Én csak védekeztem, állítja a színművész apját agyonverő fiú

Édesanyja szerint nyugtatók hiánya miatt ölte meg Szilágyi Péter Szilágyi István színművészt.

Budapest, 2020. mjus 3. Bngyi helysznel dolgozik a fvros XVII. kerletben a X. utcban, ahol holtan talltak egy frfit 2020. mjus 3-n reggel. A rendrsg vizsglja a hall okt. MTI/Mihdk Zoltn Fotó: Mihádák Zoltán Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

Egy hónapra elrendelte kedden a nyomozási bíró Szilágyi Péter letartóztatását, amit az Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IEMI) kell végrehajtani. Amint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, a 49 éves volt operatőrt azzal gyanúsítják, hogy vasárnap reggel agyonverte 82 éves édesapját, Szilágyi István színművészt. Az egyebek mellett 201 filmben szereplő, közkedvelt művészt és feleségét, Jolika nénit évek óta terrorizálta a súlyos alkoholproblémákkal küzdő fiúk. A család mindennapjait jól ismerők szerint az apagyilkos azonban saját démonaival is harcol.

Lapunk úgy tudja, ma a letartóztatásáról döntő nyomozási bíró elé már az IEMI-ből vitték a gyanúsítottat, akinek elmeállapota több beszámoló szerint is több mint kétséges. Szilágyi Péter a bíró előtt sem tett vallomást, csak annyit mondott: „én csak védekeztem”, de ennél többet többszöri felszólításra sem mondott.

Ezek szerint a történtek úgy képeződött le benne, hogy az apja támadta meg őt. Ezzel szemben a vele hivatalosan közölt alapos gyanú szerint május 3-án a reggeli órákban, a XVII. kerületi otthonában test szerte – részben egy kalapáccsal – bántalmazta az édesapját, az országosan ismert színművészt, aki emiatt életét vesztette. A BRFK bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével gyanúsítja Szilágyi Pétert. Aki vasárnap gyanúsítotti kihallgatásán sem tett vallomást, ám a gyanúsítást vélhetően kirendelt védője javaslatára megpanaszolta. A letartóztatásáról szóló végzés ellen mindketten fellebbeztek, így a döntés még nem jogerős.

Az IEMI-ben az igazságügyi elmeorvosi szakértőnek azt kell majd eldöntenie, hogy beszámítható-e Szilágyi Péter, vagy nem, ha utóbbi, akkor nem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni, a bíró nem ítéletet hoz, hanem végzést a vádlott kényszergyógykezeléséről. Ez utóbbi esetben 5 évenként felülvizsgálják a kényszergyógykezelt állapotát, és ha gyógyulását állapítják meg, szabadlábra kerülhet. Amennyiben büntethető a férfi, a súlyosító körülmények következtében, a különös kegyetlenség, hogy saját szülőjét ölte meg, akár életfogytiglani fegyházat is kaphat, ám megúszhatja 20 évvel is.

Szilágyi István özvegye azt mondta a Ripost című lapnak: elfogyott a nyugtató, azért ölte meg fiam az apját. Humenyánszky Jolán szerint a fia súlyos altató- és nyugtatófüggőségben élte a mindennapjait, de elfogyott a gyógyszer, ez okozhatta a tragédiát.

„Péter vasárnap hajnalban szó szerint megőrült, mert nem tudtam kiváltani a nyugtatóját és az altatóját, amit az a pszichiáter írt fel neki, akihez rendszeresen járt. Ez okozta nála a dührohamot, aminek során először saját maga ellen fordult. A fejét az ágy karfájába kezdte verni, olyan erővel, hogy fel is repedt a homloka. Az apja ekkor avatkozott közbe: saját magától akarta megvédeni a fiunkat, de ez már csak olaj volt a tűzre. Péter az apja ellen fordult, de hiába próbáltam leszedni a férjemről, ő erősebbnek bizonyult. Ekkor rohantam ki a szomszédos kisboltba segítségért” – mondta Jolika néni a Ripostnak.

Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

Az anya szerint Péter évek óta pszichiáter kezelése alatt állt: a szakember írt fel neki erős altatót és a nyugtatót, amit azonban a férfi nem rendeltetésszerűen szedett, általában többet vett be a gyógyszerekből a felírt adagnál, egészen addig, amíg teljesen tompa állapotba került.

„A fiam sokszor az én gyógyszeradagomat is elvette. Valószínűleg azért vált aznap reggel agresszívvá, mert nem kapta meg a pirulákat, és jelentkeztek nála az elvonási tünetek. Nem volt pénzünk arra, hogy kiváltsuk a gyógyszereket, ezért történt ez az egész”, árulta el a színművész özvegye a bulvár lapnak.

Bede-Fazekas Anna színművésznő közösségi oldalán búcsúzik Szilágyi Istvántól

„A bántalmazott szülő várja a halált. Mert nincs más alternatíva....... ez megszabadítja a kínzó lelkifurdalástól, hogy tőle származnak hibás gének, hogy kudarcot vallott a nevelésben, hogy egy seggfej volt, mert nem ütött vissza legelőször..... Megütni a gyereket? Erőszak, erőszakot szül..... Aztán eszébe jut a pillanat, mikor meglátta a pici életet, ami őbelőle lett. És jó erre gondolni, mert akkor még csupa lehetőség volt a jövő....... És most egy felnőtt, dühtől, zavarodottságtól erős ember áll vele szemben és újra ráemeli a kezét. Miért? Mit nem tudott megadni neki? Mit hibázott el?...... marcangolja önmagát, miközben várja, hogy az a kéz, ami régen még átfonta a nyakát öleléskor, lesújtson........és ha megteszi, akkor biztos megérdemli, mert valamit nagyon rosszul csinált....... De ő megigérte, ha az ő gyereke gyilkos lesz, akkor is szeretni fogja, mert egy szülőnek ezt kell tenni és kész....... Így önnön végzetét teljesíti be és boldogtalanul hal meg, mert saját gyermekét önmaga gyilkosává teszi és tudja elméje utolsó villanásával, hogy a kölyök miatta ül majd...... Drága Pityi bácsi! Most már ne cipeld tovább ezt a terhet. Nyugodj békességben!”