A valóság cáfolja az ellenzéki pártok alaptalan támadásait

A kormány hamarosan visszaadhatja a különleges jogköröket, miután sikerült megfékezni a járványt. Az ellenzék viszont folyamatosan támadta a végül hatékonynak bizonyult intézkedéseket. Az elmúlt hónapokban semmi sem volt elég jó a baloldalnak abból, amit a kabinet tett. Az ellenzéki politikusok szemrebbenés nélkül állítottak valótlanságokat az egészségügyi védekezés, a gazdaságélénkítés vagy éppen az érettségi kapcsán.

A szivárványos kórus sokszor egymásnak is ellentmondott az elmúlt két hónapban Fotó: Teknős Miklós

Lélegeztetőgép újratöltve

Az egészségügyi védőfelszerelésekkel kapcsolatban is kritizált az ellenzék. Kifogásolták, hogy nincs elég maszk, védőruha és lélegeztetőgép az országban. Szabó Tímea április 20-án a parlamentben egyenesen azt hánytorgatta fel, miért juttatott a kormány a határon túli magyaroknak is a maszkokból, amikor az egészségügyben dolgozóknak nem jut elég. A párbeszédes képviselő vállalhatatlan kirohanása során azt is állította, hogy a magyarországi halálozási ráta a legmagasabb az egész világon.

Egy héttel később már azt panaszolta Szabó Tímea, hogy a rengeteg – 86 millió – rendelkezésre álló maszkból nem kapnak a kórházak dolgozói.

– Orbán Viktor és Kásler Miklós szó szerint halálba küldenek embereket – mondta a Párbeszéd politikusa, és egy állítólagos önkéntes ápolóra hivatkozva azt állította, hogy például friss, nyílt hasi sebbel küldtek haza egy beteget a kórházból.

– Hibát hibára, tragédiát tragédiára halmoznak – jelentette ki Szabó Tímea.

Később egyértelművé vált, hogy

nem omlott össze az egészségügy, nem voltak tömeges megbetegedések

a kórházi alkalmazottak körében, és lélegeztetőgép – amely az 1998-2002 közötti első Orbán-kormány ellenzéki kritikáiban is főszerepet kapott – is jutott minden súlyos betegnek.

A munkát sem becsülik

Orbán Viktor április 6-án jelentette be a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseit. Az ellenzéknek viszont nem volt elég erős a csomag. Igaz, a százszázalékos egészségügyi béremelés, amit a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Liberálisok, a Jobbik, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd pár nappal korábban még a válság alatt is reálisnak tartott, nem volt benne az akciótervben, aminek kihirdetése előtt két nappal Gyurcsány Ferenc azt jósolta, hogy mindössze ezernégyszázmilliárd forintot fordít majd a kormány a gazdaságra.

Az intézkedések bejelentése napján pedig közleményben úgy fogalmazott: – A gazdasági csomag mentőöv helyett fullasztó hullámokat kínál. Pedig

a kormány kilencezermil­liárdos, a GDP közel húsz százalékát kitevő csomagot jelentett be,

és pár nap múlva már azt is tudni lehetett, hogy csak három állam – Olaszország, Németország és Spanyolország – fordít GDP-arányosan többet gazdaságélénkítésre az EU-ban, mint hazánk. Mindez nem zavarta Dobrev Klárát abban, hogy egy Facebook-videóban Európa legkisebb gazdasági mentőcsomagjának nevezze az intézkedéseket.

Pedig április közepén már a Nemzetközi Valutaalap is azt jósolta, hogy Málta után Magyarország GDP-je csökken majd a legkevésbé a járványvédelmi korlátozások ­miatt az unióban. Gyurcsány Ferenc egy, az ATV-nek adott interjúban azt is kijelentette, hogy nem tartható a munkaalapú társadalomnak nevezett gazdaságpolitikai filozófia. A meghozottnál is szigorúbb, a gazdaságot is blokkoló intézkedéseket követelő Jakab Péter pedig április 20-án a parlamentben már azt állította: lassan az egész ország a létbizonytalanság határán él. Tordai Bence a Párbeszéd nevében pedig alapjövedelmet követelt a válságkezelés részeként.

A kormánynak sikerült felkészítenie az egészségügyet a járvány tetőzésére, amelynek az időpontját is pontosan becsülték meg. Május 4-ével fokozatosan megkezdődhetett a korlátozások enyhítése is, amihez az ellenzéknek eddig csak a hatékony védekezés kritizálásával sikerült hozzájárulnia.