A világ élvonalában vannak a magyar egyetemek

Nyolc egyetemünk is szerepel az eddigi legsokszínűbb szempontrendszer alapján összeállított nemzetközi felsőoktatási rangsorban. A Times Higher Education 2020-as listáján a hazaiak közül a Semmelweis Egyetem áll a legelőkelőbb helyen, ami a saját szakterületén már attól sem áll túl messze, hogy világszinten a top 100-ba kerüljön.

A tizenhárom mutató alapján összeállított listán előkelő helyet foglal el az ELTE is Fotó: Bach Máté

A Szent István Egyetem (SZIE) belépésével a korábbi hét helyett már nyolc magyar felsőoktatási intézmény kapott helyet a világ 1400 legjobb egyetemét felsoroló ranglistán.

Az oktatási és kutatási teljesítmény mellett az idézettség, a tudásátadás és a nemzetköziség szempontjain belül tizenhárom különböző mutató alapján összeállított Times Higher Education (THE) lista a legjobbak között tartja számon a Semmelweis Egyetemet (SE), az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE), a Debreceni Egyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet, a Műegyetemet, a Corvinust és a fent említett SZIE-t.

Közülük 457. helyezésével az SE lett idén a legjobb, amely 34 helyet lépett előre tavalyhoz képest. – A globális versenyben elért összesített eredmény nagyon fontos, de ennél többet mutat például az, hogy a Semmelweis a legtöbb helyezést előrelépő harminc intézmény között van világszinten vagy hogy az idézettséget tekintve nálunk mérték a 14. legnagyobb mértékű növekedést.

A tizenhárom mutató alapján összeállított listán előkelő helyet foglal el az ELTE is
Fotó: Bach Máté

De említhetném a THE-nek a European Teaching Ranking nevű rangsorát is, ami kifejezetten az oktatási eredményességre fókuszál, többek közt a hallgatói vélemények alapján. Ebben a listában a 41. helyen állunk – sorolta az eredményeket lapunknak Hankó Balázs, a Semmelweis stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese. Szerinte a siker kulcsa, hogy olyan témákkal foglalkoznak az egyetemen, amelyeknek nagyon komoly gyakorlati hasznuk van.

– Véleményem szerint egyáltalán nem tűnik távoli és teljesíthetetlen célnak, hogy saját szakterületén 2030-ra intézményünk a világ száz legjobbja közé kerüljön. Szakegyetemi rangsorokban már most is előkelő helyen állunk. Az ugyancsak mértékadónak számító QS-rangsorban például az orvostudomány területén a világ 250 legjobbja között vagyunk, még szűkebb körben, gyógyszerészeti területen a top 200-ban.

A US News listája szerint pedig a szív- és érrendszerrel foglalkozó tudományterületen már a 112. helyen jegyeznek minket – tette hozzá a rektorhelyettes, aki szerint a külföldi hallgatók növekvő száma is a nemzetközi eredményességet mutatja. – Jelenleg 3400 külföldi hallgatónk van, akik hetven országból érkeznek hozzánk, bizonyos képzéseken háromszoros, sőt akár hatszoros túljelentkezéssel – jegyezte meg Hankó Balázs.

A globális helyezéseknél fontosabbnak tartja a tématerületi listákat az ELTE vezetése is. A THE összesített listáján a 601–800 kategóriába sorolt intézmény az élettudományokban vagy a művészetekben például a top 400-ban szerepel, pszichológiában pedig a 251–300-as sávban, sőt a QS-rangsor régészeti területén már a 150. helyen áll. Darázs Lénárd általános rektorhelyettes azt mondja, fontos a folyamatos fejlődés, még a helyezések szinten tartásához is.

– A QS összesített listán az ELTE tartja pozíció­ját az 501–600 közötti sávban (28 ezer intézményből), de tudni kell, hogy ha minden alkalommal csak az előző évben nyújtott teljesítményt hoznánk, akkor egyre inkább csúsznánk le.

Növekvő tudományos teljesítményt kell produkálnunk ahhoz, hogy ezt a helyet megtartsuk, nem beszélve arról, ha javítani is szeretnénk. Éppen ezért nemcsak kampányszerűen, hanem folyamatosan dolgozunk azokon az intézkedéseken, amelyek az előrelépést, a mutatók javítását és a kiválósági források lehívását lehetővé teszik – tette hozzá a rektorhelyettes.