Mindenki jól jár a szakképzésben

Az eredetileg tervezettnél magasabb összegű, havi nyolc-, illetve tizenötezer forintos ösztöndíjat kapnak a diákok szeptembertől a szakképzésben, a juttatások ráadásul a gazdasági mutatók függvényében még tovább emelkedhetnek. Elkészült az oktatók minősítési rendszere is, az igazgatók pedig felelősségteljes, új feladatot kapnak: ők döntik majd el, hogy ki mekkora fizetésemelést kapjon – mondta a szakképzési reform kapcsán Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár.

Az oktatóknak több pénz, a diákoknak pedig magasabb ösztöndíj jut majd szeptembertől Fotó: Teknos Forrás: Teknős Miklós

Megjelent tegnap a Magyar Közlönyben a szakképzési törvény végrehajtási rendelete, amely az ősszel életbe lépő legfontosabb módosításokat tartalmazza. Az oktatás ezen ága alapjaiban alakul át: az iskolaszerkezettől kezdve a tanárok foglalkoztatási szabályain át a választható szakmák tananyagáig minden megújul. Most már az is biztos, hogy anyagilag a diákok és az oktatók is sokkal jobban fognak járni.

Pölöskei Gáborné, a területért felelős helyettes államtitkár egy háttérbeszélgetésen elmondta: a diákok ösztöndíjrendszere a gazdaság teljesítményéhez igazodik, és mivel a mutatók tavaly óta javultak, az eredetileg tervezett hét- és tizennégyezer forint helyett nyolc-, illetve tizenötezer forintot kaphatnak havonta a következő tanévtől a tanulók. Ezek az összegek ráadásul a gazdasági mutatók további kedvező változása esetén még tovább fognak emelkedni. Az alacsonyabb, nyolcezres összeg a technikumban, a havi 15 ezer forint pedig a szakképző iskolában jár majd a képzés alapozási szakaszában. A különbség oka, hogy a hároméves szakképzőben nagyobb szükség van az anyagi motivációra a lemorzsolódás megfékezéséért, míg a technikusi képzés számos más előnnyel is jár (az egyik ilyen például, hogy emelt szintű érettséginek számít a technikusi vizsga, tehát pluszpont az egyetemi felvételin). Az oktatás későbbi, gyakorlati időszakában a duális partnernél dolgozó tanulók a cégektől kapnak majd fizetést, aki viszont nem tud vállalati körülmények között gyakorlatozni, hanem továbbra is iskolai keretek között tanulja a szakmát, annak duális képzési ösztöndíj címen tíz- és ötvenezer forint közötti, teljesítményalapú havi juttatást biztosítanak. – Szeretnénk elérni, hogy a fiatalok érdekeltek legyenek abban, hogy tanuljanak, és anyagi okokból senki se hagyja el idő előtt az iskolát – szögezte le a helyettes államtitkár.

Az oktatókra átlagosan harmincszázalékos fizetésemelés vár. Összesen 18 ezer közismereti és tízezer szakmai tanító, valamint további négyezer óraadó bére emelkedik az állam által biztosított 35 milliárdos pluszráfordítás révén. – Senkinek nem lehet júliustól alacsonyabb bére, mint amennyit jelenleg keres, és nem sérül semmilyen eddig elért eredmény. A bértömeget megkapják egyben az iskolák, és az igazgatók tehetnek majd javaslatot arra, hogy ki mennyi emelést kapjon. Ez bizony nagy felelősség, amitől talán már el is szoktak az intézményvezetők, de mi szeretnénk, ha élnének a lehetőséggel, hogy értékelhetnek, mérlegelhetnek és minőségi szempontok alapján oszthatják el a pénzt.

Az oktatóknak több pénz, a diákoknak pedig magasabb ösztöndíj jut majd szeptembertől
Fotó: Teknős Miklós

Lehetőségük lesz például a fiataloknak magasabb fizetést ajánlani, hogy azok ne távozzanak a versenyszférába. Vagy óraadóként visszahívni olyanokat, akik korábban elhagyták a pályát – magyarázta Pölöskei Gáborné. Hozzátette: a meglévő pedagógus-életpálya rendszerétől eltérő, új oktatói minősítési rendszert vezetnek be, amelyet a jövő héten ismerhetnek meg a szakmai egyeztetésben részt vevő felek. Kidolgoznak egy részletes értékelési szempontsort is, ami az igazgatók, fenntartók segítségére lehet, de nem kell kötelező jelleggel ezt alkalmazniuk.

Az oktatók kötelező óraszáma heti 22 lesz, éves keretben meghatározva, eseti helyettesítésre pedig hetente legfeljebb négy alkalommal kötelezhetők ingyen. Ha havi 16 óránál több pluszmunkát végez valaki, akkor túlóradíjat kell fizetni. A kötelező órák közé a klasszikus tanórák mellett a mentorálás, a szakértői tanácsadás, az egyéni fejlesztés és számos egyéb tevékenység beszámít – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A diákok a megújult szakmajegyzék szerint 174 különböző alapszakmát sajátíthatnak el – folytatta. A felvételinél ugyanakkor nem a konkrét szakmára, hanem az ágazatra jelentkeznek. Az építőipari ágazatra felvételiző diákok például a közös alapozó szakasz után ácsnak, kőművesnek vagy burkolónak is szakosodhatnak, de átfogó alapismereteiknek köszönhetően menet közben rugalmasan tudnak váltani. Az alapszakmákról részletesebb információ a www.ikk.hu oldalon található, itt meg lehet nézni, melyik szakma neve változott, miket vontak össze, és van egy térképes kereső is, amely megmutatja a felvételizőnek, hogy az ő környékén mely iskolák kínálnak az érdeklődésének megfelelő képzéseket.

Pölöskeiné rámutatott, hogy a képzési formák átjárhatók lesznek, vagyis a 9. évfolyam elvégzése után technikumból is át lehet iratkozni a szakképző iskolába és fordítva, sőt mivel a tananyagot a Nemzeti alaptantervvel is összehangolták, 10. osztály után a gimnáziumokba is biztosított lesz az átjárás, ehhez egy különbözeti vizsgát kell majd letenni. A gimnazisták pedig az érettségi vizsga megszerzését követően, a 13–14. osztályban folytathatják tanulmányaikat technikumi képzésben.

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy tervezik a nyolcadik évfolyamosok pályaorientációs kompetenciamérését, ami első ízben akár az idén megvalósulhat. A mérésnek nem lenne semmilyen szankciója, csupán visszajelzést adna arról, hogy ki hol tart, milyen középiskolát érdemes választania, miben kell esetleg fejlődnie a célja eléréséhez. A szakképzésben egyébként már harmadik éve működik hasonló mérés, ami a minisztérium részére várakozáson felüli eredményt hozott. A gyengébben szereplő tanulók egyéni fejlesztést kaptak, ennek köszönhetően 18 százalékról hét százalékra szorult vissza a bukási arány, mindössze egyetlen év alatt.