Szakmaiatlan támadások kereszttüzében a magyar igazságszolgáltatás

Az Amnesty International nevű NGO által készített dokumentum szakmailag nem kellően megalapozott.

Miközben a bírák úgy vélik, hogy az ítélkezési függetlenségük nagyjából sértetlen, a bíróságok intézményi függetlensége súlyosan sérült – állítja az Amnesty International. A jelentés alapjául állítólag tizenegy, a névtelenség homályába burkolózó bíróval készült interjú szolgált. A Századvég Alapítvány összevetette a kritikákat a hatályos jogszabályi környezettel, illetve megvizsgálta a mai napon kinevezett két bírósági vezető életútját.

Ennek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az Amnesty International nevű, külföldről finanszírozott NGO által készített dokumentum szakmailag nem kellően megalapozott, az igazságszolgáltatás vezetőihez kapcsolt konnotáció elfogulatlansága pedig erősen megkérdőjelezhető.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény elfogadásával 2012. január 1-jétől a bírósági szervezetben új típusú központi igazgatási rendszer lépett életbe, olyan letisztult irányítási modell jött létre, amelyben az ítélkezés szakmai felügyelete és a központi igazgatás elvált egymástól. Az ítélkezés egységességének és szakmai színvonalának biztosítása a Kúria elnökének, a bíróságok központi igazgatása pedig az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének feladatkörébe került.

A törvénykezési és az igazgatási feladatok egyértelmű szétválasztásával kiépült a jogállami igazságszolgáltatás Magyarországon. A transzparencia jegyében szabályozták az OBH vezetői tisztségeinek pályáztatási rendszerét is. Az OBH elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az összes képviselő kétharmados többségével kilenc évre választja meg, azzal, hogy újra nem választható. A három elnökhelyettes személyére az OBH elnöke pályázat kiírása után tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, aki a vonatkozó jogszabályokkal összhangban nevezi ki őket.

Az elnökhelyettesi pályázat kiírásáról szóló határozatában az OBH elnöke leszögezte, hogy a pályázat elbírálásánál – a pályázatban foglaltakon túl – legalább tíz év bírói gyakorlatnak és ezen felül legalább öt év bírósági vezetői gyakorlatnak van jelentősége.

Emellett vizsgálják, hogy a pályázó megfelel-e a vezetői kinevezési feltételeknek, illetve azt is, hogy kinevezés esetén a pályázóval szemben felmerül-e a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 68. § (1) bekezdésében és 79. § (3) bekezdésében írt kizáró ok.

Jelenleg a három elnökhelyettesi tisztség közül egy van betöltve. A két be nem töltött helyre írt ki pályázatot az OBH elnöke, aki a pályázati eljárás végén felterjesztette kinevezési javaslatait a köztársasági elnökhöz. Az OBH elnöke a két elnökhelyettesi tisztségre dr. Csillám Katalint, a Miskolci Törvényszék tanácselnökét és dr. Erőss Monikát, a Kúria főtitkárát javasolta. Mindkét jelölt több mint 35 éve bíráskodik, és mindkettőjüknek több évtizedes vezetői tapasztalata van.

NGO-radar

Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-k (non-governmental organizations; nemkormányzati szervezetek), például korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik. A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.