Érzékelhetők a családpolitika eredményei

A magyar családpolitika eredményessége már jelenleg is érzékelhető, európai uniós összehasonlításban is szignifikáns mértékű a teljes termékenységi arányszám 2011-től bekövetkezett javulása — mutat rá az Állami Számvevőszék elemzése, amelyre a demográfiai csúcs előtt hívta fel a figyelmet a szervezet.

Az elemzésében a számvevőszék rávilágított: a teljes termékenységi arányszám, vagyis az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekszületések száma Magyarországon 2011 és 2018 között 21 százalékkal nőtt, a 2011-es mélypontjáról, 1,23-ról 2018-ra fokozatosan 1,49-re emelkedett. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt is közölte, hogy ebben az időszakban a komplex intézkedések eredményeként a családtámogatásra fordított költségvetési források, adó- és járulékkedvezmények aránya a GDP-ben folyamatosan emelkedett: a 2010-es 3,5 százalékról 2018-ban 4,8 százalékra nőtt. A családpolitikai támogatásokra szánt költségvetési források összege a 2010–2018 közötti időszakban megduplázódott.

A számvevőszék szerint a magyar kormány elkötelezett a kedvezőtlen demográfiai folyamatok javításában: 2010-től folyamatosan bővülő, komplex családtámogatási rendszer segítségével ösztönzi a kívánt gyermekek megszületé­sét. Az ország a szociális támogatásokra nemcsak az abszolút számokat tekintve, de a fejlettségéhez képest is különösen sokat fordít. Az ÁSZ kiemelte, hogy a magyar családpolitika egyik legfontosabb alkotóeleme a munkára épülő családi adókedvezmény. Emellett a pénzbeli és természetbeni juttatások is segítik a jövedelmi egyenlőtlenségek, a gyermeket nevelő családok szegénységi kockázatainak csökkentését. A másik pillért a több elemből álló otthonteremtési támogatások rendszere jelenti, amelynek középpontjában a 2015-től bevezetett, a lakással még nem rendelkező családok lakásépítésének és lakásvásárlásának támogatását célzó családi otthonteremtési kedvezmény (csok) áll.

A 2019-ben meghirdetett hétpontos családvédelmi akcióterv új elemeket is tartalmaz, például az édesanyák négy gyermek után mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetésének terhe alól, és tovább emelkedik a lakástámogatásra felvehető hitelek összege azáltal, hogy a második gyermektől nő az állam által átvállalt jelzáloghitel-tartozás mértéke – idézte fel az ÁSZ, hozzátéve, hogy új intézkedésként vezették be a kisgyermeket gondozó nagyszülők által igényelhető gyermekgondozási díjat, míg a gyermekvállalás elősegítésében kulcsszerepet játszó rugalmas foglalkoztatási formák elősegítése érdekében bővül a bölcsődei hálózat is.