A koronavírus-törvény emberéletek ezreit mentette meg

Az idő és az eredmények bizonyították, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény Magyarország érdekeit szolgálta, sok magyar éppen ennek a törvénynek köszönhetően van életben ma is – írta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kedden a Euronews oldalán megjelent cikkében, amelyben úgy véli: itt lenne az ideje a jogszabállyal kapcsolatos kritikák miatti bocsánatkérésnek.

Kovács Zoltán szerint évtizedes hagyományt elevenítenek fel Fotó: Kurucz Árpád

Az államtitkár cikkében leszögezi: kedden Magyarország kormánya – Orbán Viktor miniszterelnök korábbi ígéretének megfelelően – benyújtja törvényjavaslatát a parlamentnek, amelyben visszaadná a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet következtében korábban kapott rendkívüli felhatalmazását.

Kovács Zoltán felidézi:

az Országgyűlés által március 30-án elfogadott koronavírus elleni védekezésről szóló törvény miatti nemzetközi kritika „gyorsan érkezett és igen heves volt”. Az államtitkár úgy értékelt: a legtöbb ilyen kritika „erősen félreinformált”, gyakran „egyszerűen hamis”, és mindegyikük „szégyenletesen elfogult” volt, világosan megkülönböztetve Magyarországot annak ellenére, hogy más EU-tagállamokban az ezekhez hasonló intézkedések olykor sokkal tovább merészkedtek el.

„Megkongatták a vészharangot Orbán Viktor miniszterelnök állítólagos +abszolút hatalomszerzése+ miatt, amiatt, hogy a kormány felhasználja a járványt a parlament feloszlatásához, hogy határozatlan időre elhalasztja a választásokat, és hogy börtönbüntetéssel fenyegeti az újságírókat. Volt, aki egy teljes körű rendőrállamnak nevezte az országot Európa szívében, és volt, aki utalásokat tett Hitlerre és a hitleri rendszerre” – fogalmaz cikkében Kovács Zoltán.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kritikákkal ellentétben, a törvény nem ruházta fel a kormányt „korlátlan hatalommal”, és nem oszlatta fel vagy függesztette fel a parlament működését, továbbá teljes mértékben összhangban volt az Alaptörvény rendelkezéseivel, amelyek megkövetelik a törvény hatályának megszűnését a veszélyhelyzet okának megszűntével. Sőt – folytatta –, a törvény még tovább is ment azzal, hogy a parlament kezébe adta a veszélyhelyzet megszüntetésének jogát.

„Mára az idő és az eredmények bizonyították, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény az ország érdekeit szolgálta azzal, hogy felhatalmazta a kormányt a gyors cselekvésre, a határok korai lezárására, a kijárási korlátozások bevezetésére, a karantén kiszabására, lelassítva ezzel a járvány terjedését, és biztosította, hogy az egészségügyi ellátó rendszerünk rendelkezzen mindazzal a szükséges gyógyszerrel és védőfelszereléssel, amelyek az ellátásra szorulók kezeléséhez szükségesek” – írta az államtitkár, hozzátéve, hogy a miniszterelnök nyilatkozata szerint a védekezés több ezer idős ember életét mentette meg a gyors döntéseknek köszönhetően.

Kovács Zoltán felhívta a figyelmet arra is: a Johns Hopkins Egyetem Koronavírus Kutatóközpontjának statisztikái szerint Magyarországon 100 000 lakosra 38,73 igazolt COVID-19 fertőzött jut, ami az egyik legalacsonyabb arány Európában, különösen azokhoz a nyugat-európai országokhoz hasonlítva, ahol ezek a számok elérik a több százas nagyságrendet.

„Orbán Viktor miniszterelnök az elején megígérte, hogy a kivételes felhatalmazás addig marad érvényben, amíg az a népesség védelme és a koronavírus terjedésének lelassításának érdekében szükséges. Amint a veszély elmúlik, a kormány a felhatalmazást visszaadja. Ezzel a keddi lépéssel a miniszterelnök állta a szavát”

– szögezi le cikkében Kovács Zoltán. Hozzáteszi: a kritikus hangok a demokrácia végét vélték elérkezettnek látni ebben a jogszabályban, ezzel ellentétben, sok magyar éppen ennek a törvénynek köszönhetően van életben ma is.

„Az akkor hangos kritikáknak üzenném, hogy most lenne itt az ideje a bocsánatkérésnek, de ahhoz persze szükség lenne némi alázatra és jóakaratra is, így, gyanítom, nem fog érkezni egy sem” – zárja cikkét a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.