Súlyos árat fizetnek majd a rendbontó képviselők

Orbán Viktoron tegnap ismét hiá­ba próbáltak fogást keresni kérdéseik­kel az ellenzéki képviselők, akik igyekeztek keményen, sőt olykor durván fogalmazni. Erre a jövőben is lesz lehetőségük, viszont a felszólalást vagy az ülést csak súlyos büntetések terhe mellett zavarhatják meg, a fegyelmi szabályokon ugyanis jelentősen szigorított a kormánytöbbség.

Budapest, 2019. december 10. Az MSZP és a DK képviselői kivonulnak az ülésteremből az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló szavazás után az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 10-én. A jövőben szigorúbban büntethetők a Ház rendjét megsértő képviselők. MTI/Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor

Csányi Tamás (Jobbik) pedig arról beszélt, hogy Farkas Flórián és Simonka György után most újabb fideszes politikus, Boldog István keveredett büntetőügybe. – Mi lesz Boldog István sorsa? – kérdezte.

– Látható következménye van annak, hogy a Jobbik összeállt az állampárt utódaival – válaszolt Orbán, hangsúlyozva, hogy demokrácia lévén a kormánynak nincsen hatásköre büntetőügyekben, erről Polt Péter legfőbb ügyészt lehet kérdezni. Elismerte, hogy egyes eljárások fideszeseket érintenek, de felhívta a figyelmet arra, hogy más ügyekben pedig jobbikosok ellen nyomoznak, melyekről a kormány sem tesz fel kérdéseket.

– A Jobbik az egyetlen párt, amelyet szőröstül-bőröstül megvásároltak, amiért a korábbi elnöknek el kellett tűnnie a közéletből, amihez szintén gratulálok – tette hozzá a miniszterelnök.

Az Országgyűlés számos döntést hozott tegnap: többek között 2021 vé­géig meghosszabbították az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalást, jogszabállyal létrehozták a Nemzeti Filmintézet, amely az eddigi gyakorlattól eltérően egyaránt támogatja majd a televízióba és a moziba szánt filmeket, illetve elfogadtak azt a törvénymódosítást is, amely mintegy hétszáz közigazgatási eljárás egyszerűsítését teszi lehetővé.

A parlament döntése alapján szigorúbban büntethetők lesznek a fegyelmi szabályokat megsértő parlamenti képviselők, a törvénymódosítást 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadták el.

A fegyelmi esetek két új elemmel bővülnek: a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívóan zavaró közbeszólás, valamint az ülés menetének zavarása, akadályozása, illetve más képviselő, országgyűlési, illetve közjogi tisztségviselő zavarása, akadályozása üléstermi jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében.

A miniszterelnöknek Süsü jutott eszébe az egyik ellenzéki kérdező kapcsán
Fotó: MTI/Illyés Tibor

A törvény emeli a szankcióként kiszabható tiszteletdíj-csökkentések mértékét, általános szabályként az eddigi elvonások tizenkétszeresére. Legenyhébb esetben minimum a félhavi tiszteletdíja csökkentésével büntethetik a renitens képviselőt, legsúlyosabb esetben pedig hathavi tiszteletdíj elvonásával.

A törvény az eddigiektől eltérően szabályozza a kizárást, és úgy rendelkezik, hogy a kizárt képviselő köteles a szóbeli döntés után azonnal elhagyni az üléstermet, ha pedig ennek nem tesz eleget, vele szemben súlyosabb intézkedés, kitiltás alkalmazható.

A kitiltás súlyosabb, mivel a kitiltott nemcsak az üléstermet, hanem az Országházat, az Országgyűlés Irodaházát és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületeket is köteles elhagyni.

Változnak a frakciókra vonatkozó előírások is azzal a céllal, hogy a mandátumot szerző képviselők a megbízatásukat annak a pártnak a színeiben vagy függetlenként lássák el, ahogy azt a választópolgároktól elnyerték. Változás továbbá, hogy a független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és frakcióhoz nem csatlakozhat.