Harmincszázalékos béremelés a szakoktatóknak

Az új szakképzési törvény célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, jobban képzett és felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére — magyarázta tegnap Palkovics László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tárcavezetője bejelentette, hogy az oktatók keresetnövekedésével együtt az alkalmazási feltételeik is változnak majd.

A pluszforrással kívánja kompenzálni a kormány a munkaerőpiac elszívó hatását Fotó: Havran Zoltán

Benyújtotta tegnap az Országgyűlésnek az új szakképzési törvény tervezetét az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Palkovics László szerint a gazdaságvédelmi javaslat célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, jobban képzett és felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére.

Tegnapi sajtótájékoztatóján a miniszter kiemelte: az osztrák–német mintát követő új rendszer rugalmasabb és gyakorlatiasabb lesz a mostaninál, az oktatók bére jelentősen emelkedni fog, és nem csak a hiányszakmákban tanulók, hanem minden szakképzésbe járó diák ösztöndíjat fog kapni. – A béremelés több mint 32 ezer főt érint, a szakképzésben dolgozó pedagógusokat és a gyakorlati oktatókat egyaránt.

A pluszforrással kívánja kompenzálni a kormány a munkaerőpiac elszívó hatását
Fotó: Havran Zoltán

Az érintettek átlagosan harminc százalékkal keresnek majd több pénzt 2020 júliusától, ezzel szeretnénk kompenzálni a munkaerőpiac elszívó hatását – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve: a bérrendezésre éves szinten 35 milliárd forintos pluszforrást biztosít a költségvetés.

A keresetnövekedéssel együtt az alkalmazási feltételek is változnak, mint azt korábban megírtuk, a szakoktatók kikerülnek a közalkalmazotti törvény alól. – Átlátható rendszert hozunk létre, amelyben nem teszünk különbséget a közismereti tanárok és gyakorlati tárgyakat oktatók között.

A jogviszony megváltozása pedig nem jelent veszélyt senkire, aki akar, önkéntes alapon benne maradhat a pedagógus-előmeneteli rendszerben, de megmaradhat a pedagógusigazolvány és a szabadság is – ismertette a részleteket Palkovics László, aki kitért arra is, hogy a diákoknak nem tanulószerződésük, hanem munkavállalói szerződésük lesz, és minden tanuló ösztöndíjban részesül a következő tanévtől, a duális képzésben részt vevő vállalatok állami támogatásait pedig növelni fogják.

Az új ösztöndíjrendszerben a diákok teljesítményalapon kapnak pénzt, amit a tanulmányok előrehaladtával munkabér válthat fel.

Évente kétezer tehetséges tanuló hátrányos helyzetére és jó tanulmányi eredményére tekintettel külön támogatásra is jogosult lesz az Apáczai ösztöndíj keretén belül. A további részleteket a törvény elfogadása után dolgozza ki a szaktárca – jelezte.

A megújuló intézményi szerkezet kapcsán elmondta, hogy a szakgimnáziumokat váltó technikumok nem 4+1 éves struktúrában működnek majd, hanem az ötödik év végén egyszerre szerez a diák érettségit és szakmát.

– A technikusi képzés a felsőoktatási felvételire is felkészít – mutatott rá a miniszter, megjegyezve, hogy a képesítés megfelel az egyetemi felvételihez szükséges nyelvvizsga-követelménynek is.

Lapunk kérdésére hozzátette: még folynak az egyeztetések az idegen nyelvi képzés megerősítésének mikéntjéről, az esetleges óraszámemelésekről. Ami már biztos, hogy a technikumokban matematikából, magyarból, történelemből és idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat kell elsajátítani, és ugyanolyan óraszámban, mint a gimnáziumban.

Ezekből a tárgyakból érettségivel zárul az oktatás. Az érettségi bizonyítvány mellé megszerezhető technikus szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosít. A hároméves szakképző iskola pedig a szakmák mestereit fogja képezni.

Mindkét intézménytípus ágazati alapoktatással indul, így a diákok menet közben is válthatnak. Az új szakképzési törvény januártól lép hatályba, és a 2020/21-es tanév új belépőire vonatkozik majd elsőként.