Nem adott igazat Karácsony Gergelynek a Kúria

Az Alaptörvény nem írja elő az állami szervek semlegességét a választási kampányban, ezért a legfőbb bírói testület helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát.

Budapest, 2019. augusztus 25. Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelölt sajtótájékoztatót tart az ellenzéki kerületi polgármesterjelöltek társaságában a belvárosi Deák Ferenc téren 2019. augusztus 25-én. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Az Alaptörvény nem írja elő az állami szervek semlegességét a választási kampányban, ezért a Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amely elutasította Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltnek a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely szavai miatt benyújtott kifogását.

Karácsony Gerely ellenzéki főpolgármester-jelölt azért fordult a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB), mert Gulyás Gergely szeptember 12-én, a Kormányinfón arról beszélt, a Tarlós István főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök közötti megállapodás politikai megállapodás, amely „kettejük között érvényes”. Azt is mondta, hogy „aki alkalmas főpolgármesternek, az együttműködést keres a kormánnyal, aki alkalmatlan, mint Karácsony Gergely, az pedig elutasítja az együttműködés lehetőségét és hadállásnak tekinti a főpolgármesteri tisztséget”.

Karácsony Gergely szerint a miniszter szavai sértik a választás tisztaságának, a jelöltek közötti esélyegyenlőségnek és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak a választási alapelvét.

A politikus kifogását az FVB áttette az NVB-hez, amely a kifogást elutasította, arra hivatkozva, hogy a mindenkori főpolgármester és a kormány közötti együttműködést jogszabály írja elő, amelynek felelőse Gulyás Gergely, így a kifogásolt kijelentés nem választható el a miniszter kormányzati teendőitől.

Karácsony Gergely bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ám ezt a Kúria elutasította és helybenhagyta az NVB határozatát. A Kúria a végzésében rámutatott: a választási eljárási törvény szerint nem minősül választási kampánynak az állami szerveknek – így a kormánynak és tagjainak – jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.

A végzés szerint a Kúria áttekintette a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát is és úgy találta, az engedi a párt- és kormánykommunikáció keveredését.

Ezért a Kúria arra jutott: Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként nem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban, ezért helybenhagyta az NVB határozatát.

A Kúria végzése jogerős.