A 2008-as gazdasági világválság és a 2015-ös migrációs krízis után a koronavírus-járvány jelentette kihívásokra és gazdasági problémákra sem ad megfelelő választ az Európai Unió – írja elemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Rámutat: a 2008-ban kezdődött gazdasági-pénzügyi világválságra adott uniós intézmények általi válaszok egyre súlyosbodó problémákat okoztak sok tagállamban, a különféle mentőcsomagokban elvárt megszorítások, a költségvetési hiány csökkentésére és a fiskális konszolidációra irányuló elvárások rávilágítottak az EU és az eurózóna intézményi rendszerének hiányosságaira.
A 2008-as gazdasági és pénzügyi válság elhibázott uniós kezelése megmutatta, hogy a neoliberális gazdaságpolitika helyett sokkal inkább az egyes országok igényeihez igazodó növekedési modell a sikeres. Ezt az utat választotta Magyarország is a 2010-es gazdaságpolitikai fordulattal, amelynek köszönhetően 2010 és 2020 között növekedési pályára állt az ország és sokkal jobb helyzetben érte a mostani válság, mint 2008-ban – olvasható az elemzésben.
Elhúzódó migrációs válság
A túlnépesedési problémák, a klímaváltozás és a háborús konfliktusok miatt több száz millió ember indulhat útnak az elkövetkezendő évtizedekben Európa irányába. Mindez azt jelenti, hogy fokozódó migrációs nyomással kell számolni és továbbra is szükség lenne egy egységes európai megoldásra. Hiába telt el ugyanakkor közel öt év a 2015-ös bevándorlási válság kirobbanása óta, az Európai Unió továbbra sem egységes abban, hogy miként viszonyuljon a migráció jelenségéhez – világít rá Deák Dániel. A válság kirobbanásakor az EU minden korlát nélkül engedte be határain az illegális bevándorlókat, amelynek hatására jelentősen megnőttek a társadalmi és politikai feszültségek az unióban, ráadásul a terrorcselekmények és a különböző erőszakos bűncselekmények száma is nőtt.
Jean-Claude Juncker korábbi európai bizottsági elnök a 2015-ös bevándorlási válságot követően nem törődött a kelet-európai tagállamok véleményével és még a legutóbbi időszakban is azt a bevándorláspárti álláspontot képviselte, amelyet az európai választópolgárok többsége elutasít. Az új bizottsági vezetés ezt követően hiába mozdult el kedvező irányba. Miután több meghatározó uniós tagállamban bevándorláspárti kormány van hatalmon, amelyek nem hajlandóak bevezetni vagy nem akarják végrehajtani a szigorú bevándorlásellenes intézkedéseket, továbbra sem lehet egységes uniós megoldásra számítani.