Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi egységét

Az erdélyi székely szabadság napjának szimpátiarendezvényét tartották meg kedden Budapesten, a Székelyföldért Társaság szervezésében.

Székely zászlót feszítenek ki a résztvevők a székely szabadság napjának szimpátiarendezvényén Fotó: MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az eseményen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta, hogy újabb lendületet akarnak adni a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésnek, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) indított el.

Fogytán az idő az egymillió aláírás összegyűjtéséhez

– hangoztatta.

Ünnepelni jöttek, mert egy éve az SZNT „legyőzte” az Európai Bizottságot a jog eszközével – mondta, arra utalva, hogy hatévi pereskedés után sikerült elindítani a kezdeményezést.

Németh Zsolt kijelentette, az aláírásgyűjtés arról szól, hogy az Európai Unió (EU) „ne olvassza be” a nemzeti régiókat, ne számolja fel a kulturális sokszínűséget.

Ne járuljon hozzá anyagilag ahhoz, hogy a régiók elveszítsék a sajátosságaikat – mondta Németh Zsolt, aki magyar régiónak nevezte egyebek mellett a Székelyföldet, a Csallóközt és a Vajdaságot. Az SZNT jelentősége felbecsülhetetlen – fogalmazott.

Székely zászló az erdélyi székely szabadság napjának budapesti szimpátiarendezvényén a Hősök terén 2020. március 10-én.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A fideszes képviselő arról is beszélt, hogy a kezdeményezés támogatásában konszenzus van, ami említésre méltó a magyar politikában. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője szomorúnak nevezte, hogy Marosvásárhelyen nem lehetett megtartani a székely szabadság napját.

Ez ugyanakkor emeli a budapesti esemény jelentőségét – vélekedett. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes politikusok a magyarok elleni uszítással akarnak érvényesülni. Az ilyen ügyekben „nem annyira érzékeny az európai politikai elit” – jegyezte meg Keresztes László Lóránt.

Bár az aláírásgyűjtés nem áll jól, „meg tudjuk csinálni”, hogy összejöjjön az egymillió szignó – jelentette ki az LMP-s képviselő.

Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja azt hangoztatta, hogy Székelyföld autonómiája sem Románia területi egységét, sem állami szuverenitását nem sérti, és nincs ellentétben a román alkotmánnyal sem.

A területi autonómia azt jelenti, hogy Székelyföld őshonos lakossága az ott élők érdekében átveszi a központi államtól a helyi közügyekről szóló döntések meghozatalának jogát, a felelősséggel együtt – tette hozzá. Úgy fogalmazott, hogy a román fél száz éve szabotálja az érdemi párbeszédet az autonómiáról.

Románia évtizedek óta szándékosan kevesebb fejlesztési forrást juttat a magyarok lakta térségeknek – jegyezte meg.

Az idei székely szabadság napjának kiemelkedő témája a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés

– mutatott rá Dabis Attila, hangsúlyozva, hogy már csupán két hónap maradt a szükséges aláírások összegyűjtésére.

„Csak rajtunk múlik, mit kezdünk ezzel az idővel. (...) Ha mi nem törődünk a saját megmaradásunkkal, mások boldogan átlépnek majd felettünk” – jelentette ki az SZNT külügyi megbízottja.

A rendezvényen néhány százan vettek részt. A tömegben sok székely zászlót lehetett látni, köztük néhány kifejezetten nagyot is. A szimpatizánsok többsége egy hosszú székely lobogó két oldalán állt, és azt tartotta végig az esemény alatt. A színpadra kifeszített molinón az „Autonómiát Székelyföldnek!” feliratot lehetett olvasni.

A résztvevők a magyar és a székely himnuszt egyaránt elénekelték, az esemény végén pedig mécseseket gyújtottak. Az SZNT a koronavírus-járvány miatt életbe léptetett megszorítások miatt lemondott a marosvásárhelyi megemlékezésről és felvonulásról, de a Sepsiszéki Székely Tanács sepsiszentgyörgyi rendezvényét – amelyen mintegy kétszázötvenen vettek részt – engedélyezte a polgármesteri hivatal.

Ott olvasták fel a rendezvény kiáltványát, amelyet Izsák Balázs, az SZNT elnöke jegyzett. A dokumentum szerint Románia kormányát súlyos felelősség terheli Székelyföld mesterséges elszegényítéséért, amelyhez tizenhárom éve uniós eszközöket is igénybe vesz.

Az aláírásgyűjtés tavaly május 7-én indult, és idén május 7-éig egymillió szignó szükséges legalább hét tagállamból, hogy az Európai Parlament foglalkozzon a kérdéssel. Az európai polgári kezdeményezés lényege, hogy a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló EU-s kohéziós források elosztásánál a régiók nemzeti jellegzetességeire is legyenek tekintettel.