Tengervízből állítanak elő ivóvizet egy magyar fejlesztéssel Tunéziában
Tengervízből állítanak elő ivóvizet egy magyar fejlesztés segítségével, a tengervíz-sótalanító konténert idén júliusban üzemelték be Tunéziában – mondta Kiss Adrián, a Hungarian Water Technology Corporation ügyvezetője az M1 aktuális csatornán szerdán.
A konténer egy halászkikötőnek és egy katonai támaszpontnak biztosít egészséges ivóvizet.
Az ügyvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a létesítmény kritikus helyszínen van, az Afrikából érkező migrációnak leginkább kitett területen. Ezzel a magyar fejlesztéssel szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy minél többen jussanak egészséges ivóvízhez és maradjanak az országban – mondta.
A technológia napi 50 köbméter kapacitású. Eddig évente mintegy öt-hat hónapig volt elérhető ivóvíz a kikötőben és környékén, most az év minden napján hozzáférhető az ivóvíz, ami elegendő a helyi halfeldolgozáshoz is.
Kiss Adrián jelezte azt is, hogy szeretnék a közelben lévő tunéziai-líbiai határátkelőhöz, valamint egy 20 ezer lakosú településre is eljuttatni a technológia által megtermelt vizet.
Az ügyvezető hangsúlyozta, ez az első magyar referencia, amely tengervízből közvetlenül állít elő ivóvizet.
A vízügyi infrastruktúra fejlesztéséhez vár nemzetközi segítséget Észak-Macedónia
Észak-Macedóniában elegendő mennyiségű ivóvíz áll rendelkezésre, ugyanakkor fejleszteni kell az infrastruktúrát, az ivóvíz- és szennyvízhálózatot, illetve a szennyvíztisztítókat, amihez nemzetközi segítséget vár az ország – mondta Naser Nuredini, Észak-Macedónia környezetvédelmi minisztere az M1 aktuális csatornán szerdán.
Kifejtette: szeretnének az Európai Uniótól pénzügyi eszközöket kapni és ezeket hatékonyan felhasználni, illetve nyitnak a nemzetközi bankok felé. Fontosnak nevezte a miniszter a hitelek, a saját erőforrások és az adományok együttes felhasználását.
Naser Nuredini gratulált Magyarországnak a Víz Világtalálkozó megszervezéséért. Hangsúlyozta: a két ország között most is van együttműködés, és szeretnék ezt tovább fejleszteni. Észak-Macedónia sokat tanulhat Magyarországtól a vízi erőforrások kezelésében – jelentette ki.
Elmondta azt is, hogy a vízválság erősítheti migrációs hullámot, a problémák globális kezelésére van szükség.
Meteorológiai Világszervezet szakértője: Szakadék húzódik a rendelkezésre álló technológiák, valamint azok ismerete és alkalmazása között
A vízzel kapcsolatos problémák egyik fő oka, hogy szakadék húzódik a rendelkezésre álló technológiák, valamint azok ismerete és alkalmazása között – vélekedett Johannes Cullman, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlat- és vízügyi részlegének igazgatója a harmadszorra megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozón szerdán.
Cullman előadását azzal a kérdéssel indította, hogy miért érik még mindig váratlanul az embereket az áradások és az aszályok. A szakértő rámutatott, hogy sok országban hiányoznak az előrejelző rendszerek, és az információáramlás sem hatékony.
A WMO 187 tagországának 40 százaléka nem rendelkezik árvízi előrejelző rendszerrel, körülbelül fele pedig aszály-előrejelző rendszerrel – hívta fel a figyelmet.
A másik fő probléma az, hogy a szolgáltatások hatása korlátozott, és az emberek sokszor nem tudják, mit kezdjenek a figyelmeztetésekkel – tette hozzá. Úgy vélte, a szakértők nincsenek mindig tisztában azzal, hogy eljutnak-e az előrejelző rendszerek információi az érintettekhez.
Cullman szerint a technológiai kérdések mellett nélkülözhetetlen a politikai akarat megteremtésével, valamint az ismeretbeli hiányosságok, a korrupció és a kapzsiság felszámolásával is foglalkozni, ha eredményt akarunk elérni a víz- és a klímaválság kezelésében.
A technológia önmagában nem elegendő – hangsúlyozta Sam Cheptoris ugandai vízügyi és környezetvédelmi miniszter is, aki szerint a vízfelhasználás hatékonyságának növelésére és az összes érintett fél bevonására van szükség a problémák megoldásához.
A rendelkezésre álló globális édesvízkészlet több mint elegendő az emberiség igényeinek kielégítésére, mégis természetes vagy emberi okokból egyes régiók rendszeresen vízhiánnyal szembesülnek – mutatott rá a politikus.
Cheptoris emlékeztetett, hogy több mint egymilliárd ember nem fér hozzá tiszta ivóvízhez, és évente körülbelül hárommilliárd ember szembesül rendszeres vízhiánnyal.
Az elmúlt években több olyan innováció született, amelyek segíthetnek a vízhiány kezelésében, de további fejlesztésekre van szükség – mutatott rá.
Ugyanakkor a vízgazdálkodás is tökéletesítésre szorul, ugyanis a fejlődő országokban sok víz egyszerűen elfolyik a rendszerből – mondta. Az ugandai városi területeken például a víz csaknem 30 százaléka tűnik el ilyen módon. Az elszivárgás-felismerő technológiák eddig jó eredményeket hoztak, de fontos ezek szélesebb körű alkalmazása – tette hozzá a miniszter.
Cheptoris szerint egy másik fontos lépés a vízöblítéses vécék lecserélése, amelyek a háztartási vízfelhasználás 30 százalékáért felelősek. A vízmentes toalett már létező technológiai vívmány, és Kenyában, valamint Ugandában is használják – húzta alá.
Emellett olyan technológiákra van szükség, amelyek segítségével a vízben bővelkedő helyekről a víz eljuttatható a vízszűkében lévő helyekre.
A 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozóra több mint kétezer szakértő és döntéshozó érkezett, többségük Délkelet-Ázsiából és Afrikából, azokból a térségekből, ahol már most is szembesülnek a vízzel kapcsolatos problémákkal. A nemzetközi találkozó a figyelemfelkeltés mellett cselekvésre is buzdít, ezért a konferencia zárásaként a szervezők a Budapest Felhívás nyolc pontjában fogalmazzák meg javaslataikat a kihívások kezelésére. Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével zajló eseményre 2019. október 15-17. között kerül sor a Millenáris Parkban. Ezzel egyidőben a résztvevőknek lehetőségük van megtekinteni a vízipari szakkiállítást, amely különféle magyar innovációkat, termékeket és szolgáltatásokat mutat be a témában.
Magyar cég indít oktatási programot Afrikában a vízválság megelőzése érdekében
A magyar Pureco Kft. 100 ezer euró értékű környezeti oktatási programot indít Afrikában, azon belül a ghánai Kumasi városban – közölte a vállalat az MTI-vel szerdán.
A jövőre induló program első lépéseként egy mintaprojekt valósul meg, amelybe 250 10-14 év közötti ghánai gyermeket vonnak be, hogy megtanítsák nekik a víz tudatos felhasználását. A magyar cég fiatal ghánai vízipari szakemberek magyarországi továbbképzését is támogatja.
Az oktatási program részleteiről szóló együttműködési megállapodást a Budapesti Víz Világtalálkozón írta alá Horváth Bálint, a Pureco Kft. ügyvezetője és Joseph Siaw Agyepong, a ghánai Jospong Group of Companies vezérigazgatója.
Az egyebek mellett hulladékgazdálkodással is foglalkozó afrikai vállalat, valamint konzorciumi formában a Pureco Kft. és az Unit Nemzetközi Építő Kft. közösen épít Kumasiban egy szennyvíztisztító telepet. A beruházás részeként vállalta a Pureco Kft. az oktatási program elindítását.
A közlemény szerint a 10 millió euró értékű beruházás építkezési munkálatai már elkezdődtek, 2020 második felében lesz a próbaüzem.
A szennyvíztisztító javítani fogja a városban élő 2,5 millió ember személyes és környezeti higiéniai feltételeit, ezen felül pedig a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, valamint a szennyezett ivóvíz okozta megbetegedések számát is csökkenti – ismertetik a közleményben. A probléma súlyát mutatja, hogy jelenleg csak a vérhas miatt naponta ötszáz öt éven aluli gyerek hal meg Fekete-Afrikában – teszik hozzá.
A Pureco Kft. 100 százalékban magyar tulajdonban lévő vállalkozás, amely már 10 éve van a piacon. Fő profilja a csapadék- és szennyvízkezelés, az ivóvíztisztítás, környezeti kármentesítés. A Pureco Kft. Európán kívül az arab országokban és Ázsiában is jelen van. A cég Ghánában további két szennyvíztisztító telepet épít majd.
A vízügyi beruházások jelentős forrásokat igényelnek, és csak hosszú távon térülnek meg
A vízügyi beruházások jelentős pénzügyi forrásokat igényelnek, és csak hosszú távon térülnek meg – ez derült a Víz Világtalálkozó azon panelbeszélgetésén, amelyen a résztvevők a vízügyek területén megvalósított beruházások forrásigényéről, a bankok és pénzintézetek, alapok szerepéről beszélgettek.
Miguel da Moura, a Zöld-foki szigeteken működő Nemzeti Vízügyi Ügynökség elnöke elmondta: a szigetek több évszázada komoly vízhiánnyal küzd, napjainkban úgy próbálják orvosolni a problémát, hogy sótalanított tengervízzel igyekeznek pótolni a hiányzó édes vizet, így sótalanított vizet iszik a lakosság is.
A sótalanítás, az ivóvíz biztosítása, a lakosság ellátása jelentős költségekkel jár, ezért a szükséges források előteremtésére speciális vízügyi alapot hoztak létre. Ebből az alapból kapnak pénz a vízügyi területen elhatározott és a már megvalósítás alatt álló beruházások. Az alap működése azzal jár, hogy hosszabb távon a szigetországban olcsóbb lesz az ivóvíz, a lakosság számára mérséklődik a vízellátás költsége, és egyúttal az elpazarolt víz mennyisége is csökken – jelezte Miguel da Moura.
Pierre Victoria, a Veolia International fenntartható fejlődésért felelős alelnöke elmondta: a befektetők, a vízügyi területen beruházó vállalkozások napjainkban még inkább figyelnek a ráfordításokra, a beruházások költségeire. Befektetési döntéseiknél számításba veszik azt is, milyen kockázatokkal járhat egy-egy nagyobb vízberuházás, szennyvíztisztító üzembe állítása, működtetése. (A Veolia Magyarországon évente 14 millió köbméter egészséges ivóvizet juttat el lakossági fogyasztókhoz, ezen felül 203 millió köbméter szenny- és csapadékvíz elvezetéséről, valamint kezeléséről gondoskodik.)
Pierre Victoria kiemelte: ha a mostani ütemben folytatódik a jövőben a víz kommunális és mezőgazdasági, ipari hasznosítása, egyre nagyobb hangsúlyt kap majd a vízberuházások területén a szennyvízgyűjtés mellett a szennyvíz újrahasznosítása.
Szalai Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője elmondta, hogy a jegybank által a közelmúltban publikált 330 pontos versenyképességi programban rögzítették: a vízellátás, egy-egy ország vízellátásának infrastruktúrája, annak fejlettsége a versenyképesség szemszögéből előny, vagy hátrány is lehet. Magyarországnak is, bár ezen a téren jelentős tapasztalatokkal rendelkezünk, folyamatosan figyelnie kell a legújabb technológiákra – emelte ki. Jelezte: az MNB saját „zöld programot” indított a közelmúltban.
Európa első vízalapját indította el az MFB
Ötmilliárd forint kezdő tőkével elindult az első európai vízalap, a Water Impact Fund a Magyar Fejlesztési Bank csoportjához tartozó MFB Invest Zrt. befektetésével és a Susterra Capital Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelésében – jelentette be Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója a Víz Világtalálkozón tartott sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
Az elnök-vezérigazgató elmondta: az összesen 200 millió euróra tervezett kockázati tőkealap elsősorban olyan vállalkozásokba tervez befektetni, amelyek hozzájárulnak a globális vízügyi problémák megoldásához, mint a tiszta ivóvízhez és a szennyvízhálózathoz való hozzáférés vagy a hatékonyabb ipari vízfelhasználás.
Hozzátette: az MFB célja az alap létrehozásával a társadalmi felelősségvállalás, a finanszírozás mellett technológiák kifejlesztését is ösztönzik, amelyek fenntartható környezeti hatást fejtenek ki.
Bugár Csaba, az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az alap kezdetben Magyarországon, a további befektetők belépése után pedig a hazai kihelyezések preferenciája mellett a közép-európai régióban, a lehetséges ázsiai befektetők belépése után közvetve az ázsiai régióban tervezi kihelyezni a tőkét. Az alap futamideje 10 éves, amelyből 5 év a befektetési, és 5 év az exit periódus, a várható éves hozam 12 százalék – ismertette.
Tóth Bence, a Susterra Capital Partners ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az alap elsősorban a víz- és szennyvíziparban, valamint egyéb vízintenzív szektorokban jelentős növekedési potenciállal, fenntartható üzleti modellel rendelkező vállalkozásokba akar befektetni, amelyek hozzájárulnak a globális vízügyi problémák megoldásához. Szintén fontos célnak nevezte a vízintenzív iparágak – mint a mezőgazdaság, vagy az élelmiszeripar – hatékonyabb vízfelhasználásának előmozdítását, különös tekintettel az aszály okozta gazdasági károk megelőzésére.