Rohanó századunk egyik hozadéka: a reflux

Egyre többen érintettek hazánkban emésztőrendszeri betegségekben, szinte mindenkinek van az ismeretségi körében glutén- vagy laktózérzékeny, és sokan – egyre több fiatal is – refluxosak lesznek. Ennek sok esetben a ­stressz, a mozgásszegény életmód és a rendszertelen táplálkozás az oka. De mit tehetünk, ha már vannak árulkodó tünetek, esetleg tudjuk a diag­nózist?

A kór egyik leggyakoribb jele a gyomorégés, amelyen magas rosttartalmú ételek segíthetnek Fotó: Andrey Popov Forrás: 123RF

A kór egyik leggyakoribb jele a gyomorégés, amelyen magas rosttartalmú ételek segíthetnek
Fotó: 123RF

A rendszertelen táplálkozás és az ülő életmód kedvez a betegségnek. A dohányzás, a túlzott alkohol-, tea- és kávéfogyasztás, illetve bizonyos gyógyszerek irritálhatják a gyomor nyálkahártyáját. Egyes altatók és nyugtatók ellazítják a gyomorszájat, ezért az ilyen szereket hosszú ideig szedőknél megnő az esélye a refluxátum légutakba kerülésének.

De mit tegyünk, vagy inkább mit együnk, ha már kezünkben a diagnózis: refluxunk van? Ábrám Boróka, az Aurum Életműhely dietetikusa lapunknak elmondta, fontos az egészségesebb életmódra vagy legalább étkezésre való átállás. – Javasolni szoktuk a magas rosttartalmú ételek, mint a sok zöldség, teljes kiőrlésű termékek és a rostos gabonák vagy helyettesítők (például barna rizs, bulgur, gersli) fogyasztását. ­Emellett a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra is érdemes odafigyelni. Előnyben részesítjük a szárított zöldfűszerek használatát. Érdemes növényi eredetű olajokban sütni és könnyen emészthető, nem túl zsíros ételeket választani – fejtette ki Ábrám Boróka. Az egyéni toleranciát mindig figyelembe kell venni, de vannak olyan ételek-italok, amelyek gyakran gondot okoznak, ezért csökkenteni kell jelenlétüket egy refluxban szenvedő táplálkozásában. Ide tartoznak az egyszerű szénhidrátok, a cukros üdítők, a csokoládé, az édességek. Nem ajánlott ezenkívül a csípős, fűszeres, fokhagymás ételek fogyasztása. A kávét nem szabad feketén, éhgyomorra inni, és az alkoholfogyasztást is érdemes minimálisra csökkenteni – sorolta a szakértő. Fontos, hogy többször kevesebbet együnk, a napi ötszöri étkezés az ideális.

Kiemelte azt is: a vacsora és az alvás között lehetőleg teljen el két-három óra. Alvásnál hasznos lehet egy magasabb párna, ezzel is segítve, hogy a gyomortartalom ne jusson vissza a nyelőcsőbe. Öltözködésnél pedig arra kell figyelni, hogy a refluxosak ne hordjanak szoros nadrágot, illetve övet – összegezte Ábrám Boróka.

A reflux folyamata belülről úgy néz ki, hogy a nyelőcső alsó szakaszán a körkörösen futó, négy centiméter hosszú záróizom alapvetően csukva van, és csak arra a rövid időre nyílik ki, míg a nyelőcső felől érkező falat áthalad rajta, hogy a gyomorba jusson. Reflux, azaz visszafolyás akkor következik be, ha az izomgyűrű az alulról ránehezedő has­űri nyomás hatására is kinyílik, és fölfelé engedi a gyomortartalmat. A visszafolyás az alsó záróizom gyengesége, illetve a megnövekvő hasűri nyomás vagy e kettő együttes hatására következik be. A záróizom-gyengeség összefüggésben lehet a rekeszizomsérvvel is, amely izom normálisan kívülről erősíti a záróizmot.

Az átmeneti refluxos tünetek főként a várandósság második felében jelentkeznek, amikor a megnőtt méh egyrészt maga is növeli a hasűri nyomást, másrészt a gyomrot is csaknem vízszintes helyzetbe, a rekeszizomhoz nyomja. Ha korábban ilyen panaszai nem voltak a kismamának, szülés után ezek nagy valószínűséggel elmúlnak.

A betegséget ne saját magunk kezdjük el kezelni. Orvoshoz, gasztroenterológushoz kell fordulni, és az ő utasításait pontosan betartani, ami a reflux esetében legfőképpen az előírt étrend és életmódbeli változások követését jelenti.