A brüsszeli elit az alkotmányokat is felülbírálná

Az EU bírósága szerint az uniós joggal ellentétes az a magyar szabályozás, amely nem ad menekültstátuszt azoknak a migránsoknak, akik korábban már áthaladtak biztonságos országon.

Az EU bírósága szerint az uniós joggal ellentétes az a magyar szabályozás, amely nem ad menekültstátuszt azoknak a migránsoknak, akik korábban már áthaladtak biztonságos országon.

2018 augusztusában a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája, Szabó Gabriella az uniós bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályok szigorítása miatt. A magyar eljárásban érintett migránst a Helsinki Bizottság segítette és ők is indítványozták az EU-s testülethez fordulást, melynek a bírónő eleget is tett.

A 2 éve nyáron bevezetett jogszabály-módosítások („STOP, Soros!”) lényeges eleme volt, hogy az a migráns – esetünkben egy szír „ügyfél” -, aki Magyarországra érkezése előtt már áthaladt egy biztonságos országon, hazánkban nem lesz jogosult menekültstátuszra. Ennek megfelelően a bevándorlási hatóság el is utasította az illető kérelmét. A döntést azonban a nyílt társadalom eszmeiségét valló Helsinki Bizottság segítségével a migráns bíróságon megtámadta, majd a bírónő segítségével került az ügy Luxemburgba. Utóbbi bíróság konkrétan az alábbiakat állapította meg: az uniós jogot „úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a nemzetközi védelem iránti kérelem elfogadhatatlanság miatt való elutasítását azon indok alapján, hogy a kérelmező olyan államon keresztül érkezett az érintett tagállam területére, amelyben nincs kitéve üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy amelyben biztosított a megfelelő szintű védelem”.

A dolog „szépséghibája”, hogy fenti, az ún. „első biztonságos ország szabályát” nem egyszerűen a magyar törvények és a Genfi Konvenció helyes értelmezése, de az Alaptörvény is rögzíti. Tehát az uniós bíróság döntésével azt a kaput igyekszik megnyitni, hogy még az állami szuverenitás alapját képező alkotmányokat is felülbírálhassa az európai jogászi elit.

A döntés bár csak „eligazítást” ad most a magyar bíróság részére, azért is döntő fontosságú, mert ugyanezen szabályozás miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen. Ez utóbbi szintén az EU bírósága előtt van, és a mostani döntés alapján vélelmezhető, hogy ott is Magyarország ellen döntenek. Ez pedig végzetes harcot indíthat el az Unió és a tagállamok között, ugyanis alkotmányos szabályok felülírásával lényegében az alkotmányozó hatalmát vennék át a brüsszeli testületek.

A bírósági ítélet IDE és IDE kattintva érhető el.