Bebizonyosodott, hogy megvédhetők az unió külső határai

A pandémia idején bebizonyosodott, hogy politikai akarat esetén a határ igenis lezárható, az Európai Unió külső határai megvédhetők, és az unió határától minél távolabb meg lehet fékezni a migrációt – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

A napilap pénteki számában megjelent interjúban Bakondi György felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány időszakához képest jelentős növekedés tapasztalható a migránsok számában. A pandémia idején a balkáni térség nemzetállamai – a görög–török határig bezárólag – rendkívül szigorú határőrizeti intézkedéseket vezettek be. Rendőri és katonai egységeket is igénybe vettek – Szerbiában például a határtérségekben tartózkodó mintegy kilencezer főnyi illegális bevándorlót táborokba szállították, amelyek őrizetét átvette a szerb hadsereg –, így vissza is esett az illegális határátlépési kísérletek száma. Bebizonyosodott tehát, hogy politikai akarat esetén a határ igenis lezárható, az Európai Unió külső határai megvédhetők, és az unió határától minél távolabb meg lehet fékezni a migrációt – hangsúlyozta.

Azonban ha nincs meg a politikai akarat, vagy ha az másra irányul, akkor az illegális bevándorlással hosszú távon számolni kell. Még azok az elképzelések is feltétlenül felülvizsgálatra szorulnak, amelyek szerint illegális bevándorlókat hoztak volna be az unió területére azért, hogy pótolják a szükséges munkaerő-kapacitást, hiszen a járvány idején több százezer ember veszítette el állását, megélhetését, ezért úgy vélem, elsősorban róluk kell gondoskodni – mondta Bakondi György.

Ezeknek az embereknek nem az a céljuk, hogy Magyarországon menekültstátust kapjanak, hanem az, hogy hazánkon keresztül eljussanak az Európai Unió leggazdagabb országainak egyikébe. Oda kívánnak eljutni, ahol amúgy is nagy tömegben vannak már, ahol a rokonaik tartózkodnak. Szó sincs valódi politikai menedékkérelmi hullámról, hiszen Görögországban, Szerbiában sem üldöznek egyetlen bevándorlót sem. A tranzitzónák esetében azt láttuk, hogy javarészt családok, idősek – családegyesítés címen – próbáltak oltalmi státust kapni, de a fiatal, életerős férfiak – akik naponta kísérleteznek átjutni a szerb–, román–magyar határszakaszon – nem fordítanak erre figyelmet, energiát, ők egyszerűen csak le akarják küzdeni azt az akadályt, amit a magyar határrendészeti rendszer okoz, és embercsempészek segítségével igyekeznek minél hamarabb Ausztriába, de még inkább tovább, Németországba jutni – ismertette a belbiztonsági főtanácsadó.