Mandiner: mától nyomtatásban is

Valós piaci igény mutatkozik egy nyomtatott polgári, konzervatív hetilapra Magyarországon – nyilatkozta lapunknak Szalai Zoltán, a Mandiner hetilap főszerkesztője, aki szerint kiegyensúlyozottabbak a sajtóviszonyok hazánkban, mint pár éve voltak. A főszerkesztő az első lapszám érdekességei­ről is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

„Sokszor azt tapasztaljuk, hogy az ellenzékiek nem szeretnek megszólalni és nem vállalják a vitákat” Fotó: Havran Zoltán

– Felmerül a kérdés: miért van szükség a XXI. században egy újabb nyomtatott hetilap kiadására hazánkban?

– Úgy gondoljuk, hogy a Mandiner egy olyan szegmenst képvisel az online média világában, amelynek jelenleg nincs megfelelő nyomtatott lefedettsége. Hiányzik egy olyan print hetilap, ami a mi – többségében jobboldali, konzervatív, értelmiségi – olvasótáborunkat szólítaná meg. Olyanokat céloz meg az új hetilap, akik többre kíváncsiak, mint egy átlagos médiafogyasztó, és politikai, nemzetközi vagy éppen kulturális kérdésekben többféle véleményt olvasnának. Ezeket az igényeket kiszolgáló polgári hetilap szerintünk jelenleg nincs a médiapiacon, és a Mandiner ezt az űrt kívánja betölteni.

– Milyen hangvételű lesz az újság, milyen stílusra számíthatunk?

– A Mandinernek van egy önálló stílusa, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az elmúlt két évben több mint kétszeresére nőtt az online felületünk olvasottsága. Sokan keresik, szeretik tehát az írásainkat és azt a gondolatvilágot, amit képviselünk. Ezt a mind nemzetközi, mind hazai politikai kérdésekben mindenféle véleményre nyitott stílust fogjuk továbbvinni.

– Ugyanazokat az olvasókat szólítanák meg tehát, akik az online felületüket is látogatják?

– Azt mondanám, hogy azoknak készítjük a lapot, akik szeretnek a dolgok mögé látni, és nemcsak a hírekre kíváncsiak, hanem arra is, hogy mi miért történt valójában, szeretnék a dolgok mozgatórugóit és az események miértjét is megérteni. Azoknak készítenénk az újságot, akik azt is szeretnék tudni, mik azok a nemzetközi tényezők, amelyek befolyásolnak egy-egy belpolitikai döntést. Másrészt úgy gondoljuk, hogy kiemelten fontosak a valódi viták a mai közéletben. Érdemes akár a kultúra, akár a politika vagy a gazdaság területén is többféle véleményt mérlegre tenni. Olyan lapot fogunk szerkeszteni, amiből az olvasók láthatják, hogy különböző területekről az egyes szakértők vagy neves gondolkodók hogyan látják az eseményeket.

– Mostanában a magyarországi médiában az ellenzéki és kormánypárti sajtóorgánumok között nemigen van átjárás. Terveznek ellenzéki politikusokat, elemzőket is megszólaltatni?

– Mindenképpen úgy tervezzük, hogy ha valakinek minőségi mondanivalója van – legyen akár ellenzéki gondolkodó az illető –, akkor megszólaltatjuk majd. Sokszor azt tapasztaljuk, hogy az ellenzékiek nem szeretnek megszólalni és nem vállalják a vitákat, de reméljük, hogy ez változni fog.

„Sokszor azt tapasztaljuk, hogy az ellenzékiek nem szeretnek megszólalni és nem vállalják a vitákat”
Fotó: Havran Zoltán

– Számos baloldali hetilapot lehetne említeni, a polgári oldalon szűkebb a felhozatal. Mit gondol, mennyire kiegyensúlyozott a média hazánkban ilyen szempontból?

– Szerintem az is mutatja, hogy szükség van egy jobboldali hetilapra, hogy egyértelműen látszik: baloldali túlsúly van a nyomtatott hetilapok piacán. Mi azt gondoljuk, hogy a jobboldalon van a több mondanivaló és itt van jelentős olvasói érdeklődés is.

– A sajtó egészét nézve megalapozottnak tartja azt a sokszor hangoztatott véleményt, hogy mára jobboldali médiatúlsúly alakult ki hazánkban?

– A sajtó összességét nézve egyértelműen nem igaz az az ellenzéki vád, hogy jobboldali túlsúly lenne. A korábbi teljesen torz szerkezethez képest, amikor nagyon erőteljes baloldali médiafölény volt, történt változás, de ha megnézzük az online piacot, ott egyértelmű a baloldali előny, és a televíziós világban is baloldali túlsúly érzékelhető. Pedig ez az a két szegmens, ami szerintem a leginkább befolyásolja a közbeszédet.

– Milyen terjedelmű, felépítésű magazin lesz a Mandiner?

– A lap 64 plusz 4 oldalas lesz. Mind belföldi, mind külföldi, gazdasági és kulturális tematikájú írások szerepelnek benne. A már ismert mandineres újságírók, Rajcsányi Gellért, Szilvay Gergely, Leimeiszter Barnabás vagy Kereki Gergő mind munkatársai lesznek a lapnak. Hozzánk igazolt Muray Gábor is, aki 2013-ig a Magyar Nemzet kultúra rovatát vezette. Többek között Lánczi András, Balog Zoltán, Szánthó Miklós és L. Simon László is állandó véleményszerzőink lesznek. Mellettük több neves külföldi publicista is fog írni a lapba, mint például Chris Buskirk, az American Greatness alapítója, a New York Times publicistája.

– Miként terjesztik majd az újságot?

– Természetesen elő lehet majd fizetni a lapra, lesznek kedvezményes előfizetési lehetőségek is. Országos lefedettségre törekszünk, így bevásárlóközpontokban és az újságos standokon is elérhető lesz a Mandiner országszerte.

– Az első lapszámban milyen cikkeket olvashatnak az érdeklődők? Kiemelne néhány érdekesebb írást?

– Nagyon örülünk, hogy Böjte Csaba van a címlapon, aki életútinterjút adott nekünk. A kötcsei találkozó kapcsán Balog Zoltán nyilatkozott nekünk. A volt ausztrál miniszterelnök, Tony Abbott is terjedelmes interjúban beszélt arról, mit is jelent a jobboldaliság, a konzervativizmus a nemzetközi világban. Több cikkünk lesz az éghajlatváltozásról és az egyre aktuálisabb zöldkérdésről. Foglalkozunk a közelgő izraeli és lengyel választásokkal is. A Makronóm című közgazdasági rovatunkban pedig a sokak által jósolt gazdasági válság valószínűségéről olvashatnak részletes elemzést.