A magyarországi víziparban felhalmozódott tudástőke exportképes termékké vált – mondta Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozón, szerdán Budapesten.

Erre érdemes figyelni örökléskor
Rengeteg a tévhit a végrendelkezés körül.
A magyarországi víziparban felhalmozódott tudástőke exportképes termékké vált – mondta Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozón, szerdán Budapesten.
Az államfő a tanácskozás második napján megtekintette a vízipari szakkiállítást, majd újságíróknak nyilatkozva emlékeztetett a keddi megnyitón elmondott szavaira, „napjainkban a szemünk láttára bontakozik ki a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámája”.
A résztvevőknek azt ajánlotta, ha kíváncsiak a megoldásokra, a magyar innovációkra, akkor tájékozódjanak a szakkiállításon. Úgy fogalmazott, ha azt a kérdést tesszük fel, „hogy látunk-e megoldást, magyar megoldást” arra, hogy például miként lehet megakadályozni a talajeróziót, csökkenteni a hálózati veszteséget, hatékonyan megtisztíttatni a szennyvizet, akár emberi fogyasztásra, de öntözésre, ipari felhasználásra mindenképp alkalmassá tenni, akkor itt sokféle megoldást lehet találni.
A köztársasági elnök kiemelte: a kiállításon azt látni, hogy egyetemek, vízipari szereplők, valamint a szakigazgatás résztvevői hogyan kezdtek el közösen gondolkodni az elmúlt években, és hogy ez a munkakapcsolat hogyan válik egyre gyümölcsözőbbé.
Kitért rá: itt nemcsak magyarországi problémákra adnak megoldásokat, hanem a világ más tájain jelentkező gondokra is.
Áder János emellett hangsúlyozta a magyarországi vízügyi képzés jelentőségét is.
Közölte: a szakkiállítás minden alkalommal egyre színvonalasabb, informatívabb és a laikusoknak is egyre közérthetőbb.
KEH-igazgató: Világszínvonalú, amit Magyarország a találkozók rendezésével elért
Világszínvonalú, amit Magyarország az eddigi három világtalálkozó rendezésével elért – hangsúlyozta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatornának nyilatkozva szerdán.
Kiemelte: a vízválság globálissá vált, a korábban egymástól elkülönülve megjelent helyi és regionális vízválságok a gazdasági és társadalmi hatásokon keresztül elkezdtek összekapcsolódni.
Az idei találkozó mottója a sok víz, kevés víz és szennyezett víz. Kőrösi Csaba hangsúlyozta, nincs a világon olyan régió vagy ország, amelyet ezek a problémák nem érintenek, bár ez a hatás különböző mértékű.
Példaként említette, hogy a fejlődő világban a szennyezett víz 80 százaléka tisztítás nélkül megy vissza a természetbe, a fejlett országokban 10-20 százalékos ez az arány. A világon a szennyezett víz mennyisége egyre nő, különösen az ipari szennyeződéseké.
A vízválság felé rohan az emberiség, ha ezt nem állítja meg – fogalmazott Kőrösi Csaba, kiemelve, hogy a világtalálkozó részeként megrendezett vízipari szakkiállításon jó példákat lehet találni a lehetséges megoldásokra.
Kitért arra is, hogy a Földön élő emberek száma nagyon gyorsan nő, a vízfogyasztás pedig ennél is kétszer gyorsabban. A vízkészletek nem egyformán oszlanak el, és éppen ott nő a leggyorsabban az emberiség létszáma, ahol már most is túlhasználtak a vízkészletek. Hozzátette, hogy Magyarországot a vízhiány problémája nem fogja érinteni.
Évente a világban 600 milliárd dollár befektetésre lenne szükség, hogy 2030-ig eljussunk egy fenntartható vízgazdálkodási szintre, most mintegy 200 milliárdnál tartunk – jelezte Kőrösi Csaba.
A szakkiállításon bemutatott fejlesztésekről szólva elmondta: jelentős minőségi ugrás történt az előző, három évvel ezelőtti világtalálkozóhoz képest egyebek mellett a városi vagy a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén, valamint a számítástechnika és a nanotechnológia vízgazdálkodásba bekapcsolása területén, Magyarország pedig az élvonalban van.
Magyar fejlesztésű talajkondícionáló készítményt mutattak be
Magyar fejlesztésű talajkondícionáló készítményt mutattak be a Víz Világtalálkozón, az organikus adalékanyag javítja a talaj vízháztartását.
A folyadékot a talaj felszínére permetezik, ahol a cseppek a talajból távozó vízpára egy részét magukhoz vonzzák és visszalakítják vízzé – mondta Vattay Richárd, a Water&Soil Kft. igazgatója az M1 aktuális csatornán szerdán, hangsúlyozva, hogy a termék a párolgási veszteséget csökkenti.
A magyarországi klimatikus viszonyok között a párolgási veszteség meghaladja a talajba bekerülő vízmennyiség több mint 40 százalékát, az észak-afrikai országokban 60 százalék fölötti ez az érték – ismertette.
Hozzátette, hogy a most bemutatott talajkondícionáló készítménnyel az öntözés nélküli mezőgazdaságban 10-30 százalékos termésnövekedést lehet elérni, az öntözéses gazdálkodásban pedig az öntözővíz akár 30-50 százalékát meg lehet takarítani.
Arizona Egyetem professzora: Szükség van a szabályozásra
Szükség van a vízgazdálkodással kapcsolatos szabályozásra – emelte ki Robert G. Varady, az Arizona Egyetem professzora az M1 aktuális csatornának nyilatkozva szerdán.
Azt mondta: a szabályozásban lehet ösztönzés, büntetés is. Ha valaki nem hajlandó cselekedni, meg kell fizetnie az árát. Szükség van arra, hogy a kormányok, az emberek elfogadják ezt – szögezte le.
Példaként említette, hogy a vízért, a legnagyobb felhasználók – az ipar, a bányászat, a mezőgazdaság – nem akarják kifizetni a víz valódi értékét.
Problémának nevezte azt is, hogy sokan nincsenek tisztában a vízzel kapcsolatos problémák tudományos tényeivel. Kihívásként említette, hogy meggyőzzék a szegényebb országokat, hatékonyabban használják fel vízerőforrásaikat.
A professzor fontosnak nevezte az edukációt, amit meggyőződése szerint nem az egyetemen, hanem gyermekkorban kell elkezdeni. Ehhez, valamint a széles közvélemény meggyőzéséhez érthetőbbé kell tenni a tudományt – jegyezte meg. Kell a politikai akarat, de a népességnek is fel kell ismernie a problémát, hogy hajlandóak legyenek változtatni – hangsúlyozta.
Robert G. Varady kijelentette, fontos a tudományos tényező, de nem elégséges. Hozzátette: mindig több pénzre lesz szükség.
Fővárosi Vízművek: Nagy az érdeklődés a vállalat technológiái iránt
Nagy az érdeklődés a Fővárosi Vízművek technológiái iránt a Víz Világtalálkozót kísérő vízipari szakkiállításon – mondta Keszler Ferenc, a társaság vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán szerdán.
Tájékoztatása szerint főként a kútépítési technológiák, a mobil víztisztítók és a vállalat üzemeltetési gyakorlata kapcsán keresik fel a vízművek standját a szakkiállítás látogatói.
A vezérigazgató kiemelte, hogy a társaság egyebek mellett törekszik külső forrásból vásárolt energia arányának csökkentésére, és ezzel a minél gazdaságosabb üzemelésre. A digitalizációs megoldások fejlesztésével segítik az ügyfeleket is a hatékonyabb, gyorsabb ügyintézésben.
Keszler Ferenc felidézte, hogy a társaság mintegy 15 évvel ezelőtt újragondolta stratégiáját, növelték a szolgáltatási portfóliót és a szolgáltatási területet, valamint nyitottak a külföldi üzletszerzési lehetőségek felé.
OECD víz-munkacsoportjának vezetője: Növelni kell a vízvédelemre fordított forrásokat
A vízvédelemre fordított források háromszorosára növelését szorgalmazta Xavier Leflaive, az OECD víz-munkacsoportjának vezetője az M1 aktuális csatornának nyilatkozva szerdán.
Kifejtette: 2003-ban még úgy vélték, hogy a finanszírozást kétszeresére kellene növelni, ma már azonban a higiéniai elvárások teljesítéséhez a források megháromszorozására lenne szükség. Megfelelő politikai döntések és intézményrendszer is kell, de a gazdaság szereplői, például a pénzügyi befektetők is sokat tehetnek a víz védelmében – emelte ki, megjegyezve, hogy a problémák a pénzügyi befektetésekre is hatással lehetnek.
Beszélt arról a tapasztalatáról is, hogy egyes országok nincsenek igazán tisztában a vízválsággal, noha valahol túl sok a víz, máshol túl kevés, valahol rendkívül heves viharok, esőzések vannak, másutt a vízszennyezés okoz gondokat a mezőgazdaság területén, és az ökoszisztémák pusztulásáról is beszélni kell.
Xavier Leflaive fontosnak nevezte a problémák tudatosítását, illetve, hogy ezt a tudatosságot cselekvésbe fordítsák.
Az OECD szakértője elismerően beszélt a Víz Világtalálkozó magyarországi megrendezéséről, és azt mondta, „Budapest is felkerült a vízvédelem térképére”. Fontosnak nevezte, hogy az ilyen eseményeken összehozzák a szakértőket, de ezzel együtt úgy véli, más csúcsokat is meg kellene győzniük, hogy a vízügyi problémákat felvegyék témáik közé.
Szakértő: a fenntartható fejlődési célkitűzések megvalósítása csak az üzleti világ részvételével lehetséges
A fenntartható fejlődési célkitűzések megvalósítása csak abban az esetben lehetséges, ha az üzleti világ teljes mértékben mögéjük áll – hívta fel a figyelmet Charles Vörösmarty, a New York-i Városi Egyetem magyar származású professzora a budapesti Víz Világtalálkozón szerdán.
Kiemelte, hogy a globális vízválság kezelésében rengeteg üzleti lehetőség van, de a befektetők még mindig a partvonalon ülnek. A ma még visszatartott tőkét úgy lehetne mozgósítani, ha a tudomány képes lenne megerősítést adni arra, hogy a technológiai fejlesztésektől tényleges eredmények várhatók.
A professzor szerint ma még tökéletlen a tudásalapunk, amit a technológiai fejlesztésekkel lehet bepótolni: modellek, távérzékelő rendszerek és megfigyelő hálózatok alkalmazásával, amelyeknek köszönhetően a tudósok szinte valós időben követhetik figyelemmel a vízellátással kapcsolatos problémák alakulását.
Claudia Sadoff, a Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet (IWMI) főigazgatója arra a kérdésre próbált választ találni, hogy vajon elegendő tudományos bizonyíték és háttér áll-e rendelkezésre a vízválság kezelésére. A szakértő szerint egyfelől a tudósok nem ismerik még eléggé ezt a komplex kérdést, amelynek folyamatosan változik a kontextusa, és az alkalmazható technológiák is rohamosan bővülnek. Másfelől soha korábban nem állt rendelkezésre ilyen sok tudományos bizonyíték és eszköz, mint manapság. Míg az 1800-as években az emberek még semmit nem tudtak kezdeni az időjárással, ma már a szakemberek képesek például előre jelezni az időjárást, tudományos adatok segítségével tudnak víztározókat létrehozni és kezelni, tudományos alapokon tudják szervezni az öntözést, kezelni a szivárgásokat, enyhíteni a vízhiányt.
Az IWMI vezetője kiemelte: a tudósoknak úgy kell innoválni, hogy eredményeiket még jobban tudják kommunikálni. Összességében a vízválság kezeléséhez több tudományra, több cselekvésre és több, illetve hatékonyabb kommunikációra lenne szükség a szakértő szerint.
Tengervízből állítanak elő ivóvizet egy magyar fejlesztéssel Tunéziában
Tengervízből állítanak elő ivóvizet egy magyar fejlesztés segítségével, a tengervíz-sótalanító konténert idén júliusban üzemelték be Tunéziában – mondta Kiss Adrián, a Hungarian Water Technology Corporation ügyvezetője az M1 aktuális csatornán szerdán.
A konténer egy halászkikötőnek és egy katonai támaszpontnak biztosít egészséges ivóvizet.
Az ügyvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a létesítmény kritikus helyszínen van, az Afrikából érkező migrációnak leginkább kitett területen. Ezzel a magyar fejlesztéssel szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy minél többen jussanak egészséges ivóvízhez és maradjanak az országban – mondta.
A technológia napi 50 köbméter kapacitású. Eddig évente mintegy öt-hat hónapig volt elérhető ivóvíz a kikötőben és környékén, most az év minden napján hozzáférhető az ivóvíz, ami elegendő a helyi halfeldolgozáshoz is.
Kiss Adrián jelezte azt is, hogy szeretnék a közelben lévő tunéziai-líbiai határátkelőhöz, valamint egy 20 ezer lakosú településre is eljuttatni a technológia által megtermelt vizet.
Az ügyvezető hangsúlyozta, ez az első magyar referencia, amely tengervízből közvetlenül állít elő ivóvizet.
A vízügyi infrastruktúra fejlesztéséhez vár nemzetközi segítséget Észak-Macedónia
Észak-Macedóniában elegendő mennyiségű ivóvíz áll rendelkezésre, ugyanakkor fejleszteni kell az infrastruktúrát, az ivóvíz- és szennyvízhálózatot, illetve a szennyvíztisztítókat, amihez nemzetközi segítséget vár az ország – mondta Naser Nuredini, Észak-Macedónia környezetvédelmi minisztere az M1 aktuális csatornán szerdán.
Kifejtette: szeretnének az Európai Uniótól pénzügyi eszközöket kapni és ezeket hatékonyan felhasználni, illetve nyitnak a nemzetközi bankok felé. Fontosnak nevezte a miniszter a hitelek, a saját erőforrások és az adományok együttes felhasználását.
Naser Nuredini gratulált Magyarországnak a Víz Világtalálkozó megszervezéséért. Hangsúlyozta: a két ország között most is van együttműködés, és szeretnék ezt tovább fejleszteni. Észak-Macedónia sokat tanulhat Magyarországtól a vízi erőforrások kezelésében – jelentette ki.
Elmondta azt is, hogy a vízválság erősítheti migrációs hullámot, a problémák globális kezelésére van szükség.
Meteorológiai Világszervezet szakértője: Szakadék húzódik a rendelkezésre álló technológiák, valamint azok ismerete és alkalmazása között
A vízzel kapcsolatos problémák egyik fő oka, hogy szakadék húzódik a rendelkezésre álló technológiák, valamint azok ismerete és alkalmazása között – vélekedett Johannes Cullman, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlat- és vízügyi részlegének igazgatója a harmadszorra megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozón szerdán.
Cullman előadását azzal a kérdéssel indította, hogy miért érik még mindig váratlanul az embereket az áradások és az aszályok. A szakértő rámutatott, hogy sok országban hiányoznak az előrejelző rendszerek, és az információáramlás sem hatékony.
A WMO 187 tagországának 40 százaléka nem rendelkezik árvízi előrejelző rendszerrel, körülbelül fele pedig aszály-előrejelző rendszerrel – hívta fel a figyelmet.
A másik fő probléma az, hogy a szolgáltatások hatása korlátozott, és az emberek sokszor nem tudják, mit kezdjenek a figyelmeztetésekkel – tette hozzá. Úgy vélte, a szakértők nincsenek mindig tisztában azzal, hogy eljutnak-e az előrejelző rendszerek információi az érintettekhez.
Cullman szerint a technológiai kérdések mellett nélkülözhetetlen a politikai akarat megteremtésével, valamint az ismeretbeli hiányosságok, a korrupció és a kapzsiság felszámolásával is foglalkozni, ha eredményt akarunk elérni a víz- és a klímaválság kezelésében.
A technológia önmagában nem elegendő – hangsúlyozta Sam Cheptoris ugandai vízügyi és környezetvédelmi miniszter is, aki szerint a vízfelhasználás hatékonyságának növelésére és az összes érintett fél bevonására van szükség a problémák megoldásához.
A rendelkezésre álló globális édesvízkészlet több mint elegendő az emberiség igényeinek kielégítésére, mégis természetes vagy emberi okokból egyes régiók rendszeresen vízhiánnyal szembesülnek – mutatott rá a politikus.
Cheptoris emlékeztetett, hogy több mint egymilliárd ember nem fér hozzá tiszta ivóvízhez, és évente körülbelül hárommilliárd ember szembesül rendszeres vízhiánnyal.
Az elmúlt években több olyan innováció született, amelyek segíthetnek a vízhiány kezelésében, de további fejlesztésekre van szükség – mutatott rá.
Ugyanakkor a vízgazdálkodás is tökéletesítésre szorul, ugyanis a fejlődő országokban sok víz egyszerűen elfolyik a rendszerből – mondta. Az ugandai városi területeken például a víz csaknem 30 százaléka tűnik el ilyen módon. Az elszivárgás-felismerő technológiák eddig jó eredményeket hoztak, de fontos ezek szélesebb körű alkalmazása – tette hozzá a miniszter.
Cheptoris szerint egy másik fontos lépés a vízöblítéses vécék lecserélése, amelyek a háztartási vízfelhasználás 30 százalékáért felelősek. A vízmentes toalett már létező technológiai vívmány, és Kenyában, valamint Ugandában is használják – húzta alá.
Emellett olyan technológiákra van szükség, amelyek segítségével a vízben bővelkedő helyekről a víz eljuttatható a vízszűkében lévő helyekre.
A 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozóra több mint kétezer szakértő és döntéshozó érkezett, többségük Délkelet-Ázsiából és Afrikából, azokból a térségekből, ahol már most is szembesülnek a vízzel kapcsolatos problémákkal. A nemzetközi találkozó a figyelemfelkeltés mellett cselekvésre is buzdít, ezért a konferencia zárásaként a szervezők a Budapest Felhívás nyolc pontjában fogalmazzák meg javaslataikat a kihívások kezelésére. Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével zajló eseményre 2019. október 15-17. között kerül sor a Millenáris Parkban. Ezzel egyidőben a résztvevőknek lehetőségük van megtekinteni a vízipari szakkiállítást, amely különféle magyar innovációkat, termékeket és szolgáltatásokat mutat be a témában.
Magyar cég indít oktatási programot Afrikában a vízválság megelőzése érdekében
A magyar Pureco Kft. 100 ezer euró értékű környezeti oktatási programot indít Afrikában, azon belül a ghánai Kumasi városban – közölte a vállalat az MTI-vel szerdán.
A jövőre induló program első lépéseként egy mintaprojekt valósul meg, amelybe 250 10-14 év közötti ghánai gyermeket vonnak be, hogy megtanítsák nekik a víz tudatos felhasználását. A magyar cég fiatal ghánai vízipari szakemberek magyarországi továbbképzését is támogatja.
Az oktatási program részleteiről szóló együttműködési megállapodást a Budapesti Víz Világtalálkozón írta alá Horváth Bálint, a Pureco Kft. ügyvezetője és Joseph Siaw Agyepong, a ghánai Jospong Group of Companies vezérigazgatója.
Az egyebek mellett hulladékgazdálkodással is foglalkozó afrikai vállalat, valamint konzorciumi formában a Pureco Kft. és az Unit Nemzetközi Építő Kft. közösen épít Kumasiban egy szennyvíztisztító telepet. A beruházás részeként vállalta a Pureco Kft. az oktatási program elindítását.
A közlemény szerint a 10 millió euró értékű beruházás építkezési munkálatai már elkezdődtek, 2020 második felében lesz a próbaüzem.
A szennyvíztisztító javítani fogja a városban élő 2,5 millió ember személyes és környezeti higiéniai feltételeit, ezen felül pedig a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, valamint a szennyezett ivóvíz okozta megbetegedések számát is csökkenti – ismertetik a közleményben. A probléma súlyát mutatja, hogy jelenleg csak a vérhas miatt naponta ötszáz öt éven aluli gyerek hal meg Fekete-Afrikában – teszik hozzá.
A Pureco Kft. 100 százalékban magyar tulajdonban lévő vállalkozás, amely már 10 éve van a piacon. Fő profilja a csapadék- és szennyvízkezelés, az ivóvíztisztítás, környezeti kármentesítés. A Pureco Kft. Európán kívül az arab országokban és Ázsiában is jelen van. A cég Ghánában további két szennyvíztisztító telepet épít majd.
A vízügyi beruházások jelentős forrásokat igényelnek, és csak hosszú távon térülnek meg
A vízügyi beruházások jelentős pénzügyi forrásokat igényelnek, és csak hosszú távon térülnek meg – ez derült a Víz Világtalálkozó azon panelbeszélgetésén, amelyen a résztvevők a vízügyek területén megvalósított beruházások forrásigényéről, a bankok és pénzintézetek, alapok szerepéről beszélgettek.
Miguel da Moura, a Zöld-foki szigeteken működő Nemzeti Vízügyi Ügynökség elnöke elmondta: a szigetek több évszázada komoly vízhiánnyal küzd, napjainkban úgy próbálják orvosolni a problémát, hogy sótalanított tengervízzel igyekeznek pótolni a hiányzó édes vizet, így sótalanított vizet iszik a lakosság is.
A sótalanítás, az ivóvíz biztosítása, a lakosság ellátása jelentős költségekkel jár, ezért a szükséges források előteremtésére speciális vízügyi alapot hoztak létre. Ebből az alapból kapnak pénz a vízügyi területen elhatározott és a már megvalósítás alatt álló beruházások. Az alap működése azzal jár, hogy hosszabb távon a szigetországban olcsóbb lesz az ivóvíz, a lakosság számára mérséklődik a vízellátás költsége, és egyúttal az elpazarolt víz mennyisége is csökken – jelezte Miguel da Moura.
Pierre Victoria, a Veolia International fenntartható fejlődésért felelős alelnöke elmondta: a befektetők, a vízügyi területen beruházó vállalkozások napjainkban még inkább figyelnek a ráfordításokra, a beruházások költségeire. Befektetési döntéseiknél számításba veszik azt is, milyen kockázatokkal járhat egy-egy nagyobb vízberuházás, szennyvíztisztító üzembe állítása, működtetése. (A Veolia Magyarországon évente 14 millió köbméter egészséges ivóvizet juttat el lakossági fogyasztókhoz, ezen felül 203 millió köbméter szenny- és csapadékvíz elvezetéséről, valamint kezeléséről gondoskodik.)
Pierre Victoria kiemelte: ha a mostani ütemben folytatódik a jövőben a víz kommunális és mezőgazdasági, ipari hasznosítása, egyre nagyobb hangsúlyt kap majd a vízberuházások területén a szennyvízgyűjtés mellett a szennyvíz újrahasznosítása.
Szalai Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője elmondta, hogy a jegybank által a közelmúltban publikált 330 pontos versenyképességi programban rögzítették: a vízellátás, egy-egy ország vízellátásának infrastruktúrája, annak fejlettsége a versenyképesség szemszögéből előny, vagy hátrány is lehet. Magyarországnak is, bár ezen a téren jelentős tapasztalatokkal rendelkezünk, folyamatosan figyelnie kell a legújabb technológiákra – emelte ki. Jelezte: az MNB saját „zöld programot” indított a közelmúltban.
Európa első vízalapját indította el az MFB
Ötmilliárd forint kezdő tőkével elindult az első európai vízalap, a Water Impact Fund a Magyar Fejlesztési Bank csoportjához tartozó MFB Invest Zrt. befektetésével és a Susterra Capital Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelésében – jelentette be Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója a Víz Világtalálkozón tartott sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
Az elnök-vezérigazgató elmondta: az összesen 200 millió euróra tervezett kockázati tőkealap elsősorban olyan vállalkozásokba tervez befektetni, amelyek hozzájárulnak a globális vízügyi problémák megoldásához, mint a tiszta ivóvízhez és a szennyvízhálózathoz való hozzáférés vagy a hatékonyabb ipari vízfelhasználás.
Hozzátette: az MFB célja az alap létrehozásával a társadalmi felelősségvállalás, a finanszírozás mellett technológiák kifejlesztését is ösztönzik, amelyek fenntartható környezeti hatást fejtenek ki.
Bugár Csaba, az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az alap kezdetben Magyarországon, a további befektetők belépése után pedig a hazai kihelyezések preferenciája mellett a közép-európai régióban, a lehetséges ázsiai befektetők belépése után közvetve az ázsiai régióban tervezi kihelyezni a tőkét. Az alap futamideje 10 éves, amelyből 5 év a befektetési, és 5 év az exit periódus, a várható éves hozam 12 százalék – ismertette.
Tóth Bence, a Susterra Capital Partners ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az alap elsősorban a víz- és szennyvíziparban, valamint egyéb vízintenzív szektorokban jelentős növekedési potenciállal, fenntartható üzleti modellel rendelkező vállalkozásokba akar befektetni, amelyek hozzájárulnak a globális vízügyi problémák megoldásához. Szintén fontos célnak nevezte a vízintenzív iparágak – mint a mezőgazdaság, vagy az élelmiszeripar – hatékonyabb vízfelhasználásának előmozdítását, különös tekintettel az aszály okozta gazdasági károk megelőzésére.
Rengeteg a tévhit a végrendelkezés körül.
Durva hatásai lehetnek az ismeretlen eredetű kotyvalékoknak, csak a zéró tolerancia nyújt védelmet.
Pénteken teljesítette utolsó útját a Boráros tértől Csepelig.
Az egyik édesanya elmesélte, hogy miért szökött meg a két 11 éves egri iskolásfiú és hogyan jutottak el egészen Szombathelyig.
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
Most kiderül, Zelenszkijnek a fotel vagy a tűzszünet a fontosabb
Kiadták a figyelmeztetést: ne küldj több SMS-t, különben...
Végre Trump is megszólalt az orosz bombázók ukrán megsemmisítéséről
Eddig titkolta Törőcsik Franciska, most végre megmutatta: a rajongók szóhoz sem jutottak!
Egy vérfürdő után benyújtotta lemondását az ukrán szárazföldi erők parancsnoka
Orosz válasz: ballisztikus csapás Ukrajnára
Ezek az ételek jobban károsíthatják a májadat, mint az alkohol
Döbbenetes, mit vittek el Münchenből a PSG vandál szurkolói a BL-döntő után + videó
A Fradi megkezdte a bevásárlást a magyar játékosokból – Lisztes Krisztián is hazatérhet
Ukrajna légicsapása globális kockázatokat rejt
Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
Rengeteg a tévhit a végrendelkezés körül.
Durva hatásai lehetnek az ismeretlen eredetű kotyvalékoknak, csak a zéró tolerancia nyújt védelmet.
Pénteken teljesítette utolsó útját a Boráros tértől Csepelig.
Az egyik édesanya elmesélte, hogy miért szökött meg a két 11 éves egri iskolásfiú és hogyan jutottak el egészen Szombathelyig.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.