A Szovjetunióba hurcoltakra emlékeztek

Kovács Zoltán államtitkár szerint kötelességünk az áldozatokról évről évre, napról napra megemlékezni, hiszen ha nem ezt tesszük, a legalapvetőbb bűnt, a mulasztás bűnét követjük el.

A Málenkij robot-emlékhelynél tegnap este hajtottak fejet a gulágot megszenvedő százezrek előtt Fotó: Bach Máté

Több megemlékezés is volt hétfőn a fővárosban a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján. Az Országgyűlés ülésén a képviselők megemlékezést tartottak, és nemzetközi tudományos konferencia is volt, amelyen Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke mondott köszöntőt. Az emléknap központi eseményét délután tartották meg a III. kerületben, a szovjet megszállás áldozatainak emlékművénél.

A megemlékezésen beszédet mondott Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, aki kijelentette: a kommunizmusnak nincsenek hősei, csak áldozatai. Az államtitkár szerint kötelességünk az áldozatokról évről évre, napról napra megemlékezni, hiszen ha nem ezt tesszük, a legalapvetőbb bűnt, a mulasztás bűnét követjük el. Emlékezés nélkül nem lehet büszke, integráns, a maga hagyományaihoz ragaszkodó és azokhoz magát következetesen tartó közösségeket építeni – fejtette ki Kovács Zoltán.

– A legtöbb országot érintő, legkegyetlenebb diktatúra, a kommunizmus világszerte több mint százmillió halottat hagyott maga után, csak Magyarországon több mint nyolcszázezer embert érintett hátrányosan – emlékeztetett rá az államtitkár.

A Málenkij robot-emlékhelynél tegnap este hajtottak fejet a gulágot megszenvedő százezrek előtt
Fotó: Bach Máté

Kora estére a Magyar Nemzeti Mú­zeum és a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága a Ferencvárosi pályaudvaron a Málenkij robot-emlékhelynél szervezett megemlékezést.

Az Országgyűlés 2012. május 21-én határozott úgy, hogy november 25-e legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ekkor léphetett ismét magyar földre azon politikai rabok első csoportja, akik túlélték a gulág borzalmait. A határozat szerint arról a mintegy nyolcszázezer magyarról van szó, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akiket a második világháború után – a magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján öt-huszonöt esztendőre – száműztek a gulág rabtelepeire.