A Jobbik mára egyenlő a széthullás szinonimájával

Az ellenzék egyáltalán nem becsüli meg azt, amit a magyar emberek, a társadalom felmutattak.

Budapest, 2020. március 2. Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. március 2-án. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

Megkezdte munkáját az Országgyűlés szerdai ülése. Napirend előtt felszólalásában Mellár Tamás (Párbeszéd) Ady Endre Ismeretlen Korvin-kódex margójára című művét idézve arról beszélt, hogy Magyarország 2010 óta a rengeteg uniós pénz segítségével felzárkózhatott volna Európához, megerősíthette volna a demokráciát és polgári osztályt. Szerinte a kormány mégis ennek ellenkezőjét tette, illiberális államot teremtett, kelet felé fordult, és „rázza az öklét” Európa ellen. – Kompország megint elindult kelet felé – mondta.

Tállai András válaszában jelezte, nem igazán érti, Mellár mit akart mondani, azt viszont biztosnak nevezte, hogy

az ellenzék teljesen másként ítéli meg az elmúlt tíz évet, mint a kormány, és nem becsüli meg azt, amit a magyar emberek, a társadalom felmutattak.

A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett: noha 2010-ben súlyos gazdasági és társadalmi válság volt Magyarországon, 2013-ra már emelkedő pályára állt az ország, a munkanélküliek száma csökkent, míg a foglalkoztatás nőtt, de reálértéken nőttek a jövedelmek és a nyugdíjak is, az uniós pénzeket pedig sikeresen használtuk fel. – A számok cáfolják az ellenzék vádjait – jelentette ki Tállai.

Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy a járvány előtt a „propaganda úthenger” sokat hivatkozott a tömeges migrációra, a nyugat európai no go zónákra, ám szerinte ezzel a kormány csak el akarta terelni a figyelmet arról, hogy mennyit lop. A politikus kifogásolta, hogy manapság viszont annak ellenére sincs szó a hazai no go zónákról, hogy nyilvánvalóan vannak olyan generációk óta a bűnözésre szakosodott családok, akik csak az erőszakot éltetik, és a gyengébbekre csak prédaként tekintenek. Ander szerint a hazai no go zónákba már nem mer bemenni a mentős, pedagógust pedig lasszóval sem lehet fogni. – Mennyire gondolják komolyan, hogy probléma van? – kérdezte.

Rétvári Bence válaszában úgy vélekedett, hogy felszólalásával

immár Ander is a Jobbikból való távozását készítheti elő, hiszen pártja régi kártyáját, a cigánykérdést játszotta ki.

Az EMMI parlamenti államtitkára arra figyelmeztetett: akárcsak a jogvédők, úgy Ander is tévesen, etnikai alapon közelít a kérdéshez, ami nem jelent megoldást, mivel az szociális alapú. – Magyar és cigány emberek között is van szegény – mondta Rétvári. Hangsúlyozta: a kormány éppen ennek felszámolása érdekében teremt munkahelyeket, támogatja a családokat, illetve radikálisan emelte a minimálbért. Az államtitkár kitért arra, hogy a Jobbik mára a széthullás szinonimája lett, és a jelek szerint csatlakozott a baloldalhoz abban is, hogy álrettegésnek tartja a migrációt.

Jövőre 4,8 százalékos bővülést várnak

Rétvári Bence (KDNP) napirend előtti felszólalásában kiemelte: Magyarország gyorsan tudott lépni a járványhelyzetben. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a kabinet bajban lett volna, ha az ellenzékre hallgat, Jávor Benedek például azt mondta a járvány elején, hogy nincs is járványveszély. Emellett még Hajdú László ellenzéki képviselőt is megemlítette, aki egy olyan álhírt osztott meg a Facebook-oldalán, amely szerint a nyugdíjakat megadóztatják. Rétvári felidézte, hogy EU-tól sem kaptunk sok segítséget, az általuk küldött 54 ezer maszk használhatatlannak bizonyult. – Ha a baloldal kormányzásának idején érte volna a koronavírus-járvány Magyarországot, akkor a betegek kórházi napidíjat fizettek volna – mondta Rétvári. Hozzátette: ha a balliberális ellenzéken múlt volna, akkor elmaradtak volna az érettségik és a digitális tanrend sem valósult volna meg.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarországon áprilisban tetőzött a válság, és az előző évek jó gazdasági teljesítménye megkímélte hazánkat a legrosszabbtól. A munakerőpiaci mutatók Európa élvonalába ugrottak, a háztartások pénzügyi helyzete stabilabbá vált – sorolta az elmúlt évek hozadékát. Az idei gazdasági visszaesést 3 százalékosra várják, jövőre már 4,8 százalékos bővüléssel számol a kormány. Tállai emlékeztetett azokra az intézkedésekre, amelyek segítséget nyújtanak az adófizetőknek átvészelni a nehéz időszakot, ilyen például a hiteltörlesztési moratórium is, amelynek köszönhetően 3600 milliárd forint marad az embereknél.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) határon túl született magyarként a trianoni döntés 100. évfordulójával kapcsolatban szólalt fel. A döntést „gyalázatos békediktátumként” említette, amelyet ránk kényszerítettek a háború győztesei.

A területi veszteségeket tetézték a XX. századi tragédiák, így a kommunizmus több mint 40 éve, amely során a hivatalos történetírás eltagadta, hogy a határokon túl él 3,5 millió magyar.

Emlékeztetett Antall József megható beszédére, amelyben 15 millió magyarról szónokolt és szerinte Horn Gyula miniszterelnök is nemzetben gondolkodott. Később a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kabinetek rúgták fel ezt a konszenzust. 2010 után azonban nemzetpolitikai fordulat következett: a második Orbán-kormány bevezette a kettős állampolgársági törvényt, és a nemzeti összetartozás napját. Kiemelte: az aktív külpolitikának köszönhetően „véget ért a száz év magány”, a szövetségeseinknek nevezte Szerbiát és Szlovákiát, ami a képviselő szerint megmutatja, hogy nem a kabinetet terheli a felelősség azért, mert rossz a viszonyunk Romániával és Ukrajnával. – Határokon innen és túl, készen állunk a következő 100 évre – mondta.

Válaszában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta: Trianon minden magyar közös ügye. Felidézte, hogy az ő családi gyökerei is túlnyúlnak a határokon, felmenője a romániai besorozás elől menekült Magyarországra. Az államtitkár felidézte, hogy a kormány számos intézkedéssel igyekezett javítani a határon túli magyarság helyzetet, ezek között említette az egyszerűsített honosítási eljárást, a külhoni magyar települések testvérvárosi programját, a határon túlra szervezett iskolai kirándulásokat. Közölte: eddig 5000 külhoni magyar intézményt fejlesztettek vagy újítottak fel.

– Amikor visszatekintünk az elmúlt száz évre, azok előtt kell tisztelegnünk, akik a félelemkeltés évtizedeiben is átadták a magyar szót

– mondta a külhoni magyar édesanyákkal, édesapákkal kapcsolatban.

Hiller István (MSZP) azt mondta, Trianon közös fájdalom minden magyarnak, bárhol is éljenek a világban. Emlékeztetett: míg korábban érvényesült az, hogy a győztes nem szedi szét, alázza meg vesztest, az első világháború után a nagyhatalmak visszatértek a jaj a legyőzötteknek elvéhez, amivel egy még borzalmasabb, még pusztítóbb háború csíráját ültették el. Hiller szerint a múltra való emlékezés fontos, de új szemlélet is szükséges, a jövőt tudatosan kell alakítani, ennek pedig a magyarság és az európaiság összekapcsolásának kell lennie.

Orbán Balázs válaszában úgy fogalmazott, magyar az, akinek fáj Trianon, ám vannak, akik sérelmezik ezt az állítást mondván, hogy mindez kirekesztő. – Miért fáj Trianon más nemzeteknek? – tette fel a kérdést a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. A magyar identitás fontosságát hangsúlyozva Orbán Balázs hangsúlyozta: míg a különböző gazdasági válságok, brutális konfliktusokat okozó népvándorlások, világméretű járványok esetén elsősorban saját magunkra számíthatunk, a békeidőben látszólag jól működő, a nemzeti identitást háttérbe szorító kozmopolita életmód ilyenkor fenntarthatatlanná, az összeomlás hajtóerejévé válik.

– Függetlenül attól, hogy kinek fáj és kinek nem fáj, mi magyarok mind megszenvedjük Trianont. Ha akarjuk, ha nem, magyarságunk megértésének egyik legfontosabb lehetőségi feltétele ez

– mondta az államtitkár.

Véget ér a veszélyhelyzet

Magyarország és a magyar emberek rendkívül nehéz időszakon vannak túl, a járvány elleni küzdelem mindenkitől áldozatokat követelt, de a megbetegedések tömegessé válását sikerült elkerülni – mondta Orbán Balázs a parlamentben a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény általános vitáját megnyitó beszédében.

A fideszes politikus kiemelte, hogy a fontos védekezési lépéseket, mint az iskolák vagy a szórakozóhelyek bezárása hazánk a nyugati államokhoz képest hamar hozta meg. Orbán Balázs szerint az állam olyan helyzetben találta magát amelyet a normál keretek között nem tud kezelni, ezért volt szükség a különleges jogrendre.

A kormánypárti politikus kiemelte, az Országgyűlés bármikor dönthetett róla, hogy visszavonja-e a különleges jogrendhez kapcsolódó meghatalmazást. – Ez a jog természetesen az Országgyűlés többségét, és nem egy-egy ellenzéki törpe frakciót illett meg – fogalmazott hozzátéve, hogy ez nem azt jelenti, hogy a kormány kezében van a döntés – mondta Orbán Balázs, aki szerint máskülönben jogszerűen nem lehetett volna meghosszabbítani esetleges tömeges megbetegedések esetén a veszélyhelyzetet.

Orbán Balázs történelmi ténynek nevezte, hogy az ellenzék diktatúra építésével vádolta a kormányt, álhírekkel bombázta a nemzetközi fórumokat és a nemzeti összefogásból kimaradva a parlament bezárásáról hazudtak miközben bejártak az ülésekre.

A koronavírus járvány jelenleg mérséklődik hazánkban – mondta Orbán Balázs, aki szerint ma már tudni, a májusban megkezdett enyhítések miatt sem éledt föl a járvány.

A kormánypárti szónok kifejtette, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések is időben születtek meg, amelyekkel már több mint egymillió embernek sikerült segíteni, és megismételte a kormány vállalását, hogy annyi munkahelyet hoznak létre, amennyit a vírus tönkretesz. – Célunk hogy Magyarország mindeközben megőrizze mindvégig pénzügyi függetlenségét is – mondta Orbán Balázs.

Az államtitkár azt is kiemelte, a szükséges döntések háromnegyedét nem tudták volna meghozni a koronavírus törvény által biztosított felhatalmazás nélkül. Ide sorolta a fizetési moratóriumot, az ingyenes parkolás bevezetését és az okmányok meghosszabbításának intézkedését. Orbán Balázs szerint ezek ellen az intézkedések ellen összehangolt kampány zajlott hazánkban és Külföldön is, és ezért történelmi felelősséget viselnek az alaptalanul vádaskodók.

- Milyen diktatúra az, amely két hónap után önként mond le jogköreiről – tette fel a kérdést Orbán Balázs, és kijelentette: nyilvánvaló, hogy az ellenzéki vádak hamisak voltak.

A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat célja a különleges jogrend megszüntetésének megalapozása, és a különleges jogrend által hozott rendeletek a veszélyhelyzet megszűnésének napján hatályukat vesztik – mondta Orbán Balázs, és kifejtette ezután is szükséges, hogy a védekezés alapvető feltételei biztosítva legyenek ezért a mostani javaslat több korábbi rendelkezés törvényi szintre emelését javasolja.

Lukács László György a Jobbik nevében arról beszélt a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény vitájában, hogy nem szűnt még meg minden veszély, és most csak a jogi kérdések lezárására van lehetőség, mert, ha a vírus esetleg visszatér ismét sikeresen kell majd védekezni.

A képviselő megköszönte, hogy a kormány visszaadja a felhatalmazást, de kijelentette: kiderült a kormánynak nem is lett volna szüksége arra. A tapasztalatok szerint a Parlament mindvégig a helyén volt, pedig a kormány azt mondta, szinte elképzelhetetlen, hogy össze lehessen hívni az országgyűlést a vírus alatt – vélekedett a Jobbik politikusa.

Sok hasznos, de sok apró bosszantó rendelkezés is van a most tárgyalt törvényben – mondta a képviselő, aki szerint hatalmas munkahelyeket veszélyeztető pénzügyi válsággal nézünk szembe.

A jobbikos politikus kifejtette, hiányzik a törvényjavaslatból az egészségügynek az átgondolt újraindítása, és a nagyobb pénzügyi segítség biztosítása a gazdasági szereplőknek.

Lukács László György szerint gyanús a szövegezése a javaslatnak, és a mögöttes szándék arra irányul, hogy a kormány a saját narratíváját erősítse. A javaslatból kiderül, Orbán Viktor nem ereszti a védekezési szabályokat, csak új köntösbe csomagolja azokat, mert beleszeretett a rendeleti kormányzásba.

A Jobbik álláspontja szerint nem a kormány védekezése volt sikeres, hanem az emberek fegyelmezettsége vezetett eredményre. Lukács László György arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány kommunikációja nem volt transzparens a járvány alatt, az emberek szerinte a legalapvetőbb statisztikákkal sem voltak tisztában, ami akadályozta a védekezést.

Hollik István (KDNP) kiemelte, fontos volt a rendkívüli jogrend bevezetése, mivel így a kormány gyorsan tudott cselekedni. Szakmailag megalapozott, jó döntések születtek – értékelt Hollik. Hozzátette: a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadására szükség volt a hatékony védekezéshez. – Az ellenzék kapcsán azt kellett megtapasztalnunk, hogy a baloldal magatartása semmit nem változott az elmúlt 10 évben – hangsúlyozta a képviselő, hozzátéve, hogy nem konstruktív módon álltak a helyzethez, hanem a hatalom megszerzéséért totális támadást indított a kormányzat ellen.