Tíz éve új időszámítás kezdődött a magyar nemzetpolitikában

2010. május 26-a az újkori magyar történelemben is mérföldkőnek számít.

Szabadka, 2011. január 11. Egy nõ lép ki a szabadkai magyar fõkonzulátus épületébõl, Szerbiában. A 2010. augusztus 20-án hatályba lépett egyszerûsített honosításról szóló eljárást január 1-jétõl lehet alkalmazni. A fõkonzulátuson mintegy tízezren kértek idõpontot az év elsõ felére. MTI Fotó: Ujvári Sándor Fotó: Ujvári Sándor

A kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása az elmúlt tíz év nemzetpolitikájának legfontosabb mérföldköve – emelte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden az évforduló alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Potápi Árpád János felidézte, az újonnan alakult magyar Országgyűlés éppen tíz esztendeje, 2010. május 26-án fogadta el elsöprő többséggel, 98 százalékos támogatással az állampolgársági törvény módosítását, amely lehetővé tette a külhoni magyarság számára, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé váljon.

Ez volt az a történelmi lépés, amellyel új időszámítás kezdődött a magyar nemzetpolitikában és amelynek eredményeként mára az 1 millió 100 ezret is meghaladta az új magyar állampolgárok száma – mutatott rá Potápi Árpád János.

Az államtitkár úgy fogalmazott: 2010. május 26-a az újkori magyar történelemben is mérföldkőnek számít. Kezdete annak a folyamatnak, amelynek köszönhetően újjáépítették a kapcsolatot a külhoni magyarsággal és a határon túli magyar nemzetrészekkel, szervezetekkel, történelmi egyházakkal együttműködve megkezdték azt a közös munkát, amelynek eredményeként mára egységes magyarságról, egységes Kárpát-medencei oktatási, kulturális és gazdasági térről beszélhetnek.

„Tíz évvel ezelőtt szakítottunk azzal a nemzetáruló politikával, ami a 2010 előtti évek kormányzását jellemezte: azt a kormányzást, amely megszüntette a kapcsolattartást a külhoni magyarsággal, leállította a Magyar Állandó Értekezlet működését és megtagadta a határon túl élő magyarokat” – írta, hozzátéve: a kettős állampolgárságról szóló törvény elsöprő támogatása világosan jelezte, hogy a külhoni magyarság támogatása nem lehet pártpolitikai ügy.

2010. május 26-a és az azt követően hozott szimbolikus döntések – az új alaptörvény és a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény elfogadása, a szavazati jog megadása a külhoni magyarságnak, majd a szülőföldön maradást és boldogulást segítő oktatási, kulturális és gazdasági programok elindítása – a Trianonra adott reálist választ jelentik – írta.

Potápi Árpád János értékelése szerint az elmúlt tíz év közös munkájának eredménye, hogy a 20. század minden viszontagsága ellenére a külhoni magyar lét mára nem hátrány, hanem előny.