Magyarország ismét a Soros-háló célkeresztjében

Támadás, megbélyegzés, megfélemlítés, kirekesztés, végül a politikai hatalom elvétele a nemzeti erőktől, majd ennek átadása a globalista, bevándorláspárti politikai pártoknak. Ez Soros György forgatókönyve a magyar és a lengyel kormány megdöntésére, ám a nyílt társadalom atyjaként számontartott milliárdos most egy amerikai leleplező cikknek köszönhetően lebukott. Ma már világosan látható, hogy Soros György egy komplett – nem hivatalos – hálózatot hozott létre azért, hogy folyamatosan támadás alatt tarthassa Magyarországot és az Orbán-kormányt. Látszólag a Magyarországot Amerikában bírálók különböző szervezetekhez tartoznak és egymástól függetlenek. Azonban ha jobban megnézzük, kiderül, hogy az amerikai sajtóban és törvényhozásban zajló, Magyarország elleni támadások mögött egy szervezet áll, és ezt Soros György irányítja.

Egy leleplező cikknek köszönhetően lebukott a nyílt társadalom atyjaként számontartott milliárdos Fotó: Reuters

A TDWG egyik alapítója Jonas Rolett, aki korábban Soros György Nyílt Társadalom Alapítványának Közép- és Dél-Európáért felelős igazgatója volt, jelenleg a Nyílt Társadalom Alapítvány elemzője Soros György lobbiszervezetében, az Open Society Policy Centerben, amely 2019 második negyedévéig 5,9 millió dollárt költött lobbizásra az Egyesült Államok kongresszusában. Rolett ezenfelül Soros személyes különleges tanácsadója is.

Az alapítók között van Alex Johnson, aki a kongresszusi Helsinki Bizottság elnökének kabinetfőnöke. Johnson korábban a Soros-alapítvány európai irodájánál dolgozott. A névsorban számos olyan személy megtalálható, aki olyan szervezet tagja, amely jelentős anyagi forrásokat kap a Soros-alapítványtól. Susan Corke és Melissa Hooper a Human Rights First nevű jogvédő szervezet tagjai, míg James Kirchik a Brookings Intézet munkatársa, mindkét szervezet dollárszázezreket kapott a Soros-birodalomtól.

Lobbizás ellenünk minden eszközzel

A TDWG tevékenysége arra irányul, hogy megtorpedózza a magyar–amerikai és a lengyel–amerikai kapcsolatokat, amihez a szervezet felhasználja széles kapcsolati hálóját. Az egyik legjelentősebb beavatkozási pont a Helsinki Bizottság. Fontos tudni, hogy Európával ellentétben Amerikában a Helsinki Bizottság nem civil szervezet, hanem kormányzati szerv, a kongresszus alapította és finanszírozza, vagyis befolyásos szervezetről van szó. Alex Johnsonnak, a bizottság kabinetfőnökének beosztottja a magyar kormánnyal kritikus Erika B. Schlager, aki közvetlen kapcsolatban van magyar ellenzéki politikusokkal, újságírókkal, magyarországi emberi jogi szervezetekkel, illetve a budapesti amerikai nagykövetség munkatársaival.

A TDWG alapító nyilatkozatában feltüntetett Magyarország elleni lobbizást a kongresszusi Helsinki Bizottságon keresztül segítik és erősítik a TDWG tagjai. Alex Johnson és emberei meghallgatást szerveztek, ahol az előadók három különböző szervezet képviseleté­ben voltak feltüntetve, holott mindegyik TDWG-tag volt. Emellett jogi eszközökkel is próbálkoznak: több Helsinki-tag nevében határozattervezetet (H Res 400) nyújtottak be Magyarország ellen, amely a már jól ismert demokráciaféltő szlogeneket tartalmazza.

Susan Corke, a TDWG koordinátora elismerte, hogy az informális csoportnak köze van a határozathoz. Emellett Corke arról is beszélt, hogy a csoport áll azon levél mögött is, amelyet amerikai szenátorok és kongresszusi képviselők írtak, hogy tiltakozzanak az Orbán–Trump-találkozó ellen.

Szankciók és negatív médiamegjelenés

A csoport kapcsolatrendszere miatt eszközökben nincs hiány. Mivel az antiszemitizmus témáját egy ideje már hiá­ba erőlteti az amerikai balliberális oldal a magyar kormány kapcsán, így maradt a korrupció. A TDWG-nél szeretnek nagyban gondolkodni; lapunk információi szerint a szervezet azt szeretné elérni, hogy magyar állampolgárok ellen is alkalmazzák az úgynevezett Magnyitszkij-törvényt, amelyet egyébként az USA a szövetségesei esetében nem szokott megtenni.

A jogszabályt 2012-ben fogadta el az amerikai kongresszus, és azóta az emberi jogok megsértését büntetik vele. A törvény névadója Szergej Magnyitszkij ügyvéd volt, aki egy oroszországi székhelyű vállalat auditálásakor nagyszabású és kiterjedt adócsalást tárt fel.

A bíróságon tett tanúvallomásában azt vélelmezte, hogy a csalásban érintett volt az orosz belügyminisztérium is. Magnyitszkijt 2008-ban letartóztatták, és a börtönben tisztázatlan körülmények között meghalt. A törvény alapján tehát szankcióval sújthatják más államok polgárait, egyesült államokbeli vagyonukat befagyaszthatják, beutazásukat megtilthatják.

Mindemellett a médiában is zajlik a Magyarország-ellenes agitáció, a TDWG-hez köthető személyek kiemelkedően teljesítenek a Magyarország elleni negatív sajtómegjelenésekben. Koordináltan, de látszólag egymástól függetlenül jelentettek meg több amerikai médiumban negatív írásokat az Orbán–Trump-találkozó időpontjában.

A „mély állam” uralma

Az amerikai „mély állam” uralmának termékei a Magyarországgal kapcsolatos hamis állítások – erről cikkezik a Newsmax.com amerikai híroldal. A German Marshall Fund amerikai alapítvány a médiára komoly ráhatással bíró Transzatlanti demokrácia munkacsoportját (Transatlantic Democracy Working Group, TDWG) az előző amerikai elnökhöz, Barack Obamához köthető személyek, valamint nemzetközi civil szervezetek (NGO-k) működtetik, és számos ponton kapcsolódik Soros Györgyhöz, a magyar származású amerikai milliárdoshoz is, olvasható a szintén magyar származású Ernest Istook cikkében.

A TDWG -t az Obama-kormány egykori vezető külügyi illetékese, Susan Corke vezeti, aki egy washingtoni képviselőházi albizottság előtt tett novemberi vallomásában személyesen is támadta Orbán Viktor miniszterelnököt, azt állítva, Magyarország már nem demokrácia, hanem autokrácia, amelyet Orbán irányít. „Az állítás, miszerint halott a demokrácia, meglepné a budapestieket, a 11 olyan magyar város egyikét, amely Orbán ellenfeleire szavazott az őszi önkormányzati választásokon” – jegyzi meg ugyanakkor a Newsmax.com. Ahelyett továbbá, hogy a TDWG elfogadná, Soros sem lehet mentes a bírálatoktól, a Soros-ellenes véleményeket – hamisan – antiszemitaként határozza meg.

Arra pedig, aki támadja a milliárdos globalista és a nyitott határokat hirdető elképzeléseit, ismét csak hamisan rásüti a bélyeget, hogy táplálja az autoritarizmust és hátramozdítja a demokráciát. Ugyan a TDWG különösen a célkeresztjébe veszi Magyarországot, a médiában elterjedt vádjai nem kímélik a többi közép-európai államot – köztük Lengyelországot vagy Csehországot – sem, amelyek nem kérnek az EU autoriter politikájából és az illegális migránsok áradatából. Mindez a többek között volt külügyesekből és titkosszolgálati emberekből álló – tehát senki által meg nem választott – amerikai „mély államnak” abba az érvelésébe illeszkedik, miszerint Donald Trump elnök politikája mellett Európában is erősödik a populizmus.

A TDWG egyúttal a közép-európaia­kat tévesen a Kreml támogatottjainak, valamint nacionalistáknak bélyegzi, pusztán azért, mert élnek önrendelkezési jogukkal. Pedig ha helyesen értelmeznék ezt a nacionalizmust, akkor belátnák, hogy egyszerűen a hazának és annak értékeinek, köztük a demokráciának a szeretetéről van szó.