Egyre több iskola nyeri el az Élménysuli címet

Sem írásbeli, sem szóbeli házi feladat adása nem javasolt a Komplex Alapprogramot megvalósító iskolákban, amelyek száma már háromszáz fölé emelkedik az idei tanévben. A korai iskolaelhagyás megfékezését célzó módszertani újítás a diákok túlzott terhelése helyett élménypedagógiai elemekkel színesíti az oktatást. A foglalkozásokba épített szituációs játékok, a sok testmozgás, a kézműveskedés és kötetlen beszélgetés a tapasztalatok szerint meghozta a diákok kedvét a tanuláshoz, és sokat javultak a szociális, kommunikációs képességeik is.

Az a cél, hogy örömforrás legyen a tanulás Fotó: Mirkó István

Az idei tanévtől országos lefedettségűvé vált az Eszterházy Károly Egyetem által kidolgozott Komplex Alapprogram (KAP). A végzettség nélküli iskolaelhagyás mértékének csökkentését célzó pedagógiai újítást tavaly 68 iskola alkalmazta, a 2019/2020-as tanítási évben viszont háromszáz fölé emelkedik a részt vevő intézmények száma – közölte lapunkkal az egyetem. Mint írták, a program innovatív módszereit példaértékűen megvalósító iskolák közül erre a tanévre 14 iskola nyerte el az Élménysuli címet.

– Az érintett iskolák azon dolgoznak, hogy a diákoknak ne kötelező tevékenység, hanem örömforrás legyen a tanulás, ennek érdekében a tanórák húsz százalékában differenciált fejlesztést alkalmaznak, és olyan élményelemeket, játékokat vonnak be az oktatásba, amelyeknek köszönhetően a gyerekek észrevétlenül szerzik meg a szükséges tudást – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Révész László, a KAP szakmai vezetője.

Mindez azt jelenti, hogy a program módszereit és pedagógiai elveit alkalmazó intézményekben a frontális oktatás helyett aktívan bevonják a diákokat az órai munkába, a foglalkozásokon sok a kiscsoportos feladat, az osztály szituációs és logikai játékokat játszik, közös műalkotásokat készítenek, és a testnevelésórákon kívül is nagy szerepet kap a testmozgás.

Az iskolák a hét elején, sőt sokszor a nap elején is ráhangolódó foglalkozásokat tartanak, mielőtt belevágnak a tananyag feldolgozásába, a „Te órád”-on pedig kötetlen beszélgetéssel fejlesztik a tanulók szociális-emocionális készségeit.

Az a cél, hogy örömforrás legyen a tanulás
Fotó: Mirkó István

Az alapprogram egyik izgalmas ajánlása az is, hogy lehetőség szerint se írásbeli, se szóbeli házi feladatot ne adjanak a diákoknak. Ehelyett minden pedagógusnak úgy kell megtanítania az anyagot, hogy a gyakorlásra és az ismeretek rögzítésére is jusson elegendő idő a tanórán, az alprogrami foglalkozásokon, és ne legyen szükség otthoni tanulásra.

„Mentálhigiénés okok szólnak amellett, hogy a tanulási időt ne növeljük házi feladattal. A tanulók 7-8 órát töltenek az iskolában, ami megközelíti egy felnőtt munkaidejét. Ezután szükségük van szabadidőre, játékra, a családjukkal való kötetlen együttlétre” – olvasható a KAP honlapján.

Révész László azt mondja, az érintett iskolákban pozitív irányba változott a tanulók hozzáállása a tanuláshoz. – A gyerekek aktívabban vesznek részt a foglalkozásokban, és sokat javult az egymás közti kapcsolatuk és kommunikációjuk is.

Emellett azt tapasztaljuk, hogy a programnak köszönhetően hatékonyabbá vált az óraszervezés. Az élményelemek, a játékok nem a kötelező anyagoktól veszik el az időt, mivel a tanulók jobban figyelnek, érdeklődőbbek – hangsúlyozta a szakmai vezető. Hozzátette: a program szerint dolgozó iskolákban a nevelőtestület kétharmadának el kell végeznie a módszerek alkalmazását lehetővé tevő speciális továbbképzéseket.

A KAP-ot alkalmazó iskoláknak az elmúlt évben létrehozták a KAPOCS-iskolahálózatot, amely szakmai fórumot biztosít ahhoz, hogy a tagok segíteni tudják egymás munkáját a tapasztalataikkal. A hálózatnak közel negyven tagja van.