Enyhítették az inárcsi családsegítő gyilkosának büntetését

Életfogytig tartó fegyházbüntetésről 15 év börtönbüntetésre enyhítette a Fővárosi Ítélőtábla az inárcsi családsegítőt nyakon szúró férfi büntetését – közölte az ítélőtábla. A bíróság határozata jogerős.

Az ítélőtábla november 14-én hozott ítéletével megváltoztatta a Budapest Környéki Törvényszék júniusi döntését. Az ítélőtábla úgy ítélte meg, a vádlott nem előre kitervelten követte el tettét, ezért az elsőfokon kiszabott életfogytig tartó, fegyházban letöltendő szabadságvesztést 15 év börtönbüntetésre enyhítette azzal, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmadának letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

A közleményben felidézték: a vádlott Inárcson épített családi házat devizahitelből, a hitelválság után megemelkedett törlesztőrészleteket azonban nem tudta fizetni. A csaknem 60 millió forint tartozás miatt végrehajtás indult, a házat elárverezték, és a háromgyermekes családnak 2018. június végéig ki kellett költöznie. Két gyerek kiskorú volt, egyikük fogyatékkal élő.

A vádlott segítséget kért az inárcsi önkormányzattól, a családsegítő szolgálathoz fordult, amelynek dolgozója többféleképpen is próbált segíteni, de nem sikerült szállást szereznie a vádlottnak és családjának. A vádlott felesége 2018. július 10-én közölte, hogy a gyerekekkel rokonokhoz költözik. A férfi egy átvirrasztott éjszaka után másnap reggel bement egyeztetni a családsegítővel, ám vita robbant ki, a férfi kést rántott és nyakon szúrta a nőt, aki a helyszínen meghalt. A vádlott ezután átment a polgármesteri hivatalba és feladta magát.

A vádirat tartalmazta azt is, hogy a férfi korábban rendőrként lőszereket szerzett, amelyeket nyugdíjba vonulása után engedély nélkül magánál tartott.

A Budapest Környéki Törvényszék a vádlottat előre kitervelten, közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés, valamint lőszerrel való visszaélés miatt ítélte el. A bíróság ítélete ellen a vádlott és védője fellebbezett.

Az ítélőtábla azonban – a fellebbviteli főügyészség indítványával egyetértve – úgy látta, nem kitervelt emberölés történt, mivel a vádlott mindig magánál tartotta az elkövetéshez használt kést, emellett a férfi ügyintézés miatt ment be a családsegítő szolgálat irodájába, így semmi nem utalt arra, hogy már előre elhatározta volna a sértett vagy más személyek megölését. Az ítélőtábla szerint az előre kiterveltséget kizárja az is, hogy a férfi azonnal feladta magát.

Az ítélőtábla a vádlott terhére megállapított lőszerrel visszaélés bűntettét változatlanul hagyta.

Az ítélőtábla közleménye kitér arra is, hogy a büntetés enyhítését a jogi minősítés megváltoztatása mellett az is szükségessé tette, hogy a másodfokú bíróság eltérően értékelte a büntetéskiszabás körülményeit. Az ítélőtábla ugyanis nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, idős korát, azt, hogy az elkövetés után a helyszínen nyomban feladta magát, a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tett. Nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a bírság a vádlott rendkívül elnehezült élethelyzetét és az eljárás során tanúsított őszinte megbánását is.

Kitértek arra is, hogy a bírói gyakorlat szerint azokban az emberölési ügyekben, ahol a cselekmény csak egy minősítő körülmény folytán minősül súlyosabban, nem az életfogytig tartó, hanem határozott tartamú szabadságvesztés kiszabása szolgálja a büntetési célokat. Ha a bíróság minden minősített emberölési ügyben életfogytig tartó szabadságvesztést szabna ki, akkor a többszörösen, több minősítő körülménynél fogva is súlyosabban minősülő emberölés miatt alkalmazott joghátrányban a cselekmény kirívó tárgyi súlyát már nem lehetne megjeleníteni – jegyezték meg.

Az ítélőtábla határozata a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.