Orbán Viktor: Saját hazánkban akarunk gyarapodni

A 100 évvel ezelőtti trianoni katasztrófára és a balliberális kormányok okozta 10 évvel ezelőtti csődből való kilábalására is emlékezett Orbán Viktor 22. évértékelő beszédében. A miniszterelnök új nemzeti konzultációt hirdetett, valamint nyolcpontos klímavédelmi csomagot ismertetett. A kormányfő kijelölte a családvédelmi intézkedések további irányát, illetve az európai konjunktúra kifulladására adott magyar gazdaságvédelmi intézkedéseket.

Fotó: Kurucz Árpád

Ma, száz évvel a trianoni halálos ítélet után azt jelenthetem önöknek, hogy élünk, és Magyarország még mindig megvan – mondta évértékelő beszédének elején Orbán Viktor miniszterelnök. A Várkert Bazár kongresszusi termében többszáz fős közönség előtt a kormányfő a békediktátum 100. évfordulója kapcsán úgy fogalmazott: olyan mélyre süllyedtünk, hogy az ellenségeink Budapest utcáin kedvükre táncoltatták a lovaikat. Emlékeztetett: négy hónappal később a békediktátum lezárta a magyarság addigi történelmét, ami a halálos ítélettel ért fel, de ezt is túléltük, sőt ki is szabadultunk az ellenséges gyűrű szorításából. – Hogyan voltunk képesek kibírni ezt a száz évet? – tette fel a kérdést a miniszterelnök, majd meg is adta a választ: a hit volt mindennek a kulcsa. – Hiszek egy hazában – idézte a két világháború között elterjedt fohászkodás második sorát. Arról is szólt, hogy a szomszédos kreált államok (Csehszlovákia, Jugoszlávia) felbomlása után az újra nemzeti alapokra állított Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával megtaláltuk a hangot, széles együttműködést, sőt szövetségeket is alakíthatunk.

Orbán Viktor megemlékezett a kormányzás tizedik évfordulójáról is. Tíz évvel ezelőtt az emberek véget vetettek a szocialista rémkormányzásnak és megkezdte munkáját a nemzeti kormány. Az ország akkor a csőd szélén állt, a munkanélküliség az egekben, az emberek eladósodva – idézte.

A kormányfő kiemelte, hogy az emberek reménybe, jövőbe vetett hite nem volt alaptalan. A sikerhez viszont elengedhetetlen volt a nemzeti önbecsülés helyreállítása.

– Az IMF-et hazaküldtük, a hiteleket idő előtt visszafizettük, létrehoztunk 850 ezer munkahelyet, felszámoltuk az ingyenélést, a pénzügyeket rendbe tettük, a dolgozóknak megadtuk a tiszteletet és a megbecsülést, a családok megkapták az elismerést, megindítottuk a nemzetegyesítést, és a határon túlra kényszerült magyar közösségeket összekötöttük az anyaországgal – sorolta. Kiemelte a kormányfő azt is, hogy a héten közzétett brüsszeli gazdasági jelentésekben egész Európa azt olvashatja, hogy úgy tűnik, 2019-ben a magyar gazdaság nőtt a leggyorsabban az egész kontinensen.

Soros megvásárolta volna az országot

Arról is beszélt, hogy Magyarországot a volt kommunistákból álló kormány vitte csődbe liberális politikájával. – Ez a példa megerősíti azt a feltételezést: olyan, hogy liberális, nincs is. A liberális nem más, mint diplomás kommunista – fogalmazott. A miniszterelnök szerint a baloldal továbbra is hitelekből működtette volna az országot, amivel Soros György kezére játszották volna a hazát. Emlékeztetett arra is, hogy Soros az elmúlt három évtizedben háromszor akarta kifosztani az országot. Az első kísérletet, a magyar államadósságnak a spekuláns általi felvásárlását Antall József miniszterelnök akadályozta meg. A második az volt, amikor Soros megpróbálta megszerezni az OTP Bankot. – Köszönet Horn Gyulának, aki ezt nem hagyta – jegyezte meg. A harmadik a migráció támogatása volt. – Ne feledjék, a Soros-terv, az idegen népesség betelepítése még mindig napirenden van, a művelet zajlik, kötelességünk lankadatlanul védekezni ellene – mondta a miniszterelnök. Majd azzal folytatta, hogy felnőtt egy fiatal nemzedék, amely már nem emlékszik 2006 rendőrattakjára, az akkori visszaélésekre, a megszorítás sem ismerős nekik, ezért ezeket el kell mesélni. – Jó, ha tudják, hogy a medve nem játék – utalt egy viccre a miniszterelnök.

Fotó: Kurucz Árpád

Újabb nemzeti konzultáció

A nemzeti konzultációk sorát említve elmondta, hogy eddig nyolc ügyben döntött az ország. – Együtt döntöttünk az Alkotmányról, a rezsicsökkentésről, a szociális kérdésekről, a bankadóról, a családtámogatásról és a Soros-terv elutasításáról is. Az, aki bennünket akar kioktatni demokráciából, előbb mutasson fel valami csak megközelítőleg hasonlót, mint a mi nemzeti konzultációnk – hangsúlyozta.

A bírálatok kapcsán úgy fogalmazott, az a populista, aki úgy tesz ígéreteket, hogy tudja, nem fogja betartani. – Aki ígéreteket tesz és teljesíti, az nem populista, hanem demokrata. És mi magyarok nyugodtan soroljuk magunkat ebbe a kategóriába – szögezte le.

Az újabb, készülő nemzeti konzultáció kapcsán azt mondta: Európában az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak lettek a tisztességes emberek jogainál. – A külföldről finanszírozott és a Soros-hálózathoz tartozó ügyvédek perek tömegeit indítják, hogy pénzt fizettessenek erőszakos bűnözőknek. Nem nézhetjük ezt tétlenül, ezért indítjuk a konzultációt – tette hozzá.

A gyöngyöspatai helyzetről azt mondta: éppen akkor pattant ki az ügy, amikor a cigány családok elindultak az életmódváltás útján, és ebbe az ígéretes folyamatba „vágott bele a villám” azzal a bírói ítélettel, amely szembefordította egymással a gyöngyöspataiakat. – A bírói eljárást kezdeményező szervezetet szintén Soros György pénzeli – tette hozzá. Orbán Viktor ugyanakkor leszögezte: nem hagyják megállítani magukat, folytatják a munkát. Hozzátette: a származás nem jelenthet stigmát, de előjogot sem.

A legsikeresebb tíz év

A gazdasági helyzetre áttérve úgy folytatta: az utolsó tíz év volt a legsikeresebb az elmúlt száz év magyar történelmében. A gazdaság átlagban 2,8 százalékkal nőtt 2010-ig, a válságkezelés után már 3,8 százalékkal, úgy, hogy a külső és a belső pénzügyi egyensúly megmaradt. A kormányfő szerint az általános adócsökkentés politikája tehát bevált, mert „a dagály az összes hajót megemeli”. Emlékeztetett: 2019-ben minden idők legtöbb beruházásáról született döntés, 101 nagyberuházás 1700 milliárd forint értékben, a beruházási érték 60 százaléka, a keleti nyitás politikájának eredményeként keletről származott. Tavaly exportrekordot döntött az ország. A világon 35 ország képes 100 milliárd euró feletti export előállítására, és Magyarország köztük van. Lakosságszámot tekintve a világ országai között a 94. helyen állunk, de exportban a 34.-ek vagyunk. Az export világranglistán vetőmagtermelésben a 3., gabonatermelésben a 15., élő állattartásban a 17., gyógyszerelőállításban a 18., autógyártásban a 20. helyen állunk – sorolta az eredményeket.

Visszatért a honvédség

Orbán Viktor beszélt a honvédség reformjáról, melynek célja egy modern és erős hadsereg megteremtése, amely képes megvédeni a határainkat és teljesíteni a nemzetközi kötelességeinket bárhol a világon. – A magyar honvédség visszatért! – közölte a hallgatóság soraiban helyet foglaló főtisztek felé fordulva, majd hozzátette: „Legyen úgy, mint régen volt!”.

Fotó: Kurucz Árpád

Nyolcpontos klímavédelmi csomag

– A mi nemzetünk tudja, Magyarország az első, aki ezt vitatja, azt is meg kellene mondania, ha nem Magyarország, akkor vajon mi a bánat lehet az első? – tette fel a kérdést, majd úgy válaszolt: Magyarország az első. Magyarország mindenek előtt. Arra is figyelmeztetett, hogy sokan aranykort kiáltanának, de ő inkább riadót fúj. – Fenyeget a klímaválság, a demográfiai hanyatlás és baljós árnyak gyülekeznek az európai gazdaság fölött is – sorolta a legnagyobb kihívásokat. A klímavédelem kapcsán nyolcpontos kormányzati intézkedéscsomagot jelentett be. Július elsejével megkezdik az illegális hulladéklerakók fölszámolását és megbüntetik a szennyezőket, hogy két év múlva tiszta, rendezett és takaros ország képét mutassuk. Betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, lehetővé teszik az üveg- és műanyagpalackok, valamint a fémdobozok visszaváltását. A Dunát és a Tiszát megtisztítják a műanyagoktól. A Magyarországon működő multinacionális cégeknek elő fogják írni, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. A következő két évben 32 milliárd forinttal támogatják a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését. Minden újszülött után tíz fát fognak ültetni. Ez évente 1 millió új fát jelent, és ezzel 2030-ra elérjük, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen. Tíz év alatt meghatszorozzak a naperőművek kapacitását. A kormány támogatni fogja az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát, 2022-től pedig csak elektromos buszok forgalomba állítását engedik a városi közlekedésben. Nyolcadik intézkedésként bevezetik a zöld államkötvényt, aki ilyen kötvényt vásárol, az a klímavédelem ügyét támogatja, mert a kormány az ebből befolyó pénzt csak klímabarát programokra fordíthatja.

Bővíteni kell a családtámogatásokat

A demográfiai fordulat elérése érdekében hozott intézkedések között megemlítette: több mint százezren jutottak hozzá a babaváró hitelhez, megkezdődött a négygyermekes anyák jövedelemadó-mentessége, ami 40 ezer család életét teszi könnyebbé, mindenki számára elérhetővé, ingyenessé teszik a meddőségi vizsgálatokat, beavatkozásokat és a gyógyszereket is.

Azt is jó hírnek nevezte, hogy 2010-2018 között 90 ezerrel több gyermek született, mint abban az esetben született volna, ha minden maradt volna a 2010-es tendenciák medrében.

– Tudom, hogy a négygyermekes anyák után a háromgyermekes anyák számára is előbb vagy utóbb be kell vezetni az szja-mentességet. Azt is tudom, hogy a szülés utáni első félévben ma az anyák az előző évi átlagkeresetük 70 százalékát kapják, és ezt 100 százalékra kellene emelni, s akkor a szülést követő első félévben több pénzhez jutnának, mintha nem szültek volna – mondta. Megemlítette Orbán Viktor a fiatalok körében bevezetett ingyenes nyelvvizsgát és KRESZ-vizsgát is, hozzátéve, hogy ezt ki kellene terjeszteni a gyesen, gyeden lévő édesanyákra is.

Fotó: Kurucz Árpád

Adócsökkentés és munkahelymegőrzés

Orbán Viktor a gazdaság kapcsán kifejtette: az európai gazdaság, azon belül is leginkább az eurózóna térsége, egyszerűen megállt, és a magyar áruk 85 százaléka éppen ezekbe az országokba irányul. Azt mondta: 2020-ban és talán még utána évekig is erőinket a munkahelyek megőrzésére kell fordítanunk. – Tudjuk, hogy ilyenkor adót kell csökkenteni, erre készülünk most is, a kisvállalkozási adót és a munkát terhelő adót csökkenteni fogjuk. A nyugdíjak értékét meg fogjuk őrizni, hiszen erről állapodtunk meg a nyugdíjasokkal – közölte. A miniszterelnök szerint, ha Magyarországot, a magyar adórendszert, szociális rendszert, munkaerőpiacot beleszabályozzák az európai egyesült államok gazdasági rendjébe”, akkor Magyarország fejlődése is megáll. A miniszterelnök utalt arra is, hogy Nyugaton újra divatba jött a szocializmus, pedig annak gazdasági-társadalmi modellje egyszer már kudarcot vallott. – Ezért kell csínján bánni az euró bevezetésével is, ne üljünk fel olyan vonatra, amelyről nem tudjuk, hogy hová megy – vélekedett.

„Lebegj, mint egy pillangó, szúrj, mint egy méh!”

Kitért a 2022-es választásra is, amelynek kapcsán Muhammad Ali egykori nehézsúlyú boksz világbajnokot idézte: „Lebegj, mint egy pillangó, szúrj, mint egy méh!”. Az ellenzék kapcsán megjegyezte, bárki bárkivel összeáll, avantgárd megoldások vannak, ilyen szereléseket próbálgatnak: alul kisnyilas gatya, felül vörös mez, rajta szivárványszínű kitűző.

A miniszterelnök fontosnak nevezte a 2020-2021-es évek országépítő munkáját, és azt, hogy a nemzetet felkészítsék a következő években rá váró nagy próbatételekre.

– Csak annyit akarhatunk, de azt akarjuk is, hogy a magyarok abban a jólétben és biztonságban élhessenek és gyarapodhassanak a saját hazájukban, amelyet megérdemelnek elődeink és a maguk munkájának s áldozatainak fejében – szögezte le. Orbán Viktor szerint 100 év után itt állni annak bizonyítéka, hogy az Úristennek még tervei vannak ezzel az országgal. – Illő tisztelettel csak annyit mondhatunk, készen állunk a hívásra, készen állunk a következő százéves utazásra. Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött – zárta szavait.

A miniszterelnök teljes beszédét IDE kattintva olvashatják.