Napjaink kihívásaira ad választ a nemzeti biztonsági stratégia

Ennyire vészterhes és kockázatokkal teli biztonsági helyzet, mint amilyen 2020-ra kialakult, a rendszerváltozás óta még nem volt Horváth József vezérőrnagy szerint. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a Magyar Nemzetnek adott interjúban a kormánynak a biztonsági kihívásokra adott új, a korábbiaknál részletesebb, pontosabb és konkrét célokat megfogalmazó nemzeti biztonsági stratégiájáról beszélt.

A vezérőrnagy szerint naprakész, korszerű dokumentum született Fotó: Éberling András

– Egy sor országot kiemel a stratégia, a sorrend meghatározó?

– Természetesen. Vegyük sorra, az unión belülről a visegrádi négyek – közülük is kiemelten a lengyel –, a német, francia és olasz, az unión kívülről az orosz, a kínai, a török, illetve a NATO okán az Amerikai Egyesült Államokkal való kapcsolatok kiemelt szerepeltetése a stratégiában az alapvető külpolitikai prioritásokat határozza meg.

– Az egyik tételmondat szerint a honvédelmi erőfeszítéseinket meg kell növelni, elsősorban a védelmi ipar fejlesztésével. Ez újdonság a stratégiában?

– Alapvető újdonság. Lényeges, hogy a védelmi ipar taglalásánál rögzítette: nem akarunk a nagyhatalmakkal, a tradicionális fegyvergyártó országokkal versenyezni. A stratégia inkább az innovációra helyezi a hangsúlyt, és meg szeretnénk keresni, melyek azok a rések, amelyek a biztonsági piacon betölthetők, melyek azok a területek, ahol a magyar mérnöki tudással, a magyar szakemberek ismereteivel találhatunk helyet magunknak. Figyelembe veszi a stratégia, hogy Magyarország piaca, még ha egy erősödő honvédségről beszélünk is, önmagában nem elegendő arra, hogy eltartson egy széles körű védelmi ipart. Amit szeretnénk, beágyazni hadiiparunkat a szövetségi struktúránkba, illetve a meghatározó nagy fegyvergyártó országok tevékenységi körébe.

– A fegyveriparba a szakembereink tudását vinnénk be, mint beszállítók?

– Pontosan. Magyarország soha nem volt olyan fegyvergyártó hatalom, ami „nagyvasakat” gyártott volna, mi nem fogunk harckocsikat, nehéz páncélozott harci járműveket gyártani, hanem az innovatív, XXI. századi technológiákra ráépülve akár a kiberhadviselésben, akár a drónok világában kereshetünk és találhatunk helyet magunknak. A hadiipar a világgazdaságban az egyik legjobban jövedelmező iparág, amiből sajnos Magyarország az elmúlt évtizedekben kimaradt.

– A stratégia kiemelten tárgyalja a kibertér védelmét, szinte minden fejezetében szóba kerül, néven nevezve a globális veszélyeket és a rájuk adandó válaszokat, valamint a technológia fejlesztését ezen a területen. A pandémia kapcsán is nap mint nap figyelmeztetnek a titkosszolgálati szakemberek a kiberbűnözés felerősödésére. Ennyire eldurvult a helyzet a kibertérben az elmúlt nyolc évben?

– Inkább azt mondanám, ennyire öles léptekkel fejlődik a technológia. Egyben aláhúzom, hogy a stratégiában kimondják: a kibertámadást fegyveres agressziónak tekintjük.

– Elsőre megdöbbentő: fegyveres agressziót elkövetni számítógéppel?

– Tételezzük fel, hogy egy közműszolgáltatót ér támadás a kibertérben, aminek következtében a lakosság nem jut energiához, nem jut ivóvízhez, onnantól kezdve ez pusztítóbb hatású lehet, mint egy fegyveres támadás. Létfontosságú adatbázisokat, ha megtámadnak, vagy a bankrendszert, és elérhetetlenné teszik ezeket a rendszereket, ez is fegyveres agresszióval ér fel. Lényeges viszont, hogy a határozott válaszadást is lehetségesnek tartjuk egy kibertámadásra. Ez is egy nagyon fontos újdonsága a dokumentumnak. Nem egyszerűen csak a védekezésre koncentrálunk, hanem kijelentjük azt is, amennyiben kibertámadás éri Magyarországot és sikerül azonosítani az elkövetőt, akkor hazánknak képesnek kell lennie megfelelő válaszlépések megtételére is.

A vezérőrnagy szerint naprakész, korszerű dokumentum született
Fotó: Éberling András

– Semjén Zsolt és Pintér Sándor miniszterelnök-helyettesek alig nyolc nappal a stratégia hatálybalépése után, kedden benyújtott törvénytervezete már részben a válaszlépésekről szól. A nemzetbiztonsági törvény módosításával tételesen megszabja a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jogait, feladatait, kötelességeit a kibertér védelme területén. Így például a hírközlő rendszerekben észlelt kibertámadásokat kötelesek megszakítani.

– Helyes a példa. A salátatörvény-tervezet gyors benyújtása is jelzi, hogy a kormány számára alapvető fontosságú stratégiai döntés, hogy Magyarország következő éveit vagy évtizedét milyen biztonsági környezetben éli, és ehhez a gyors alkalmazkodóképesség kulcsfontosságú. Azt gondolom, a Belügyminisztérium vezetése ezért is tartotta fontosnak, hogy a stratégia hatálybalépését követően minél hamarabb megkezdődjön annak aprópénzre váltása. Az, hogy a szakszolgálatnak a feladatköre módosul, adott esetben bővül és ennek a törvényi meghatározása is megtörténik, a stratégia végrehajtásának része. A védelmi hálókat szorosabbra kell fonni, illetve ahol még nem voltak, ki kell építeni.

– A dokumentum kidolgozói már hónapokkal ezelőtt jelezték általánosságban a globális járványok jelentette veszélyeket Magyarországra, ezt napjainkban konkrétabbá is tették a koronavírus elleni fellépés beillesztésével a dokumentumba. Azt írták, várható hazánkat is érintő globális járvány, aminek a gazdasági és az egészségügyi hatásait is kezelni kell. A stratégia tavalyi kidolgozásakor már ennyire nyilvánvaló volt egy járvány kirobbanása?

– A koronavírus-járvány ráerősített arra a tényre, amit a biztonsági területen dolgozók régóta hangoztatnak, hogy egy biológiai támadás adott esetben sokkal pusztítóbb hatást tud gyakorolni és a támadás sokkal kevesebb kockázattal jár a támadó fél részéről, mint egy forró háborús akciónak a végrehajtása. Adott esetben tekintsünk el attól, hogy ezt a mostani járványt természetes módon kialakult vírus vagy ne adj isten laboratóriumban kifejlesztett vírus okozza. Biztonsági szempontból ez mindegy. Ezért a biológiai jellegű támadásokat, eltekintve attól, hogy az szándékos vagy véletlen akció, vagy a természetnek egy furcsa játéka, nemzetbiztonsági kockázatként kell kezelnünk, csakúgy, mint egy kibertámadást, egy klasszikus terrortámadást vagy hibrid fenyegetést.

– A kiemelt biztonsági kockázatok között is kiemelt helyen szerepel a stratégiában az illegális migráció, csakúgy, mint a nagyobb, akár földrészeket sújtó természeti katasztrófák, a globális felmelegedés miatti tartós ivóvízhiány. Ezek fokozhatják az esetleges menekülthullámokat?

– A biztonsági környezetünk meghatározásánál a stratégia alapvetően az értékeinkre épít. A magyar kormány egyértelműen rögzítette, hogy a keresztény értékeken alapuló, nemzeti alapon álló Magyarország megvédése alapvető célunk. A biztonsági környezetünkben az illegális migráció az egyik olyan problémakör, amely okainak a felsorolásakor beszélünk a klímakatasztrófától az ivóvízhiánnyal kapcsolatos problémákig sok mindenről, ami miatt útnak indulnak, indulhatnak tömegek a hazájukból Európába. Védeni kell alapvető értékeinket, amelyeket veszélyeztet az illegális migráció és az úgymond kötelező érvényű betelepítés, ez Magyarország számára kiemelt biztonsági kockázatot jelent. Ott kell kezelni a problémát, ahol keletkezik, nem Európa belsejében, nem hazánkban. Az Európai Unió továbbra sem tudja azzal megoldani a globális problémákat, hogy Fekete-Afrikából vagy a Közel-Keletről mindenkit Európába akar telepíteni. Ezzel nemhogy megoldanánk a problémát, hanem még nagyobb kilátástalanságba, illetve szegénységbe taszítják az országukban maradókat. A legéletképesebb csoportok vágnak neki az útnak, akik nagyon hiányoznak majd az anyaországukban, ahonnan éppen a tenni képes korosztályok vándorolnak el. Az otthon maradottak csak nagyobb nyomorba süllyednek, és a káosz fokozódni fog. Kiemelten tárgyalja a stratégia, hogy káoszba süllyedő államok esetében milyen hirtelen fellépő kockázati tényezőkkel kell számolnia Magyarországnak, például a nyugat-balkáni térségben, ha az illegális migráció ismételten megindul a balkáni útvonalon, egyes nyugat-balkáni országok stabilitása is veszélybe kerülhet.

– A titkosszolgálatok feladatairól kevésbé részletesen szól a stratégia. Ez a tevékenységük miatt van így?

– Minden esetben, ha nemzeti biztonsági stratégiáról beszélünk, egyik része, hogy milyen feladatai vannak a magyar honvédségnek, a magyar rendvédelmi szerveknek, a katasztrófavédelemnek, az egészségügyi szolgálatoknak. Ezek mellett a magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknak is az alaptörvény szerinti feladataik vannak, amelyeket rögzítettek a nemzetbiztonsági törvényben. A stratégiá­ban azonban így is nagyon fontos tételmondatok olvashatók. Az összehangolt hírszerzés, az elhárítóképességek kialakítása, a magyarországi titkos­szolgálati családnak hatékonyabb együttműködése ilyen. A nemzeti biztonság fenyegetettségeiről szóló fejezetben nemcsak egyes államok, nemcsak terrorszervezetek szerepelnek, hanem olyan nem kormányzati szervek is, amelyek mögött gazdasági érdekcsoportok húzódhatnak meg. Ez is egy nagyon fontos újdonság a stratégiában. A titkosszolgálatoknál azon ritka pillanat van, amikor nevesíti egy dokumentum és feladatul szabja, azonosítsák be a háttérben álló szereplőket egy-egy külső fenyegetettség esetén, hogy ott egy állammal vagy egy gazdasági érdekcsoporttal, egy NGO-szervezettel állunk-e szemben, esetleg egy szervezett nemzetközi bűnözői csoporttal.