A parlament alelnöke – felidézve a helyi televíziók indulását, három évtized alatti megerősödését, egyesek médiacentrumokba szerveződését – kiemelte: támogatásból származó pénzt kell fordítani a helyi televíziók évtizedes archívumára.
Ha ezt a hatalmas anyagot nem digitalizálják, nem kerül fel a világhálóra és nem válik kutathatóvá, azt a nemzeti emlékezet fogja megsínyleni – fogalmazott Hende Csaba.
Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára azt hangsúlyozta az eseményen: a televízió és a műveltség nem egymást kizáró fogalmak, hiszen a könyv mellett a médiából is elsajátíthatjuk az élet és a műveltség alapjait, a kérdés csupán az, mit kezd a felhasználó az elé tárt minőségi tartalommal.
Felidézte: helyi televíziók indulását „a szabadság érzése, a függetlenség hangulata” kísérte. Azt is mondta, ebben a folyamatban egymástól elválaszthatatlan a szabadság és a felelősség kérdése. Ebben a szabadság nem könnyelműséget, hanem felelősségtudatot jelent, miközben az utóbbi „nem szigor, hanem a mindennapok része, a mindennapok szabadságának része, a műveltség átadásával, az értékekre való neveléssel” – fogalmazott.
Hozzátette: ez arra tanít, „bármit is teszel, annak van következménye”, ebben a tudásátadásban pedig különösen nagy a televíziók szerepe.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a közmédia és a helyi televíziók együttműködését emelte ki köszöntőjében, megemlítve: tavaly 25 városból 13 ezernél is több tudósítás érkezett helyi csatornáktól, az idei első féléves adatok alapján pedig 2019-ben tovább emelkedik ez a szám.
Utalt arra is: a hírszolgáltatás, a helyi ügyek bemutatása mellett abban is komoly szerep hárul ezekre a televíziókra, hogy kulturális és szórakoztató programokat kínáljanak nézőiknek, köztük olyan alkotásokat is, amelyek szélesebb körben is ismertséget szereznek maguknak.
Kucsera Tamás, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára a helyi értékek be- és felmutatása, megőrzése mellett a folyamat kétirányúságára hívta fel a figyelmet, mondván, ezeknek a csatornáknak az is feladata, hogy az országot, a nemzetet, a világot érő változásokat bemutassák közönségüknek. Merthogy – tette hozzá -, a világban zajló folyamatok sajátosságát éppen az a mediatizáltság, a pillanatnyi időben való leképeződés adja, amivel a televíziók foglalkoznak.