Csökken a rászoruló diákok száma

A potenciális iskolaelhagyók aránya minden intézménytípusban csökkent, jó hír, hogy éppen a lemorzsolódás szempontjából legveszélyeztetettebbnek számító szakközépiskolákban mérhető a legmarkánsabb változás. Az Oktatási Hivatal szerint a kedvező tendencia a munkanélküliség csökkenésének is köszönhető.

A magyar oktatás nagy hangsúlyt fektet a leszakadók rendszerben tartására Fotó: Kurucz Árpád

Ha az óvodákat is számba vesszük, akkor a köznevelés teljes rendszerében jelenleg 160 ezer rászoruló gyermek van, a legtöbben Borsodban és Szabolcsban élnek, a legkevesebben pedig Győr-Moson-Sopron és Vas megyében. 2017-ben ez a szám még 185 ezer, 2015 végén pedig csaknem 196 ezer volt, az elmúlt négy év alatt tehát összesen 35 és fél ezres csökkenésről beszélhetünk. Az OH honlapján elérhető táblázat szerint január óta 612-ről 640-re emelkedett azoknak a hazai településeknek a száma, ahol egyetlen nélkülöző gyermek sincs.

Mivel a lemorzsolódás főleg a nehéz körülmények között élő gyermekeket fenyegeti, az évek óta tartó kedvező tendencia a korai iskolaelhagyást is jó irányba befolyásolja. Jelenleg országosan 12 százalék körüli azoknak az aránya, akik végzettség megszerzése nélkül, idő előtt fejezik be a tanulmányaikat. Hazánk uniós vállalása alapján 2020-ra ezt az arányt tíz százalék alá kellene csökkenteni.

A szakképzést átalakító intézkedésekkel ugyanakkor az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) úgy számol, hogy néhány éven belül akár három százalékra is sikerülhet visszaszorítani az iskolaelhagyók arányát.

Ezt a célt szolgálja az új ösztöndíjrendszer és a pályakezdési támogatás bevezetése, a képzési szerkezet, illetve a tananyag teljes megújítása, valamint a kifejezetten a leszakadók rendszerben tartására indítandó felzárkóztató képzések, mint a „dobbantó” évfolyam, az orientációs év vagy a műhelyiskolák indítása.

Az ITM-től kapott tájékoztatás szerint a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma a szakgimnáziumokban már tavaly közel harmadával, a szakközépiskolában pedig ennél is nagyobb mértékben csökkent.

A veszélyeztetettek aránya a szakgimnáziumokban 12,21 százalékról 8,55 százalékra, a szakközépiskolákban 18,03 százalékról 14,83 százalékra változott az elmúlt tanévben. Veszélyeztetettnek egyébként az számít, akinek az átlageredménye közepes alatti vagy az előző tanévi átlagához képest legalább 1,1 érdemjegyet ront. Tavasz óta a szakképzésben már működik egy informatikai jelzőrendszer is, ami nyomon követi a diákok jegyeit és figyeli a hiányzásokat.

Ha a tanuló teljesítménye elkezd romlani vagy rohamosan emelkedik az igazolatlan távollétek száma, akkor a rendszer automatikus üzenetet küld az osztályfőnöknek és a szülőknek is. Így hamarabb észrevehetik, ha baj van, és beavatkozhatnak a pedagógusok, megelőzve, hogy a gyerek végleg kiessen az oktatásból.

Esélyegyenlőségi programok

Évről évre több fiatalon segítenek a különböző esélyegyenlőségi programok is, például az Útravaló ösztöndíj, amely kifejezetten a rászoruló, elsősorban roma diákoknak biztosít havi anyagi juttatást az általános iskolától a felsőoktatásig. Évente mintegy 13 ezer fiatal kap támogatást a programon keresztül. A leszakadó térségekben élő gyermekek tanulmányi előmenetelét segíti továbbá a 2000-ben elindított Arany János-program is, ami a felzárkóztató évfolyam mellett pályaorientációt, kollégiumi ellátást, ösztöndíjat és képességfejlesztő programokat is nyújt.