „az információs hadviselést és a kibertérben történő műveleteket magába foglaló hibrid hadviselés”, mint a terrorizmus és a migráció.

Benkő Tibor hangsúlyozta, a rendkívüli állapot bevezetésének feltételrendszerét békében kell kidolgozni és megteremteni, így mindenki tudja, hogy milyen feladatot és kötelességet igényel egy ilyen helyzet.

A szaktárca vezetője kiemelte, a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program honvédelmi részének középpontjában a katona áll, míg a haderőfejlesztés a haditechnikára fekteti a hangsúlyt.

A honvédségnek mindig alkalmazkodni kell a kialakult helyzethez, és a katonának minden körülmények között meg kell felelnie a kihívásoknak – tette hozzá. Egy katonának éppen ezért egy szigorú követelményrendszer szerinti életpályát kell felvázolni, amely egyebek mellett magába foglalja lakhatási támogatást, az egészségkárosodási ellátás rendszerét és a tisztességes illetményt is. Ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetni a kiképzésére, képzésére és oktatására is – szögezte le.

A miniszter emlékeztetett, Magyarország 2003-ban a békefenntartói feladatokra készülve a NATO iránymutatása alapján mindent felszámolva már csak a könnyű katonai képességekre koncentrált. Két évvel ezelőtt, a világban zajló eseményekre hivatkozva a NATO kifejezett kérése viszont már az volt, hogy az ország fejlessze nehéz képességeit. Ehhez azonban tüzérségi és páncéltörő eszközökre, valamint harckocsikra is szükség van – sorolta. „ A béke és a biztonság fenntartása áldozatot követel, de ez inkább legyen anyagi természetű, mintsem emberi életeket követeljen” – fogalmazott.

Benkő Tibor elmondta: katonai számvetések szerint az országnak a jelenlegi helyzetben mintegy 30 ezer aktív katonára és mintegy 20 ezer önkéntes tartalékosra van szüksége, akik biztosítják az átmenetet a béke időszaki feladatokból a rendkívüli állapotba. A béke időszakában – nyíregyházi és székesfehérvári székhellyel – két területvédelmi ezredet működtetnének, míg ezek száma különleges jogrendben hétre emelkedne.

A szaktárca vezetője a Bács-Kiskun megyét érintő haderőfejlesztésről elmondta: a kiskunfélegyházi gyárban bár már megkezdődött a fegyverek összeszerelése a gyártósorok végleges üzembe helyezése még folyamatban van. Az üzem azonban a magyarországi fegyverszükségletet két műszakban négy év alatt ellátja. Éppen ezért már megkezdődött a nemzetközi piackutatás, és a mintegy 200-250 fős gyár a jövőben más országok igényeit is kiszolgálhatja majd.

Kiemelte, jelenleg is zajlik a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis korszerűsítését és bővítését magába foglaló fejlesztés, amelynek keretében elvégzik a kifutópálya kiszélesítését is. A következő évben elkezdődő és várhatóan 2022-ig tartó fejlesztési folyamat pedig már a szakmai és infrastrukturális feladatok elvégzését jelenti.

Idesorolta a Gripenek szoftverfrissítését és fegyverzetük korszerűsítését, a több gép elhelyezését biztosító állások és a repülőtér kettős hasznosítását szolgáló civil terminál kialakítását is. Mint mondta: dolgoznak továbbá a jelenleg a Liszt Ferenc repülőtéren állomásozó csapatszállító repülőgépek fejlesztésén, az AN-26-os teherszállító repülőgépek utódainak megtalálásán és beszerzésén, de nagy szükség lenne például a Gripenek esetében a légi utántöltési feladatok ellátásra szolgáló gépek beszerzésére is.