Négyszáz fáklya rajzolta ki éjszaka a történelmi Magyarország határait

Egy rövid, alig néhány perces, de annál látványosabb filmmel készül a trianoni békediktátum 100. évfordulójára Budapesten a XVI. kerületi önkormányzat. Az alkotást június 4-én tekintheti majd meg a nagyközönség, a forgatáson látottak pedig azt vetítik előre, hogy az összetartozás gondolatát közvetítő videó milliók lelkét érintheti meg, és erőt adhat mindannyiunknak a határon túli magyarság megmaradásáért folytatott küzdelemben.

Schuster Lóránt Fotó: Mirkó István

Schuster Lóránt
Fotó: Mirkó István

Az ötletgazdák kérdésre kifejtették, hogy a hosszas előkészületek és a ma esti forgatás költségeit az önkormányzat finanszírozta, Kovács Péter polgármester a kezdetektől támogatta a film elkészítését. Az ötletgazdákon kívül sokan dolgoztak az alkotás sikeréért, a polgármesteri hivatalban előzőleg a szerződéseket írták, a forgatás helyszínen pedig a P. Mobil zenekar, egy pirotechnikus cég, egy filmes stáb és a kerületi mezőőrszolgálat közreműködésére volt szükség ahhoz, hogy a videó elkészülhessen. A munkálatok alatt a mezőőrök látták vendégül a forgatáson dolgozókat, a közterület-szolgálat pedig a helyszínt biztosította, hogy senki ne zavarhassa meg a felvételt.

Bukarestben is látni fogják

A forgatást a helyszínen tekintette meg a választókerület Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselője is. Szatmáry Kristóf lapunknak elmondta: amikor a kerületben a rendezvényeket tervezték a trianoni békediktátum 100. évfordulójára, még nem sejtették, hogy a koronavírus-járvány alapjaiban írja át az életünket.

– Át kellett gondolni mindent, és ennek lett az eredménye ez az egyedülálló produkció, amellyel mindenkinek tudunk üzenni, elsősorban a mieinknek, de azoknak is, akik nem velünk vannak. A mieinknek azt üzenjük, hogy gondolunk rájuk, ilyenkor különösen, és az égő fáklyák sokunk határon túli személyes kapcsolatait is jelképezik. Azoknak pedig, akik nem a barátaink, azt üzenjük, hogy akármennyire is szeretnék, mi sohasem felejtünk és soha nem adjuk fel. Ami volt, az egyszer talán újra lesz, és azért is jó dolog ez a film, mert jó messziről, még Bukarestből is jól látszik majd – emelte ki a kormánypárti politikus.

Alig néhány perccel később a forgatócsoport hátrébb parancsolt minden érdeklődőt, és kezdetét vette a felvétel. Többórás összehangolt munka következett, ahol egy-egy, a filmben néhány másodperces részen sokszor perceket, tízperceket dolgoztak, az egyes jeleneteket egy drón segítségével a magasból is rögzítették. Az első fáklyát Schuster Lóránt, a P. Mobil frontembere gyújtotta be, közben a Honfoglalás című albumból felhangzott a négysoros részlet: „Azok a hegyek még ma is állnak, azok a folyók még ma is futnak, az a csillag még ma is mutatja az utat, az a nép még ma is él.”

Nem törtünk meg

Ezután csaknem négyszáz, a történelmi Magyarország határait kirajzoló fáklya gyulladt meg távirányítással. Ez a felvételen alig egyperces rész lesz, de a valóságban több mint egy óráig tartott, mire ezt a részt leforgatták. Közben felcsendült a Nélküled című szám, amelyet a P. Mobil a fáklyákkal körülhatárolt területen belül felállított hangszereken játszott el; a csapat a térképen körülbelül Budapest környékéről zenélt. A szervezők elmondták, hogy a történelmi Magyarország határvonala pontos. A fáklyák így szinte centiméter-pontossággal kirajzolták Nagy-Magyarország határát. Ahhoz pedig, hogy a fáklyák a helyükre is kerüljenek, a szervezők barátok segítségét vették igénybe, az ő közreműködésükkel jelölték ki előzőleg a csaknem négyszáz lyukat.

A videó végén a fáklyákkal határolt területen belül, a színpad alatt bengál égők segítségével a piros-fehér-zöld nemzeti trikolór jelent meg, alatta pedig az írás: Összetartozunk. Az üzenetet nemcsak ez a felirat sugallta, hanem az is, hogy a szervezők tervei szerint körülbelül húsz, külhonban készült kép kerül majd egyes fáklyákra a filmben. Az ötletgazdák rámutattak arra, hogy ezeken a képeken valódi élet lenne, ezzel arra kívánnák felhívni a figyelmet, hogy noha meghozták ellenünk a trianoni döntést száz éve, de hiába csatolták el a területeinket és vették el a magyar testvéreinket, nem törtünk meg. Szavaik szerint van élet a határokon túl, magyar emberek laknak ott, akikkel összetartozunk.