Folytatódott a tömeggyilkosságokkal vádolt Haszan Farhud pere

A tolmács közreműködésével meghallgatott, terrorizmussal vádolt szír férfi a tavaly novemberi tárgyaláson tagadta bűnösségét.

Iratismertetéssel folyatódott a tömeges kivégzésekkel, terrorcselekménnyel és emberiesség elleni bűntettel vádolt szír férfi, Haszan Farhud büntetőpere kedden a Fővárosi Törvényszéken. A tárgyalásra szigorú biztonsági intézkedések közepette került sor.

A férfit 2018. december 30-án a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren ellenőrizték: hamis okirattal igazolta a saját és a vele lévő nő személyazonosságát, ezért a bíróság embercsempészés és más bűncselekmény miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, valamint három évre kiutasította Magyarországról; a kitoloncolás során, terrorizmus gyanújával a Fővárosi Nyomozó Ügyészség 2019 márciusában vette őrizetbe.

A tolmács közreműködésével meghallgatott Haszan Farhud a tavaly novemberi tárgyaláson tagadta bűnösségét. Mint mondta, soha nem bántott senkit, és a vádbeli cselekmények idején nem is volt Szíriában, még 2014-ben Törökországba menekült, onnan pedig Görögországba távozott öt gyerekével és két feleségével.

A bíróság kedden ismertette: többször is megkeresték az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi irodáját, hogy tájékoztatást kérjenek arról, Haszan Farhud mikor érkezett Törökországba, de nem kaptak választ megkeresésükre, és bár többször ígértek visszahívást, ennek egyszer sem tettek eleget. A bíróság érthetetlennek nevezte a menekültügyi főbiztosság magyarországi irodájának eljárását.

Mivel a bíróság nem jutott információhoz a főbiztosság magyarországi irodájától, az Igazságügyi Minisztériumtól kérte, hogy bűnügyi jogsegély keretében szerezzék be: a vádlott, a felesége és gyermekei mikor kaptak menekültstátuszt Törökországban.

A bíróság ismertette a büntetés-végrehajtási szervezet véleményét is a fogvatartottról. Eszerint a férfi magatartása most kevésbé problémás, mint korábban, fegyelmi felelősségre vonására nem volt szükség. A büntetés-végrehajtás szerint ugyanakkor a vádlottat gyakran kell figyelmeztetni zárkája tisztaságára, egyéni higiéniája átlagon aluli, a tisztálkodás alapvető szabályait sem ismeri. A kapott utasításokat megérti, de a végrehajtásukra nem nagyon törekszik, viselkedése sokszor flegmatikus. Magyar és angol szavakat használ, ha érdeke fűződik hozzá, zárkájában a Koránból mond imákat. Hetente többször is részt vesz reintegrációs foglalkozáson, de ezek időtartama lerövidült, és amíg korábban érdekelte a kereszténység, sőt fontolgatta a keresztény vallás felvételét is, ez mostanra megváltozott.

A büntetés-végrehajtás jellemzése szerint a novemberi tárgyalás óta megváltozott a vádlott kapcsolata családtagjaival, a családjához fűződő érzelmi szálak gyengültek, kevesebbet beszél velük, gyakran ingerült.

A vádlott ezekre reagálva azt mondta: nem felel meg a valóságnak a jellemzése, a zárkájában nincs Korán, de egyes részeit fejből tudja. Hozzátette, bántalmazzák a fogva tartása során, meg akarják mérgezni és nem emberi módon viselkednek vele.

A bíróság ismertette a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat szakértőjének a szíriai helyzetről és az Iszlám Állam terrorszervezetről készített elemzését is. A pszichológus-szakértő szerint a vádlott a cselekmény elkövetése idején és a vizsgálatkor is beszámítható volt.

A lefejezésről szóló videót elemző szakértő szerint rossz minőségű a lefejezésről készített felvétel, így nem támasztja alá sem azt, hogy a vádlott szerepel rajta, sem azt, hogy nem ő van azon. Az egyik orvosszakértő nem tudott szakértői véleményt adni a felvétel rossz minősége miatt, egy másik szerint azonban 53,3 százalék a valószínűsége, hogy a vádlott szerepel a felvételen.

A tárgyaláson ismertették a nyírbátori befogadóállomáson a vádlott zárkájában rögzített beszélgetést, amelyben a vádlott tagadja, hogy az Iszlám Állam katonája lenne, és erősködik, hogy zárkatársa keressen rá az interneten, kikhez tartozik. A vádlott ezzel kapcsolatban megjegyezte, nem ismei a betűket.

A bíróság csütörtökön Belgiumban és Máltán tartózkodó tanúkat fog meghallgatni, távmeghallgatással.

A vádirat szerint Haszan Farhud Szíriában a polgárháború idején az Iszlám Állam terrorszervezet katonája volt, egy kisebb egységet irányított, és 2015-ben részt vett egy nyilvános lefejezésben és több kivégzésben; legalább 25 ember haláláért felelős.

A cselekmények célja más államok alkotmányos társadalmi, gazdasági rendjének megváltoztatása, a Koránon alapuló törvénykezés bevezetése és a terrorszervezet hatalmának megszilárdítása volt.

A vádirat szerint a terrorszervezet tagjaként Haszan Farhud tevékenysége is arra irányult, hogy a helyi lakosságot a szervezet hatalmának elismerésére, az ahhoz való csatlakozásra kényszerítse, ezért készített „halállistákat” és vett részt szisztematikus kivégzésekben az ügyészség szerint.