Az illegális migráció legalizálására tett kísérlet elfogadhatatlan

Az EU-nak az elsődleges célként azt kell kitűznie, hogy az Európában elveszett munkahelyeket pótolni tudja. 

Az Európai Unió első számú feladatának kell lennie, hogy a koronavírus-járványban elveszett európai munkahelyek pótlásával az európai embereknek teremtsen munkahelyeket – mondta a külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán, a külügyek tanácsának hétfői online ülése utáni bejelentkezésében.

Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy az EU külső tevékenységéért felelős szerv ülésének egyik témája a közösség és 79 kevésbé fejlett afrikai, csendes-óceáni és karibi ország húsz év után lejáró gazdasági és migrációs együttműködési megállapodásának újratárgyalása volt.

– Óvatosságra kértem azokat a tagországokat, amelyek a világjárvány előtt folyamatosan arról beszéltek, hogy szükség van a legális migrációra, munkavállalók behozatalára az EU-ba, mert itt most új helyzet van, emberek százezrei veszítették el állásukat – hangoztatta a miniszter. Szijjártó Péter szavai szerint a segítséget kell odavinni, ahol baj van, és nem a bajt kell odahozni, ahol nincs baj.

– Ha segíteni akarunk az afrikai, csendes-óceáni, karibi országoknak, akkor ott kell gazdaságfejlesztési programokat megvalósítani, nem onnan idehozni az embereket – közölte.

A külgazdasági és külügyminiszter szólt arról, hogy 2015 óta az EU és Afrika biztonsága nagyon szoros összefüggésben van, hiszen a migrációs válság idején Afrikából sok százezren indultak el Európa irányába.

– Egyenesen és világosan kell beszélni: az illegális migrációt továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk, ugyanígy az illegális migráció legalizációjára tett kísérleteket is, ezért

világossá tettük az Európai Bizottságnak, hogy a 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal kötendő újabb megállapodás semmiképpen sem lehet az illegális migráció legalizálásának eszköze,

az új megállapodás nem tartalmazhat semmilyen utalást az ENSZ globális migrációs paktumjára – mondta.

Szijjártó Péter a távirati iroda ismertetése szerint kitért arra, hogy a Külügyek Tanácsa tárgyalt a koronavírus-járványról is, és a vitába bekapcsolódott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz is. A főigazgató elmondta: Európában jól alakulnak a számok, de globálisan rendkívül komoly aggodalomra okot adó folyamatok zajlanak: az elmúlt tíz napból kilencben több mint százezer új megbetegedést jelentettek a szervezetnek, és figyelmeztetnek a második hullám lehetőségére.

– Nincs garancia a tömeges védettségre, hiszen még nincs védőoltás, fenn kell tartani a járványkészültséget mindaddig, amíg a világ tudományos közössége nem tud valamilyen megoldást felmutatni

– mondta a miniszter, hozzátéve: a WHO arra kérte az EU-t, segítse a világ azon térségeit, ahol egyre rosszabb a járványhelyzet. Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország ebből a munkából kivette, kiveszi a részét, hiszen a visegrádi országokkal együtt 35 millió eurós programot rakott össze Líbiának eredetileg határvédelemre, de a forrásból a járvány elleni védekezésre is költhet az ország.

– Ehhez hozzájárultunk, mert a világjárvány újabb migrációs hullámokat indíthat el, ezt meg kell előznünk – fogalmazott. Jelezte, a segítségnyújtás terén ugyanakkor a szomszédos államokat részesítik előnyben, mert ha a szomszédságban baj van, az nagyon hamar elérhet ide is. A Nyugat-Balkán és a keleti partnerségben résztvevő országok támogatása továbbra is fontos európai részről is – hangsúlyozta.