Mindenki jól jár a szakképzésben

Az eredetileg tervezettnél magasabb összegű, havi nyolc-, illetve tizenötezer forintos ösztöndíjat kapnak a diákok szeptembertől a szakképzésben, a juttatások ráadásul a gazdasági mutatók függvényében még tovább emelkedhetnek. Elkészült az oktatók minősítési rendszere is, az igazgatók pedig felelősségteljes, új feladatot kapnak: ők döntik majd el, hogy ki mekkora fizetésemelést kapjon – mondta a szakképzési reform kapcsán Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár.

Az oktatóknak több pénz, a diákoknak pedig magasabb ösztöndíj jut majd szeptembertől Fotó: Teknos Forrás: Teknős Miklós

Az oktatóknak több pénz, a diákoknak pedig magasabb ösztöndíj jut majd szeptembertől
Fotó: Teknős Miklós

Lehetőségük lesz például a fiataloknak magasabb fizetést ajánlani, hogy azok ne távozzanak a versenyszférába. Vagy óraadóként visszahívni olyanokat, akik korábban elhagyták a pályát – magyarázta Pölöskei Gáborné. Hozzátette: a meglévő pedagógus-életpálya rendszerétől eltérő, új oktatói minősítési rendszert vezetnek be, amelyet a jövő héten ismerhetnek meg a szakmai egyeztetésben részt vevő felek. Kidolgoznak egy részletes értékelési szempontsort is, ami az igazgatók, fenntartók segítségére lehet, de nem kell kötelező jelleggel ezt alkalmazniuk.

Az oktatók kötelező óraszáma heti 22 lesz, éves keretben meghatározva, eseti helyettesítésre pedig hetente legfeljebb négy alkalommal kötelezhetők ingyen. Ha havi 16 óránál több pluszmunkát végez valaki, akkor túlóradíjat kell fizetni. A kötelező órák közé a klasszikus tanórák mellett a mentorálás, a szakértői tanácsadás, az egyéni fejlesztés és számos egyéb tevékenység beszámít – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A diákok a megújult szakmajegyzék szerint 174 különböző alapszakmát sajátíthatnak el – folytatta. A felvételinél ugyanakkor nem a konkrét szakmára, hanem az ágazatra jelentkeznek. Az építőipari ágazatra felvételiző diákok például a közös alapozó szakasz után ácsnak, kőművesnek vagy burkolónak is szakosodhatnak, de átfogó alapismereteiknek köszönhetően menet közben rugalmasan tudnak váltani. Az alapszakmákról részletesebb információ a www.ikk.hu oldalon található, itt meg lehet nézni, melyik szakma neve változott, miket vontak össze, és van egy térképes kereső is, amely megmutatja a felvételizőnek, hogy az ő környékén mely iskolák kínálnak az érdeklődésének megfelelő képzéseket.

Pölöskeiné rámutatott, hogy a képzési formák átjárhatók lesznek, vagyis a 9. évfolyam elvégzése után technikumból is át lehet iratkozni a szakképző iskolába és fordítva, sőt mivel a tananyagot a Nemzeti alaptantervvel is összehangolták, 10. osztály után a gimnáziumokba is biztosított lesz az átjárás, ehhez egy különbözeti vizsgát kell majd letenni. A gimnazisták pedig az érettségi vizsga megszerzését követően, a 13–14. osztályban folytathatják tanulmányaikat technikumi képzésben.

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy tervezik a nyolcadik évfolyamosok pályaorientációs kompetenciamérését, ami első ízben akár az idén megvalósulhat. A mérésnek nem lenne semmilyen szankciója, csupán visszajelzést adna arról, hogy ki hol tart, milyen középiskolát érdemes választania, miben kell esetleg fejlődnie a célja eléréséhez. A szakképzésben egyébként már harmadik éve működik hasonló mérés, ami a minisztérium részére várakozáson felüli eredményt hozott. A gyengébben szereplő tanulók egyéni fejlesztést kaptak, ennek köszönhetően 18 százalékról hét százalékra szorult vissza a bukási arány, mindössze egyetlen év alatt.