Megelőzhető az iskolai bántalmazás

Az iskolai bántalmazás a legtöbb intézményben jelen van, ám korábban a pedagógusok nem kaptak segítséget ahhoz, hogy miként oldhatnák fel a feszültséget egy-egy osztályközösségben. Ezt orvosolja a több éve hazánkban is futó Békés iskolák program az agresszió megelőzésével, feloldásával és a Sulinyugi-foglalkozások a stressz kezelésével.

A távoktatás időszakában az online zaklatások erősödhetnek fel a fiatalok körében Fotó: 123RF

– Egyre inkább úgy látjuk, hogy a gyerekeknek nagy szükségük van a kötelező órákon kívül az önismeretre, a konfliktuskezelésre, arra, hogy átadjunk valamiféle stratégiát, amellyel képesek leküzdeni a problémáikat, ezért az elsők között kapcsolódtunk be a Békés iskolák programba hat évvel ezelőtt – mondta el lapunknak Pattantyúsné Tóth Gyöngyi, a zuglói Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója. A Nemzeti alaptantervben hét kompetencia jelenik meg, amelyekkel foglalkoznia kell az intézményeknek, ezek egyike a személyes és társas kapcsolatok – ebbe szorosan beilleszthető a program. Az igazgatónő szerint a gyermekek körüli problémáknak számos oka lehet, de jellemző például, hogy egyre több az egyszülős család, ahol az anya vagy apa sokat dolgozik a megélhetésért, ezért kevesebb időt tud a gyerekével tölteni. – Az iskolában pedig azt tapasztaltuk, hogy a konfliktusok néha verekedésbe, megalázásba torkollnak, ezért is éreztük úgy a tanári karral, hogy szemléletváltásra van szükség. Ebben segített a program – fejtette ki Tóth Gyöngyi.

Adler Katalin, a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft. prevenciós koordinátora, egyúttal a Békés iskolák program koordinátora elmondta, szemléletmódjuk szerint a bántalmazás szereplői nemcsak a bántalmazóból és az áldozatból állnak, hanem a szemlélőkből is, akik ha tétlenek, megerősítik a bántalmazás létjogosultságát. A program szerint a közösség minden tagjának a felelőssége a bántalmazás, amely ráadásul 85-90 százalékban a kortársak előtt történik. Éppen ezért a közösség többségét jelentő szemlélőkre helyezik a hangsúlyt, és őket igyekeznek mozgósítani, hogy védelmezőként fellépve aktívan kommunikálják: nem tűrik el a bántalmazást.

Adler Katalin a program hátteréről elmondta, 2006-ban Horgász Csaba pszichológus hozta be hazánkba az iskolai bántalmazások megelőzésére és kezelésére. A Békés iskolák rendszerszemléletű: hosszú távon az egész intézmény légkörét képes megváltoztatni, ami kihat a gyerekeken kívül a szülők és pedagógusok egymáshoz való hozzáállására is. A prevenciós koordinátor szerint a bántalmazás mögött nagyon sokféle tényező állhat, de jellemzően azt a közösségen belül a hatalom megszerzése, az erőfölénnyel való visszaélés motiválja és célja a másik megalázása, megszégyenítése. Adler Katalin hangsúlyozta: saját tapasztalata is igazolja, hogy a gyerekek nagyon is vevők arra, hogy észrevegyék, ha valakit bántanak és kiálljanak egymásért.

A távoktatás időszakában az online zaklatások erősödhetnek fel a fiatalok körében
Fotó: 123RF

Az igazgatónő szerint a szemléletváltozás hosszú folyamat, a tanároknak is meg kell szokniuk, hogy ne csak az adott konfliktus felszínét nézzék és ne csak felelősségre vonják a tettest, hanem valódi beszélgetés kezdődjön a konfliktus résztvevői között. – Folyamatosan arra ösztönözzük a gyerekeket, hogy meg tudják fogalmazni a saját érzéseiket és képesekké váljanak az önreflexióra a viselkedésüket ille­tően is. Nem az a cél, hogy büntessünk, hanem hogy leszűrjük a tanulságokat – hangsúlyozta. Hozzátette: azokban az osztályokban, ahol már ezt gyakorolják, hamar kiépül a konfliktusok kezelésének elemzése és megoldása.

Mivel az internetes zaklatás is egyre általánosabban elterjedt probléma, az iskolában ebben a témában is tartanak rendhagyó órákat. – A gyerekek már tudják, hogy ha ilyen probléma merül fel, akkor jelezhetnek a tanárnak, megbízhatnak bennünk – emelte ki Pattantyúsné Tóth Gyöngyi.

A konfliktusok és a kiégés megelőzésének kiemelt eszköze az is, hogy országszerte egyre több helyen tartanak Sulinyugi-foglalkozásokat. Bikfalvi Réka, a Lélekkel az Egészségért Alapítvány kuratóriumi elnöke lapunknak elmondta: ezeket a stresszkezelő foglalkozásokat nemcsak diákoknak, hanem tanároknak is tartják, hiszen a krónikusan nem kezelt stressz vezethet esetükben a kiégéshez, konfliktusokhoz. – Mi tehát a nulladik lépésben segítünk, vagyis megmutatjuk, hogyan nyugtathatjuk meg magunkat, hogyan kommunikálhatjuk a stresszt okozó helyzeteket hatékonyan – fejtette ki Bikfalvi Réka. A gyerekeknek – minden osztályban – 45 perces órákat tartanak, ahol megtanítják, hogyan ismerjék fel a stressz tüneteit és hogyan tudnak megnyugodni. A szülőknek tájékoztatófüzeteket küldenek, amelyekből megtudhatják, otthon mivel tudják oldani gyerekükben vagy akár önmagukban a stresszt. A tanároknak pedig nyolcalkalmas tréninget tartanak a kiégés megelőzésről, illetve felmérik, milyen stressznek vannak kitéve a munkájuk során.

– Az egyik jellemző stresszoldó technika, amelyet akár dolgozatok előtt be lehet vetni, hogy minden tanuló elővesz egy lapot, amire kifirkálhatja magából a negatív érzéseket. Akár szét is tépheti a lapot – említette példaként az alapítvány vezetője. – Korábban az a szemlélet volt jellemző, hogy mindenhol jónak kell lenni. Hatalmas előrelépés, hogy megengedjük azt is, hogy valaki például ideges legyen, levezetheti a feszültséget magából kulturált módon – magyarázta Bikfalvi Réka. A Sulinyugi már több mint tízezer gyerekhez és 2500 tanárhoz jutott el, és folyamatosan csatlakoznak az önként jelentkező iskolapszichológusok, akik továbbadják a módszereket.

Adler Katalin szerint a hosszú távú cél az lenne, hogy a most még önkéntes Békés iskolák program a tanárképzés részévé válhasson és a lehető legtöbb intézmény bekapcsolódjon a konfliktusok, a bántalmazás és a kiégés megelőzésének támogatásába. – Ha boldogabb, kiegyensúlyozottabb gyerekeket tudunk nevelni, akik felnőttként is kiállnak egymásért, akkor minden erőfeszítésünk megérte – összegezte Pat­tantyúsné Tóth Gyöngyi.