„60 fölött, kijárás korlátozás idején mit lehet tenni? Olvasni, tévézni és a skype segítségével Brüsszel-Knokke-Antwerpen háromszögben virtuálisan játszani. De mit? Bár ritkán feledek, nem emlékszem, kinek az ötlete volt, de megegyeztünk: Youtube-on mindhárman megnézzük ugyanazt a valamit, vagy valakit, aztán szavazunk a legjobbra, és ha tehetjük, díjazzuk a nyertest. Elsőnek állatfilmet néztünk. Az oroszlán elkapta a bivalyt, a krokodil a zebrát, a gorilla verte a mellét. Nem volt győztes. Nem tudtuk eldönteni, melyik a legerősebb, legsunyibb, legvadabb.
Második alkalommal a focit választottuk. Mert mindhárman abból élünk, és mert könnyű bevágásokat találni: Messi, Ronaldo, Mbappé, Neymar. Na, most dönts el! Melyikük a legjobb? Pro és kontra, vita, kiabálás. Most sem volt győztes, de jól mulattunk.
Tegnapelőtt, brüsszeli barátom meglepő javaslattal állt elő: mindhárman magyarok vagyunk, nézzük meg az április 20-i parlamenti vitát, majd válasszuk ki, és díjazzuk a „legharciasabbat, legtisztánlátóbbat”, szóval „a legek legjét a képviselők közül”. Végignéztük, aztán közfelkiáltással mindhárman a párbeszédes Szabó Tímeára szavaztunk. Vitathatatlan, elsöprő siker! „Feltétlenül a legbátrabb!” Jeanne d’Arc, Indira Gandhi, Zrínyi Ilona, mind háttérbe szorultak volna Szabó Tímea mögött, ha a Parlament patkójában lehettek volna. Valóban: választékos szókincse, a szeméből sugárzó szenvedély, az amiről beszélt, egyszerűen felejthetetlen. Bár nem múlta felül egyik harcostársának 2004-es buzdításait – említettem, hogy ritkán feledek! – de halálbiztosan azt a szintet ütötte meg: feledhetetlen! Megérdemeli hogy megismételjem: (A mindenit, szinte azt írjam, hogy „figyelmeztessem”.) FELEJTHETETLEN!
Mint társaimmal megbeszéltük, lezárt borítékból magam emeltem ki a meglepetés díjat. Társaim feszülten figyeltek. Egyhetes meseszép kirándulás! – olvastam be nagyhangon. Társaim tomboltak. Négy csillagos szálloda, mert ötcsillagos ott nincs, teljes ellátás, benzinpénz. Minden ingyen. Én fizetem. Kirándulás, brávó, de hova? – türelmetlenkedtek a haverok. Erdélybe, pontosabban Székelyföldre. Ahova az április 20-i felszólalása után a székelyek tárt karokkal várják Szabó Tímeát.