2020 januárjában is lesz fizetésemelés a rendvédelmi ágazatban

Magyarországon tovább javult a közbiztonság – jelentette ki a belügyminiszter kedden az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, aki elmondta, 2020 januárjában is lesz fizetésemelés a rendvédelmi ágazatban, de a mértékéről még nincs döntés.

Pintér Sándor szokásos évi miniszteri meghallgatásán arról beszélt, hogy tavaly is olyan eredményeket értek el, amelyek azt bizonyítják, hogy a Belügyminisztérium, valamint a közrendért és közbiztonságért felelős többi szerv jó munkát végez. Míg 2010-ben csaknem 430 ezer, 2018-ban 178 ezer volt a bűncselekmények száma – emelte ki.

A rendőrség munkájával a lakosság is elégedett, „a rendőrkép pozitív” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: az állampolgárok kilencven százaléka úgy látja, a rendőrök „teszik a dolgukat”, nyolcvan százalékuk pedig emberségesnek és rátermettnek is tartja őket. A rendőrök a honvédséggel együtt a legmagasabb presztízsű társadalmi intézmények között vannak, megelőzve a bíróságokat, az egyházakat és a parlamenti pártokat is – fejtette ki.

A tervekről szólva elmondta: július elsején megkezdi működését az idegenrendészeti szervezet, 2022-ig szeretnék elfogadni a nemzeti korrupcióellenes stratégiát, az Alkotmányvédelmi Hivatal új bázisát a harmadik negyedévben átadják, fejlesztik a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot és további informatikai fejlesztések is lesznek.

Kiemelte: a Nemzetbiztonsági Felügyelet munkájának köszönhetően nem volt olyan támadás magyar infrastruktúrák ellen, amelyre ne tudtak volna megfelelő választ adni.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is megfelelő módon tevékenykedett. A káresemények száma nem csökkent, de az önkéntes tűzoltókkal való együttműködés segítette az oltás gyorsaságát – közölte a miniszter. Beszámolt arról is, hogy tovább bővítették az ingyenes kéményseprés lehetőségét.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) első teljes évének tevékenységéről azt mondta: a TIBEK-nek köszönhetően a rendőrség munkája gyorsabb, célirányosabb lett. A nyomozások eredményessége egyes bűncselekménytípusoknál mintegy nyolcvan százalékos, az életellenes bűncselekményeké pedig a száz százalékhoz közelít.

A közfoglalkoztatottak száma 2013-ban 240 ezer körül volt, azóta azonban elindult a gazdasági fejlődés, és a számuk 120 ezerre csökkent – mondta, hozzátéve: remélik, hogy ez a tendencia folytatódik.

Sikerült hatékonyan és eredményesen visszaszorítani a migrációt, úgy hogy minden hazai és nemzetközi jogszabályt betartottak, és a tevékenységüket már külföldön is egyre jobban elismerik – mondta a miniszter.

A tárca jogszabályalkotásaival kapcsolatban is kiemelte, hogy a migrációt megfelelő módon szabályozták, továbbá jelentős fizetésemelést hajtottak végre a rendvédelmi ágazatban.

Ungár Péter LMP-s képviselő kérdésére reflektálva elmondta, hogy a rendvédelmi életpályamodellt nem tekintik befejezettnek. Az LMP-s képviselő kérdezett a tárca drogpolitikai terveiről is. A miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, sokan vannak – jellemzően az alacsony fizetésből élők -, akik olyan pszichotróp anyagokat használnak, amelyeket más céllal gyártottak, ráadásul sokkal károsabbak, mint bármely más drog. Az ilyen szereket a piacról kiirtani nem lehet – közölte Pintér Sándor.

Az újabb képviselői kérdések után a miniszter meghallgatása zárt ülésen folytatódott.

Az ülés után Pintér Sándort a sajtó kérdezte egyebek mellett arról is, hogy a május 24-ére, a Strache-ügy miatt összehívott rendkívüli nemzetbiztonsági bizottsági ülésre miért nem mentek el a szolgálatok képviselői.

A belügyminiszter azt mondta: az ülésre meghívott Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak nem voltak az ügyben releváns adatai, ezért értelmetlen volt a bizottság összehívása.