Élményközpontú az új NAT

Motiváló és változatos irodalomórákat szorgalmaz a tegnap megjelent kerettantervi csomag, amely a magyar tanításánál a játékokra és a filmadaptációkra is a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez. A kortárs szerzők közül minden pedagógus szabadon választhat. Kásler Miklós miniszter tegnap kiemelte: csökkent a lexikális ismeretanyag és gyermekközpontú lett a szabályozás.

Önálló tárgy lesz az állampolgársági ismeretek Fotó: Teknős Miklós

– A megújult Nemzeti alaptanterv (NAT) egyszerre XXI. századi, gyermekközpontú és hazafias szemléletű – mondta tegnap Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, miután közzétették a módosított NAT-hoz kapcsolódó kerettanterveket. Az Oktatási Hivatal honlapjára összesen csaknem ötven kerettanterv került fel, amelyek iskolatípusonként és tantárgyanként meghatározzák a konkrét fejlesztési feladatokat, a kötelező és ajánlott tananyagot. A tárcavezető rámutatott, hogy a lexikális ismeretanyag a tantárgyak többségében csökken.

Hangsúlyozta azt is, hogy a kortárs irodalom tanítására fordítható órakeretben a szaktanárok szabadon dönthetnek az általuk tanítani kívánt szerzőkről és művekről, a természettudományok és a matematika tantervei pedig a gyakorla­tias, mindennapi életben alkalmazható tudást állítják a középpontba.

Önálló tárgy lesz az állampolgársági ismeretek
Fotó: Teknős Miklós

A magyar nyelv és irodalom kerettanterv érdekessége, hogy tanulóközpontú, kooperatív, változatos és motiváló tanórákat javasol, kimondottan nagy hangsúlyt helyezve az irodalmi művek filmekkel való összekapcsolására, sőt még a tanulás játékosítását is ajánlja, akár digitális játékok bevonásával.

A tanterv külön kiemeli, hogy lehetőleg ne egyfajta oktatási stratégia uralja az irodalomtanítást, hanem a pedagógusok a diákközösséghez, az adott iskola programjához és technikai felszereltségéhez igazítva többféle megközelítés közül válasszanak.

A teljesség igénye nélkül, alsó tagozaton szerepel a tananyagban Csukás István, Nemes Nagy Ágnes, Kányádi Sándor és Zelk Zoltán. Felső tagozaton kötelező Petőfi Sándor, Molnár Ferenc, Arany János és Gárdonyi Géza, a választható szerzők között van Szabó Magda és Fekete István is. Az epikai törzsanyagban találjuk Tamási Áron Ábel a rengetegben, valamint Nyirő József Uz Bence című művét. Trianon tragédiáját Reményik Sándor Mi a magyar? című versén keresztül dolgozhatják fel a diákok, de ajánlják a témában Juhász Gyulát, Babits Mihályt és Márai Sándort is.

Középiskolában mások mellett Her­czeg Ferenc, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Wass Albert és Pilinszky János életművéről tanulnak a diákok. A holo­kauszt feldolgozásához Szép Ernő Emberszag című alkotása és a lengyel Tadeusz Borowski Kővilág című műve képezi a törzsanyagot, ezenkívül a tanterv ajánlja a korszakról készült filmeket is, például Kertész Imre Sorstalanságának adaptációját, Török Ferenc 1945, valamint Roberto Benigni Az élet szép című filmjét. A kommunista diktatúra témájánál ajánlottként előkerül Bacsó Péter A tanú című filmje, a kötelező olvasmány pedig lllyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse, valamint Orwell 1984 regényének néhány részlete.

Újdonságokat hoz az önálló tárgyként először megjelenő állampolgári ismeretek. Ennek keretében a nyolcadikosok tanulnak a hagyományos családmodellről, a tudatos vásárlás családi és társadalmi hatásairól, a haza iránti kötelezettségekről, de megjelenik a témák között a lokálpatriotizmus, az európaiság és a fogyasztóvédelem is.

Középiskolában még nagyobb hangsúlyt kap a pénzügyi tudatosság, a demokratikus attitűd, a vitakultúra fejlesztése, új témaként jelenik meg a bankrendszer, a társadalmi felelősségvállalás és a globalizáció. A kerettanterv kiemeli, hogy a demokratikus gondolkodás, illetve a hazaszeretet megalapozása és erősítése már az általános iskolai nevelés időszakában fontos feladat.