Tíz év keserv és könny, megalázó vereségek és kígyózó kígyók után október 13-án este az Apró-villába fény költözött, móka-kacagás töltötte be a házat, még Klára asszony sem húzta fel a szemöldökét a gyorsan ürülő whiskysüveg láttán. – The winner takes it all! – harsogta kedvenc slágerét az őszi éjszakába az őszödi böszme. És ezt véresen komolyan gondolja. Ő az igazi győztes, aki mindent visz, ezért úgy döntött, a szűk esztendők után az ünnepekre megajándékozza magát, de igazán. – Nincs Karácsony Gyurcsány nélkül – mormolta a villalakó, és nekilátott feldíszíteni a főváros közel két méter magas, rolleren érkezett karácsonyfáját. Az alsó ágakra került Vágó István, a kvízmester és Szabó Zoltán, aki egykor a parlamentben káromkodott előszeretettel, vagy Vásárhelyi Mária szociológusból egyik napról a másikra színházi szakértővé vált liberális influenszer.
Feljebb akkurátusan elhelyezte az igazi kedvenceket, Gál J. Zoltán egykori szóvivőt, Kolber István érdemek nélküli minisztert, vagy a testőrt, Handl Tamást. A független-objektív extelevíziós Kálmán Olga pedig majdnem megszólal az örökzöld fán. A fénypont persze mindig a csúcsdísz felhelyezése. Ekkor már a Jump for my love bömböl a hangfalakból, de mielőtt ismét Hugh Grant híres táncjelenetét imitáló esetlen mozdulatokba kezdene, még felteszi az i-re a pontot, azaz a csúcsra régi bizalmasát, Draskovics Tibort.
Már csak az a kérdés, hogy milyen meglepetések várnak a fa alatt a budapestiekre. De hogy sok köszönet nem lesz benne, az borítékolható.
