Mint mondja, először empirikus tapasztalatok vezették oda, hogy azt gondolja, az izomláznak idegi oka van, de később – munkatársaival – arra a következtetésre jutott, hogy az érzőideg mikrosérülése „eldugva”, az izomorsóban keresendő.
Publikációjuknak köszönhetően pontosabbá vált a kétfajta izommunka idegi vezérlésének pontos ismerete.
Az egyik ilyen izom-összehúzódás típusa az úgynevezett excentrikus, ami gyorsulással, lassulással, egyensúlyozással járó mozgások – síelés, lovaglás, futás lejtőn lefelé – során fedezhető fel. Az ilyen típusú mozgásokat követően alakulhat ki izomláz. Ezt egyébként negatív energiával járó mozgásnak is hívják, amiatt, hogy kisebb energiabefektetéssel járnak.
Az excentrikus izom-összehúzódás ellentétjére, a koncentrikusra teljesen más idegi kontroll és ezzel együtt más gyulladásos folyamat jellemző. Sonkodi szerint azonban az izomlázat kísérő gyulladás összekapcsolódhat más háttérbetegséget kísérő gyulladással, amely ronthatja annak klinikai képét, mint például allergia esetében. A Testnevelési Egyetem munkatársainak jelenleg két további cikke is bírálat alatt van a témához kapcsolódóan, várakozásaik szerint mindkettőnek komoly relevanciája lesz.
A magyar kutatók arra is javaslatot tesznek, hogyan lehet otthoni környezetben az egészséges idősek immunrendszerét mozgásterápiával erősíteni a koronavírus-járványos időszakban. Az említett két izomösszehúzódás-típusnak ugyanis ebben is van jelentősége. Másrészt Sonkodi feltételezése szerint a degeneratív kórképek mögött húzódó gyulladásos folyamatokban is. Közelebbit azonban ennek kapcsán a publikáció elfogadásáig nem árult el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!