Kereken tíz évvel ezelőtt, 2010. május 14-én ült össze a rendszerváltozás után hatodik alkalommal szabadon választott Országgyűlés, amely egyben le is zárta a húsz évvel korábban megkezdett munkát. Az új parlamentben a Fidesz és a KDNP frakciói a mandátumok kétharmadát szerezték meg, s programjukkal meghatározták az elmúlt évtized kormányzati intézkedéseinek fősodrát.
A Nézőpont Intézet az évfordulóra készült elemzéséből kiderül: a polgári kormányzat támogatottsága továbbra is magas, a magyarok hetven százaléka szerint 2022 után is Orbán Viktor lehet a kormányfő.
A miniszterelnök a magyarok 46 százalékának támogatását maga mögött tudva, az összes lehetséges ellenzéki kormányfőjelöltnél együttvéve is népszerűbb. A kabinet rendkívül sikeres évtizedet tud maga mögött, a 2010-ben lefektetett célkitűzések 95 százalékát valósította meg.
Örökölt csődtömeg
Ez nem volt egyszerű feladat, hiszen a második Orbán-kormány jelentős hendikeppel kezdte tevékenységét. Amellett, hogy a 2010-es kormányváltáskor Magyarországot gazdasági és morális válság sújtotta, hazánkban kirívóan alacsony volt a foglalkoztatási ráta, még a hatvan százalékot sem érte el, ami jócskán alatta marad az európai átlagnak. A legkiszolgáltatottabb rétegek pedig még hátrányosabb helyzetbe kerültek, miután csökkentették a megváltozott munkaképességűek támogatását.

Fotó: MTI Fotó: Beliczay László
A 2010-es kormányváltáskor ráadásul még javában tartott a nemzetközi pénzügyi válság. Ekkorra, a balliberális kormányzás időszaka alatt, 55 százalékról nyolcvan százalék fölé emelkedett a magyar államadósság, a költségvetési hiány is magas volt, és közel hét százalékkal csökkent az ország jövedelme. A válság hatására visszaesett a hitelezés, a munkanélküliségi ráta elérte a tíz százalékot.
A gazdasági válságot morális válság is súlyosbította, amely aláásta az ország rendjét, csökkentette a közbiztonságérzetet. A balliberális vezetés alatt szándékosan meghamisították a költségvetési adatokat, 2006-ban erőszakosan oszlatták fel a tiltakozó tömegeket, a titkosszolgálatokat pedig politikai célra használták. Az állami intézményekkel szembeni bizalomhiány emblematikus példája a Magyar Gárda színre lépése, ami veszélyeztette az állami rendvédelmi szervek monopóliumát is.