A Jobbik második legnagyobb alapszervezetéből, a debreceniből kilépett a politikai formáció helyi alapítója, Kőszeghy Ábel önkormányzati képviselő. Mivel őt követte öt társa, ezért a Jobbik debreceni tagsága tíz fő alá csökkent, a párt alapszabályzata értelmében pedig a mai nappal megszűnt az egykor radikális jobboldali, mára egyre inkább balra tolódó politikai közösség debreceni alapszervezete. Tegnapelőtt a helyi Jobbik elnöke, Bogdán Szabolcs is kilépett a pártból – írja az Origó.
Kőszeghy Ábel önkormányzati képviselő, a debreceni Jobbik alapító tagja, a párt Hajdú-Bihar megyei alelnöke az Origóhoz eljuttatott közleményében felhívta rá a figyelmet, hogy közel 16 év után kilépett a Jobbik Magyarországért Mozgalomból.
Hozzáfűzte, a debreceni szervezetből vele együtt öt tagtársa is távozott, akik szintén hosszú évek óta voltak tagjai az utóbbi időben balra tolódó pártnak.
Kőszeghy megjegyezte, hogy a szervezet tagsága az ő kilépésükkel tíz fő alá csökkent, így a párt alapszabályának értelmében, 2020. február 28-i hatállyal megszűnt a debreceni Jobbik.
Hangsúlyozta, hogy eddig a Hajdú-Bihar megyeszékhelyi Jobbik alapszervezete volt Magyarország második legnagyobb Jobbik tagszervezete.
Kőszeghy Ábel saját és öt egykori bajtársa döntését azzal indokolta, hogy az országos tisztújítás óta a Jobbikban kizárólag békétlenséget, leszámolásokat, a baloldalnak való megfelelési kényszert tapasztalnak, amihez már nem kívánnak asszisztálni.
Véleménye alapján „a Jobbik új vezetése privát beszélgetések képernyőfotói és titokban rögzített hangfelvételek segítésével zsarolja a megbízhatatlannak ítélt tagokat, akik nem értenek egyet a balra tolódással”.
Kőszeghy szerint a Jobbikban diktatúrákat idéző besúgóhálózat épült ki.
Ha ez nem lenne elég, akkor még hozzáteszi, hogy „mindennek a tetejébe az új elnökség a tisztújítási kampányban elhangzottakkal szöges ellentétben kizárólag balliberális pártoknak tetsző kommunikációt folytat. A Jobbik vezetésében mára nyoma sem maradt a nemzeti, konzervatív, jobboldali értékrendnek”.
