Horthy megkegyelmez a merénylőinek

Bécsbe szökött népbiztosok szőtték a terveket Horthy fővezér megöletésére.

Forrás: Fortepan

Április 10-én tartják a Horthy Miklós ellen előkészített merénylet vádlottai­nak főtárgyalását. A Magyarország „Bécsbe szökött népbiztosok szőtték a terveket Horthy fővezér megöletésére” alcímmel számol be róla. Mint írják, a társaság tagjai Bécsben „sűrűn találkoztak Hevesi Gyula, Lukács György és Hamburger Jenő népbiztosokkal és ezek környezetével, […] arról tanácskoztak, miként lehetne a Budapesten letartóztatott kommunistákat, főleg Korvin-Klein Ottót kiszabadítani. […] főleg Horthy Miklós fővezért akarták elpusztítani és a fővezérséget felrobbantani. Az volt a nézetük, hogy a proletárdiktatúra visszaállításának Horthy Miklós személye képezi a legfőbb akadályát.

Elhatározták még azt is, hogy a királyi palotát, az Operaházat, a miniszterelnökségi palotát, a Mátyás-templomot és még több középületet felrobbantanak, mert ezekben az épületekben főleg a polgári osztályhoz tartozó előkelőségek tartózkodnak […] Stiasnyi József magával hozott egy hegyes, borotvaélességű tőrt, amely a fővezér leszúrását szolgálta volna. Ezenkívül egy tubusban magával hozta azt a tűt is, amely méregbe mártva szintén a fővezér elpusztítását szolgálta volna, ha a leszúrás nem sikerülne. Az összeesküvők elhatározták Bécsben azt is, hogy ha ily módon nem sikerül a fővezér megöletése, akkor egy pincért csempésznek be a Gellért szállóba, aki megmérgezi Horthy ételét. Az összeesküvők Bécsben csakugyan beszereztek nagy mennyiségű ekrazitot a tervbe vett robbantások keresztülvitele céljából, és ezt a Dunán egy hajón akarták leszállítani. […] az első útjuk az akkor még szabadlábon lévő és álnéven Budapesten rejtőzködő Szamuely Lászlóhoz vezetett […] aki […] kijelentette, hogy a fővezérlet fölrobbantásában ő is segítségükre lesz. Kiderült az is, mégpedig a letartóztatott vádlottak előadásából, hogy a bécsi kommunisták gróf Károlyi Mihállyal, Kun Bélával, az orosz szovjettel, a német, az olasz kommunistákkal állandó összeköttetésben vannak […] Sőt fölmerült az a terv is, hogy gróf Károlyi Mihály vezetésével Magyarországon a tanácsköztársaságot »Szociáldemokrata Köztársaság« címén állítják vissza.”

Fotó: Fortepan

A lapok 13-án adják hírül: „A rögtönítélő bíróság mind a négy vádlottat […] bűnösnek mondotta ki lázadásra és gyilkosságra való szövetkezés bűntettében és ezért mind a négy vádlottat halálra ítélte. […] Horthy Miklós kormányzó […] a mai napon a rögtönítélő bíróság által halálra ítélt ­Stiasnyi József, Mautner István, Kodytek János és Feldmár Marcell halálbüntetését kegyelemből elengedte, és megengedte, hogy nevezettekkel szemben ehelyett életfogytiglan tartó fegyházbüntetés […] alkalmaztassék.”

Pár nappal korábban egy operaházi előadást szakítanak félbe provokatív módon garázda elemek. A Pesti Hírlap így tudósít 6-án: „Nagy botrány színhelye volt hétfőn este a magyar királyi Operaház, ahol a Walkürt adták, Burián Károllyal és Rózsa Lajossal a férfi hősszerepekben. […] A második felvonás közben, amikor a Wotant személyesítő Rózsa Lajos a színpadra lépett, kinyíltak a nézőtérre vezető ajtók és húsz-harminc fiatalember nagy zajjal előre rohant: – Ki vele! Abcug! Áruló! – kiabálták Rózsa felé. A zene elhallgatott és úgy a színészek, mint a közönség, szinte dermedten nézték ezt a jelenetet, amire az Operaházban még nem volt példa. De a nézőtér csakhamar úrrá lett az eseményeken és éljenezte Rózsát, aki egy darabig szótlanul megállott, azután távozott a színpadról. A tüntetők erre megelégelték munkájukat és távoztak, Wotant is visszahozták partnerei a színpadra, de az izgalom oly nagy volt, hogy gondolni sem lehetett az előadás folytatására. […] Az esetről azonnal jelentést tettek a főkapitányságnak, amely azonnal intézkedett, hogy nagyobb készültség menjen ki az Andrássy útra. A tüntetésből kifolyólag három iparoslegényt előállítottak.”

A lap másnap úgy értékel: „Rózsa Lajos magyar lelkű, igaz nemzeti érzésű művész, aki milliókat kereshetett volna már, ha elhagyta volna hazáját. De ő annyira ragaszkodott, hogy éveken át százezreket énekelt össze nemzeti célokra, ingyen bejárta művészi munkájával az országot, és kórházról kórházra járt, hogy zengő hangjával vigasztalja szenvedő sebesültjeinket.” Közlik a művész nyilatkozatát: „Szememre vetik, hogy kommunista voltam, ennek éppen ellenkezőjét bizonyítja a Népszava, amely egyik júniusi számában Rózsa Lajos szabotál címmel írta meg azt az esetet, amidőn az Othello nyilvános főpróbáján, június 6-án a függöny előtt megjelentem és kijelentettem, hogy amíg ezek a rothadt népbiztosok feleségeikkel itt ülnek, senkinek sincs jogában feleségemet és fiamat a nézőtérről kizárni. […] Az egyik népbiztos letartóztatással fenyegetett, mert lakásomon nem tűztem ki a szovjet csillagát.”

Egyre többen méltatják Nyugaton hazánkat. A Világ lehozza: „A Hamburger Nachrichten »Magyarország a konszolidáció útján« címmel vezércikket közöl, amelyben azt írja: Magyarország a választások óta, valamint Horthy Miklós kormányzóvá történt emelése óta nagy utat tett a bolsevizmus nyomorúságából az újjászületés irányába. A lap ezután rámutat a nemzetgyűlés fontos munkaprogramjára, amelyben a pénzügyi és gazdasági újjáépítés és a földreform játssza a főszerepet. A cikk végül megemlíti a munkások törekvéseit a nemzeti eszméhez való közeledésre, amit »a bolsevizmustól való teljes elfordulás jelének« mond.”