Megbukott az uniós válságkezelés

Hosszú idő után az Európai Bizottság részéről is kimondták, hogy a magyar lépések nem ütköznek uniós jogszabályokba. Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke azt nyilatkozta: „Magyarország eddig nem fogadott el olyan jogszabályt, amely ellenkezne az európai uniós jogrenddel”. A XXI. Század Intézet elemzése szerint a koronavírus-járvány elleni védekezés hatásaként tovább erősödhet a nemzetállamok szerepe.

Brüsszel, 2018. március 1. Az Európai Parlament plenáris ülése Brüsszelben 2018. március 1-jén. A képviselők állásfoglalást szavaztak meg, amely üdvözli a lengyelországi jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt az Európai Bizottság által az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerint megindított eljárást. (MTI/EPA/Olivier Hoslet) Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Csak nemzetállami megoldásban bízhatunk

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az olyan meghatározó országok, mint Olaszország vagy Németország sem hajlandóak változtatni bevándorláspárti politikájukon, így nincs esély arra, hogy egységes európai megoldás szülessen. Ebből fakadóan továbbra is kiemelt szerepe lesz az olyan nemzeti megoldásoknak, mint például a magyar határvédelem és jogi határzár, amelynek köszönhetően Magyarország irányából egyetlen illegális migráns sem juthat be az Európai Unió területére.

A XXI. Század Intézet elemzése kimutatja: tovább erősödhet a nemzetállamok szerepe a koronavírus-járvány hatására is, hiszen ez már a sokadik olyan krízishelyzet az elmúlt évekből, amikor az Európai Unió helyett a nemzetállamok tudnak hatékony és gyors válaszokat adni. A tagállamok eltérő helyzete miatt gazdaságpolitikai téren sem sikeres az unió mostani válságkezelése, hiszen miközben többségük már hetekkel ezelőtt döntött a különféle gazdaságélénkítő csomagok bevezetéséről, addig az Európai Unióban továbbra sincs egységes megállapodás az ilyen intézkedések bevezetéséről, ráadásul a következő hét éves költségvetési ciklus kapcsán sem történt érdemi előrelépés.

Csökken az unióba vetett bizalom

Az EU döntéshozóinak hibás lépései és késlekedése tovább rombolják az uniós intézményekbe vetett, az Eurostat adatai szerint trendszerűen már így is folyamatosan csökkenő társadalmi bizalmat. Szintén ronthat az EU társadalmi megítélésén, hogy a bevándorlási válsághoz hasonlóan ismét azokat a tagállamokat kritizálják, amelyek sikeresen védekeznek a járvány ellen.

Deák Dániel elemzése végén kijelenti: hosszú idő után az Európai Bizottság részéről is kimondták, hogy a magyar lépések nem ütköznek uniós jogszabályokba. Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke későbbi részleges véleményváltozása előtt azt nyilatkozta: „Magyarország eddig nem fogadott el olyan jogszabályt, amely ellenkezne az európai uniós jogrenddel”.